Információk: Ferencvárosi TC – Békéscsaba 1912 Előre

Elindult az online jegyértékesítés a vendég szurkolók részére is, a 2015. szeptember 19-én (szombat) 18:00 órától megrendezésre kerülő Ferencvárosi TC – Békéscsaba 1912 Előre mérkőzésre. Mivel a találkozót nem közvetíti a televízió, így a meccset kizárólag a Groupama Arénában lehet megtekinteni – ezért érdemes időben belépőt váltani a mérkőzésre.

Figyelem! A Groupama Arénába kizárólag klubkártyával lehetséges a jegyvásárlás és belépés.

A jegyek ára egységesen: 2.000,- Ft / fő.

Személyesen az Előre Székház Ügyfélszolgálati Irodájában 2015. 09. 14-én (hétfőn) 08:00 órától várjuk Önöket.
Cím: 5600 Békéscsaba, Kórház u. 6.
Nyitva: munkanapokon 08:00-16:00 óra között.

Budapesten személyesen a Groupama Arénánál – keddtől péntekig 10:00 és 18.00, szombaton pedig 09:00-13:00 óra között, valamint a szokásos TEX jegyirodákban.

line_purple

Megközelítés, parkolás vendég nézők és szurkolók részére:

Javasolt megközelítési útvonal az M5-ös autópálya felől – Gyáli út – balra Könyves Kálmán krt. – Lurdy Háznál jobbra Mester utca – jobbra Vágóhíd utca – majd ismét jobbra az Albert Flórián utca (Gyáli út felé). Belépés a 4-es számú kapun keresztül a vendégek számára megnyitott E-szektorba. A tiszteletjegyek átvétele 16:00 órától, a vendég pénztárban lehetséges – az előzetesen leadott nevek és adatok alapján.

parkolo_foepulet

line_purple

Megközelítés, parkolás VIP vendégek részére:

Javasolt megközelítési útvonal az M5-ös autópálya felől – Gyáli út – balra Könyves Kálmán krt. – Lurdy Háznál jobbra Mester utca – jobbra Vágóhíd utca – majd ismét jobbra az Albert Flórián utca (Gyáli út felé). Parkolás a VIP vendégek részére kijelölt mélygarázsban. Belépés kizárólag az előzetesen leadott rendszámok és adatok alapján lehetséges. Az igényelt VIP jegyeket személyesen vehetik át a helyszínen.

parkolo_melygarazs

Kellemes szórakozást és jó szurkolást kívánunk!

Kapcsolódó hivatkozás:
http://groupamaarena.com/

„Azt mondták, hülye vagyok”

Egy kis kérdezz-felelek. Futballistaként még Miroslav Blazeviccsel is dolgozott együtt. Edzői tanfolyamait már Walesben végezte el, majd angol klubok utánpótláscsapatainál helyezkedett el, megfordult a Southamptonnál és a Tottenhamnél is. A statisztikai alapú tervezésben hisz, még azt is méri, hogyan alszanak a játékosai. Hét éve dolgozik Magyarországon, bajnoki címet vezetőedzőként egyszer nyert – az NB III-as Létavértessel. Egyik legnagyobb edzői sikerének azonban azt tartja, hogy NB I-be vezette a Békéscsabát – az pedig talán még nagyobb siker lenne, ha benn is tartaná az élvonalban. A Ferencváros ellen készülő Zoran Spisljakkal beszélgettünk.

20150918_01

Kezdjük azzal, hogy ki is az a Zoran Spisljak? Mert talán kevesen tudják róla, hogy Walesben szerezte meg a pro licencet, és Angliában, élvonalbeli kluboknál is tanulta a szakmát.

„Amikor a korábbi Jugoszláviában már nagy gondok voltak, 1991-ben úgy döntöttem, nem akarok részt venni a háborúban. Jött egy lehetőség, és Walesbe költöztünk. Nem a futball miatt kerültem oda, akkoriban a család és az életben maradás fontosabb volt” – kezdi a Nemzeti Sport Online megkeresésére kalandos élettörténetét a vajdasági Bácsfeketehegyről származó Zoran Spisljak, aki 1987 és 1989 között a nagy Dinamo Zagrebban is játszott, ahová még Miroslav Blazevic vitte magával. Aztán egy súlyos autóbaleset, majd a délszláv háború megtörte játékoskarrierjét.

Született: 1965, Bácskafeketehegy, Jugoszlávia

Klubjai játékosként: TSC, Szpartak Szubotica, Dinamo Zagreb, Inter Zapresic, Cardiff City

Klubjai edzőként:  Cardiff City-utánpótlás, Southampton-utánpótlás, Barnet FC, DVSC – pályaedző, Újpest, Létavértes, Békéscsaba (jelenleg is)

„Walesben kis idő elteltével kezdtem volna el futballozni Cardiffban, de a háború miatt több mint két évet húzódott az átigazolási ügyem – folytatja történetét az 50 éves szakember. – Edzettem, de csak felkészülési meccseken játszhattam, mire odáig jutottam, hogy bajnokin is szerepelhetek, addigra már eldöntöttem, hogy edző szeretnék lenni.”

„Walesben végeztem el az összes szükséges tanfolyamot, miközben már dolgoztam a Cardiff City utánpótláscsapatainál. Együtt tanultam a szakmát például a ma már az Evertont irányító Roberto Martinezzel, akit kiemelkedő, a modern futball elvárásainak maximálisan megfelelő szakembernek tartok. Összesen 11 évet töltöttem Cardiffban, aztán rövid ideig a Southampton utánpótlásában helyezkedtem el, 2004-től pedig Martin Jol hívására következett a Tottenham U18-as gárdája, illetve a klub negyedosztályú partnercsapata, a Barnet FC, amelynél többnyire a londoniaktól kölcsönkapott labdarúgók szerepeltek.”

Ennyi külföldi tapasztalat és szakmai kapcsolat mellett adja magát a kérdés: mennyiben más a szigetországi edzőképzés, a trénerek futballhoz való hozzáállása, mint Magyarországon.

„Angliában először is gyorsabban reagálnak a változásokra – válaszolt Spisljak. – Ez abból is fakad, hogy nagyon sokat elemzik a játékot, a játékosokat. A sportág keretei ugyan nem változtak az 1900-as évek óta, a csapatok létszáma, a szabályok adva vannak, csak éppen a tartalom változik folyamatosan, és ehhez igazodni kell. Ezért fontos a tudás állandó gyarapítása, az ismeretek szélesítése, új módszerek alkalmazása. Az edzőknek is igazodniuk kell a megváltozott környezeti adottságokhoz. El kell például örökre felejteni a grundokat. Voltak, de már nincsenek, és soha többé nem is lesznek. Nem tudunk odamenni, és kiválogatni a tehetségeket, ezért elsősorban rajtunk, edzőkön múlik a fiatalok felépítése, jövője.”

Na igen, az össznépi magyar „futballsírás” egyik gyakran citált közhelye, általános „szakmai” kifogás, a grundok hiánya. Hát, ha egyszer eltűntek, eltűntek, a labdarúgásnak attól még mennie kéne (tovább)…

Aztán az is érdekes, amit a játék mérhetőségéről mond Spisljak, ami a nyugati profizmusban már magától értetődő, de nálunk még mindig magyarázni kell.

„A labdarúgás is számokból épül fel, a számokat nem lehet kikerülni. A nézőszám, a sérültek száma és a játékosok különböző teljesítménymutatói ugyanolyan számok, mint mondjuk a kapura lövéseké, a játékidőé vagy egy meccs végeredménye. Mindent le lehet bontani számokra, ha pedig valami számokból épül fel, akkor ezekre alapozva lehet tervezni, ha ezekből valaki megfelelően tud olvasni. Mindent dokumentálok, így ötéves távlatból is meg tudom mondani, hogy 2009 szeptemberében ugyanezen a napon milyen állapotban volt például Varga József a DVSC-ben, milyen munkát végzett aznap, és az a munka hogyan befolyásolta a heti teljesítményét. Az edzéseken szerzett tapasztalatok többéves dokumentálásával pedig nyomon követhető egy játékos hosszú távú fejlődése.”

Spisljak szavai kapcsán már szinte hallom is azon hazai edzők zúgolódását, akik szerint a statisztika az csak statisztika…

„Ezek az új hullámos ökörségek, ilyen-olyan statisztika! Ezt a játékot mintegy százötven éve gólra játsszák! Az összes többi – megbeszéljük, hogy a döglött veréb alszik!”

Igen, ezek az „új hullámos ökörségek” azok, amelyek mentén például José Mourinho és Josep Guardiola is dolgozik. Spisljak mindkét szakembernél járt már tanulmányúton, ahogy volt többek között a Manchester Unitednél is még Sir Alex Ferguson idejében (biztos emlékeznek rá, ő az a szakember, akinek a magyar pro licencesek egyetlen kérdést sem tettek fel, amikor nálunk tartott előadást).

„Azt, hogy Mourinho vagy éppen Guardiola mitől sikeres egy adott időszakban, csak akkor érthetjük meg, ha látjuk őket a napi munka közben. Az edzések, azok egymásra épülése eredményezi ugyanis azt a teljesítményt, amit aztán a meccseken láthatunk. A konkrét szakmai tapasztalatok mellett azonban legalább olyan fontosak lehetnek az edzői munkában a kiegészítő ismeretek. Például tanulmányoztam, mitől olyan eredményesek a kelet-afrikai hosszútávfutók vagy a jamaicai sprinterek, de érdekel a tehetségkutatás elmélete is.”

Na jó, de akkor tegyük fel végre az egyik legfontosabb kérdést: ha Zoran Spisljak valóban megfelelően felkészült, nyugati tapasztalatokkal rendelkező edző, akkor miért a Létavértessel nyert bajnoki címet az NB III-ban és lett ezüstérmes az NB II-ben a Békéscsabával (a csapat így jutott fel az NB I-be), miért nem az Újpesttel (amelyben szintén dolgozott) vagy a Debrecennel az élvonalban? Egyáltalán, hogyan került ide, és az angliai múltja után mit keres még mindig itt?

„Annak idején egy barátom ajánlotta a debreceni lehetőséget, hogy pályaedzőt keres a klub” – vágott bele az újabb kérdéssor megválaszolásába a szakember, akinek hazája közelsége és a nyelvismeret miatt is érdekessé vált az ajánlat. Mint elmondta, a Vajdaságban született, és ennek köszönhetően, a környezet hatására már gyerekkorában megtanult magyarul beszélni, és – noha ezt a tudást harminc év alatt elfelejtette – nem esett nehezére az „újrakezdés”.

„Miután tárgyaltam Szima Gábor tulajdonos úrral, elsőre úgy tűnt, nem nyerte el a tetszését az a szakmai koncepció, amit én vázoltam fel neki, de később mégis újra megkeresett, és végül megegyeztünk. Debrecenben pályaedzőként dolgoztam, a három év alatt az általam felvázolt és sokszor kétkedve fogadott időszakosan ismétlődő edzésmódszerek alapján felkészített csapattal sikerült két bajnokságot, két Magyar Kupát, egy Ligakupát és két Szuperkupát nyernünk. Ekkor jutottunk ki az azóta is világrekordnak számító legalacsonyabb költségvetéssel a Bajnokok Ligája csoportkörébe, az azt követő évben pedig az Európa-liga csoportkörébe. Ennek ellenére nem került szóba, hogy vezetőedző legyek. Büszke vagyok az itt töltött időszakra, Herczeg Andrással, Bücs Zsolttal, Mező Józseffel, Horváth Bélával, egy nagyon jó edzői csapatban dolgoztunk.”

„Az elvégzett tervszerű munkának köszönhetően, akkor kirobbanó állapotban voltak a kulcsjátékosok, mint Czvitkovics Péter, Leandro, Szakály Péter, és olyan fiatalokat tudtunk felépíteni, mint Bódi Ádám, Korhut Mihály, Varga József. Megvannak a feljegyzések, mindent vissza lehet nézni, hogy milyen fizikai állapotban voltak, milyen számokat produkáltak a különböző mérések alapján.”

„Később a Létavértessel is sikerült elérni, amit vállaltam, hiszen a csapat megnyerte a csoportját az NB III-ban. Arról már nem én tehetek, hogy a klub a nevezéssel akadt problémák miatt végül nem szerepelhetett a magasabb osztályban. Abból a csapatból Balogh Norbert vagy például Sós Bence ma már a DVSC első keretének a tagja.”

És mi történt Újpesten, hiszen először a fővárosi lila-fehéreknél adatott meg a szerb edzőnek, hogy az NB I-ben dolgozhasson?

„Az Újpestnél Leo Beenhakker választott ki, akit talán senkinek sem kell bemutatni. Akkor azonban nagyon rossz körülmények uralkodtak az anyagi problémákkal küszködő klubnál, amely az érkezésemet megelőzően négy vereséggel rajtolt. A holland sportigazgató nem sokkal később távozott is, majd új tulajdonos érkezett, de Roderick Duchatelet-vel nem egyeztek az elképzeléseink. Én inkább magyarokat szerződtettem volna, ő belga másodosztályú játékosokban gondolkodott, végül még a szezon közben el is váltak az útjaink. Persze, lehet mondani, hogy nem nyertük meg az Újpesttel a bajnokságot, de nem is az volt a cél, hanem a bennmaradás. Egy fizikailag és pszichésen is szétesőfélben lévő csapatot kaptam, amellyel Magyar Kupa-elődöntőbe jutottunk, és amikor távoztam, nem álltunk kieső helyen – ez volt a maximum.”

Az Újpest után járt tanulmányúton a Barcelonánál, majd következett a Létavértes, 2014-től pedig a Békéscsaba, amellyel hároméves szerződést kötött, amiben a második év végére tűzték ki célul a feljutást, de ezt már egy idény alatt sikerült kiharcolnia a csapattal.

20150918_02

„Békéscsabán Purguly Árpád pályaedzővel közösen kidolgozva hatvankilenc oldalas szakmai tervet tettünk le az érkezésemkor Barkász Sándor többségi tulajdonos asztalára, mely tervek alapján most is dolgozunk ” – mondja Spisljak, amikor nálam egy kicsit bennakadt a levegő.

Ezzel együtt már kezdtem érteni, mit ért Spisljak tervszerűség alatt.

„Amikor elkezdtük a munkát, mindent pontosan felmértünk – folytatta nem meglepően a sokat emlegetett méréssel. – Tudtam, hogy nagyjából mennyivel vagyunk elmaradva a riválisokhoz képest költségvetésben, hogy a feljutásért harcoló csapatok közül a Vasas játékosai korábban kettőezer-kettőszázhatvanhárom, a gyirmótiak ezerháromszázharminckilenc, a kövesdiek ezeregyszáznegyvenöt, a mieink pedig hétszáznyolc NB I-es meccset játszottak.”

„Érkezésünkkor alig akadt játékos, akit Békéscsabára tudtunk volna csábítani. A bajnokság kezdetén kiesést vagy maximum tizedik helyet jósoltak a csapatnak. A játékosok hatalmas elszántságát, fegyelmét, küzdeni tudását ötvöztük a pontosan kidolgozott szakmai programmal, és ennek eredménye lett a feljutás. A pulzusméréseknek, illetve a fotocellás méréseknek köszönhetően pontosan tudtam, hogy kitől milyen futásteljesítmény várható el a különböző távokon, mondjuk öt, tíz vagy tizenöt méteren, és mindezek ismeretében építettük fel a játékunkat.”

„Az adatok megmutatták, hogy közelebb kell vinni egymáshoz a védelmet és a középpályássort, a támadóinknak pedig nagyobb területet kell hagyni elöl, mert nekik a húsz-harminc méteres sprintek az erősségeik, ezeknél tudják a leginkább kihasználni a sebességüket. Mindenki azt mondta, hülye vagyok, hogy az NB II-ben beállunk kontrára, de a számok megmutatták, így tudjuk a legtöbbet kihozni a játékosokból. Persze, lehet azt is mondani, hogy hiába a tervek, ha Viczián Ádám nem fejeli be azt a labdát a Mezőkövesd ellen, akkor fel sem jutunk. Én viszont úgy tartom, hogy minden a tervszerűségből, a felépítettségből következik, az a gól is.”

De vajon a magyar közeg hosszú távon vevő a módszereire?

„„Ezt nem látom át. A nyár elején az akkori szövetségi kapitány, Dárdai Pál stábjának egy szakmai megbeszélés keretein belül bemutattuk, hogy hogyan is dolgozunk mi itt Békéscsabán. A prezentációnk elsősorban az időszakosan ismétlődő edzések felépítéséről (periodizáció) szólt, ami után nagyon jó visszajelzéseket kaptam, de hogy valóban milyen fogadókészség mutatkozik erre a fajta munkára, hogy használják-e bármire mindazt, amit elmondtam, azt nem tudom megmondani.Szívesen dolgozom Magyarországon, mert úgy érzem, hogy eddig mindegyik csapatnál tudtam segíteni, ahol megfordultam. Most Békéscsabán teszem a dolgom, sosem indulatból vagy érzelmek alapján, hanem úgy, ahogy eddig is, mindig tervszerűen, számokra alapozva.”

Az igazán nagy szám persze az lenne, ha Spisljak az élvonalban tartaná a legtöbb fórumon biztos kiesőnek tartott Előrét.

line_purple

A Spisljakkal készült interjú egyik fő apropója a Ferencváros elleni szombati, Üllői úti bajnoki. A szakember tisztában van vele, hogy óriási különbségek vannak a két csapat között, és oszthat, szorozhat, a képességbeli különbségeket nem lehet egyik pillanatról a másikra eltüntetni.

„Eltüntetni nem lehet, de azon vagyunk, és azért igyekszünk minél több információt beszerezni az ellenfélről, hogy a meglévő különbségeket a pályán a lehető leginkább csökkenteni tudjuk. A Fradi ellen felkészíteni a csapatot nagy szakmai kihívás, hiszen a jelenlegi legjobb magyar csapatról beszélünk. Az a lényeg, hogy amit a felkészülés során beleépítettünk a játékosokba, azt mire tudják majd a meccsen használni. Agresszív, szervezett játékra kell törekednünk, ami mellett meg tudunk valósítani különös taktikai elemeket” – nyilatkozta az Üllői úti találkozóval kapcsolatban Spisljak, aki bízik benne, hogy adott esetben ő is bele tud nyúlni a meccsbe.

„Mondok egy példát: mind a tizenegy lehetséges ellenfelünkkel kapcsolatban kielemezzük, hogy átlagosan hányadik perc környékén szoktak cserélni, és mikor van a játékukban az a holtpont, amikor esetleg meg lehet lepni őket. Persze ezt nagyban meghatározza a meccs addigi alakulása is, de minden eshetőségre fel kell készülni, és minden helyzetben tudni kell érzelemmentesen, a számokra alapozva dönteni, legyen szó cseréről vagy egyéb változtatásról. A Ferencváros minden bizonnyal a saját játékát igyekszik majd játszani, de ismerve Thomas Dollt és tudva azt, hogy honnan jött, biztos vagyok benne, hogy megfelelő alapossággal ők is felkészülnek belőlünk. Egy biztos, nulla nulláról indul majd a mérkőzés” – tette hozzá a békéscsabai szakvezető.

„A keretünk kész, amit tudtunk, megtettünk, mindegyik posztra, ahová kerestünk, találtunk megoldásokat. Az aktuális célunk most éppen az, hogy a bajnokság első szakaszának végére, vagyis tizenegy forduló alatt kialakuljon a saját játékunk, és legalább tíz pontot szerezzünk (nyolc forduló után most négynél tart a csapat, vagyis még hat hiányzik – a szerk.), ami megfelelő alapot jelentene a folytatáshoz. Tisztában vagyunk vele, hogy ez nagyon nehéz lesz, hiszen a héten utazunk a Fradihoz, majd jön a Videoton, aztán pedig megyünk az MTK-hoz. De szeretnénk tartani magunkat az adott ciklusra elképzelt terveinkhez, mert Békéscsabán így dolgozunk – összegzett Spisljak.

line_purple

Zoran Spisljak módszereiről megkérdeztük a Békéscsaba támadóját, Birtalan Botondot, akinek bőven van összehasonlítási alapja, hiszen korábban hét különböző klubnál fordult meg.

„Korábbi csapataimhoz képest sokkal nagyobb hangsúlyt fektetünk a statisztikákra, a különböző mérésekre. Hogy mást ne mondjak, például szinte minden edzésen pulzusmérővel közlekedünk, illetve fotocellás mérések folynak, és a mérkőzéseket minden részletre kiterjedően elemezzük. A magam részéről szeretem ezt a fajta munkát, hiszen a mérések számomra is egyfajta objektív visszajelzésként szolgálnak. Mindenki láthatja, hogy miben van esetleg lemaradása a többiekhez képest, folyamatosan össze tudjuk hasonlítani egymás teljesítményét. Aztán egyedi módszere Zoran Spisljaknak, hogy a tréningek előtt három szempont – izomzat állapota, hangulat és az előző éjszakai alvás – mentén, egytől ötig terjedő skálán osztályoznunk kell saját magunkat. Velem is előfordult már, hogy nem éreztem jól magam, fáradtabb voltam, ezt jeleztem is, így arra a napra könnyebb edzésmunkát kaptam. Persze ezzel senki sem él vissza, hiszen ha egy héten többször is fáradtnak jelölöm magamat, akkor hétvégére alighanem kikerülök a csapatból” – avatta be a kulisszatitkokba az NSO-t Birtalan Botond.

Forrás: nso.hu

Irány a Groupama!

A lila-fehérek a zöld-fehérek ellen. Ezek a mérkőzések a pályán kívül zsigeri feszültségeket okoznak mind a két szurkolótáborban, különösen akkor, ha zöld-fehérben budapesti csapat fut ki a pályára.

A Fradi az ország legnépszerűbb és legeredményesebb klubja. Az egyesület még a XIX. században alakult meg, 1899. május 3-án alakult meg, a labdarúgó szakosztályt 1900. december 3-án hozták létre. Első hivatalosan is elismert bajnoki mérkőzésüket 1901. április 21-én játszották le. Az élvonalban 105 évet játszott a csapat, alacsonyabb osztályban, NB II-ben mindössze három esztendőt töltöttek 2007 és 2009 között. A 105 év alatt összesen 84 szer állhattak fel a dobogó valamelyik fokára. Harmadik helyen 21-szer, második helyen 35-ször, első helyen 28-szor végeztek. Ők a bajnoki csúcstartók. Az egyetlen magyar csapat, amelyiknek sikerült valamelyik nagy európai kupát megnyernie, 1965-ben (Vásár Városok Kupája, Torinóban: Ferencváros – Juventus 1-0). Még kétszer megnyerték a Közép Európai Kupát (1928, 1937), döntőt játszottak a Közép Európai Kupában (1935, 1938, 1939, 1940), VVK-ban (1968), a Kupagyőztesek Európa Kupájában (1975). Az UEFA Kupában elődöntőt játszottak (1971/72) illetve bejutottak a csoportkörbe (2004/05). A BEK-ben negyeddöntősök voltak (1965/66) illetve a Bajnokok Ligája csoportkörébe jutottak (1995/96). Magyarország egyetlen aranylabdás játékosa Albert Flórián (1967) is a Fradi játékosa volt.

Ilyen előzmények után büszkék lehetünk velük szemben meglévő pozitív hazai mérlegünkre és arra is, hogy az összesített tabella sem tükrözi hűen a két együttes történelme és lehetőségei közötti különbséget.

Az élvonalban eddig összesen 50 mérkőzést játszottunk egymás ellen. A hazai mérlege mind a két csapatnak pozitív, a Fradié lényegesen jobb, de nekünk sincs szégyenkeznivalónk.

A Békéscsabán lejátszott 25 bajnoki mérkőzés statisztikája: 11 győzelem, 9 döntetlen, 5 vereség. A gólkülönbség 31-25.

Budapesten ugyanez a statisztika: 18 győzelem, 4 döntetlen, 3 vereség. A gólkülönbség: 56-19.

Az összesített eredmények tehát békéscsabai szempontból: 50 mérkőzésen 14 győzelem, 9 döntetlen és 27 vereség. A gólkülönbség: 50-81.

25263_bekescsaba_ferencvaros_5_2

Legnagyobb arányú győzelem: Békéscsaba – Fradi 5-2 (1994/95).

Legnagyobb arányú vereség: Fradi – Békéscsaba 8-3 (1982/83).

Legelső (1974/75) idegenbeli NBI-es mérkőzésünk eredménye 0-0 volt Budapesten, és ugyancsak kikaptunk utolsó idegenbeli NBI-es meccsünkön is 0-2 (2004/05).

Háromszor győztünk az Üllői úti stadionban. Először 1984/85-ben (1-0), másodszor 1988/89-ben (0-2), harmadszor 2002/2003-ban (0-1).

Napjainkban hosszú idő után újra a Fradi vezeti a bajnoki tabellát, méghozzá imponáló eredménysort produkálva, veretlenül. Mind a nyolc bajnoki mérkőzését megnyerte a csapat, gólkülönbsége 19-3. Az első helyezetthez látogat az utolsó helyezett.

Ez nem az a mérkőzés tehát, amelyiken bármi esélyünk is lehetne. Igazi nagycsapathoz megy a vidéki kiscsapat, méghozzá újoncként – tíz év után visszakerülve az élvonalba. Nem sok esély látszik, ha totó meccs lenne, akkor azt mondanák a totózók szakemberei, hogy országos egyes. Az online világ is markánsan fogalmaz a meccs esélyeivel kapcsolatban. A hazai győzelem 1.09, döntetlen 7.5, vendég győzelem esetén 16 az odds. Semmi és senki nem hiszi el, hogy a Békéscsaba fogja elrontani a Fradi idei makulátlan mérlegét. Sőt! Vendég győzelmet elképzelni sem tudnak. A statisztikusok egy másik mágikus adattal is bombázzák a közvéleményt. Nevezetesen azzal, hogy a Fradi 28 bajnoki mérkőzés óta veretlen, utoljára majdnem egy évvel ezelőtt, 2014. október 4-én kaptak ki Diósgyőrben. Ja, és az is beszédes adat, hogy az utolsó 11 bajnoki mérkőzését is megnyerte a Fradi, hiszen az előző szezont 3 győzelemmel zárták (Paks 1-0, Bp. Honvéd 1-0, Videoton 2-0). Annyit még hozzátennék az esélylatolgatáshoz, hogy a góllövő listát nyolc meccsen szerzett 10 góljával a Fradi középcsatára Böde Dániel vezeti.

Sőt! Ha a Fradi győz, akkor átadja a múltnak a legendás kupagyőztes csapat 1967-es bajnoki rekordját. Akkor nyolc megnyert meccs után az elődök a Dunaújváros ellen 1-1-es döntetlent játszottak.

A meccs előtt annyi minden szól a Ferencváros győzelme mellett, hogy ennyi erővel mi is győzhetünk. Hogy miért? Azért, mert ekkor erőfölény csökkenti a játékosok motivációs bázisát, ha bevallják, ha nem, akkor is igaz. Ekkora előzetes, gyakorlatilag felelősség nélküli hátrány (hiszen a vereség is „előre be van írva naplóba”) ugyanakkor plusz energiákat szabadíthat fel az esélytelennek ítélt csapat játékosaiban. Különösen, ha úgy alakulna a mérkőzés, hogy a második félidő közepén találnánk egy gólt. Addig persze meg élnünk, hogy a Fradi elpuskázza kialakított gólhelyzeteit. Mert azok biztosan lesznek. Szóval, ha jó időben, nem sokkal a vége előtt szereznénk meg gólunkat, akár ki is húzhatnánk a végéig…

Nem ez lenne az első olyan mérkőzés, amelyen a lenézett kiscsapat bravúrt hajt végre a nagycsapat otthonában. Nem is kell másokra hivatkoznunk, hiszen nekünk is sikerült már háromszor is.

De igazából mi akkor is győzünk, ha ezen a mérkőzésen a játékosok bebizonyítják, hogy tudnak egymásért, a csapatukért küzdeni és ha látjuk rajtuk, hogy értik a csapat szlogenjét: Együtt erősebbek vagyunk!

A mérkőzést Szőts Gergely játékvezető igazgatja, Erős Gábor és Király Krisztián segédletével. A csapatot mindössze 100-150 fős nézősereg kíséri el, akiknek valószínűleg a hidegfront érkezésével is meg kell majd mérkőzniük – hiszen szombaton este harminc százalékos valószínűséggel, akár 6 mm csapadék is eshet.

A Ferencvárosi TC – Békéscsaba 1912 Előre OTP Bank NB I Liga labdarúgó mérkőzés, 2015. szeptember 19-én (szombaton) 18:00 órakor kezdődik, Budapesten a Groupama Arénában!

Hajrá Lilák!

Közvetítés nélkül

Mivel a szombati Ferencváros – Békéscsaba bajnokit nem közvetíti a televízió, ezért kizárólag a Groupama Arénában lehetséges a mérkőzés élőben történő megtekintése. A zöld-fehér klub ismét változatos programmal próbálja szurkolóit a lelátókra csalogatni. A 16:00 órai kapunyitás után közös fotózás, arcfestés, nyeremények, lövőerőmérés, mez show és még egy exkluzív kiadvány premierjével, valamint sok minden mással is kecsegtetnek.

Kapcsolódó hivatkozás:
http://www.fradi.hu/hu/labdarugas/nb-i/hirek/meccsnapi-programok/20150917/c/11542

Az FTC vezetése hagyományosan kiemelt figyelmet fordít VIP vendégeire, amit a Békéscsaba 1912 Előre Futball ZRt. nevében elöljáróban is szeretnénk megköszönni!

Stade_Budapest_08667

További hír, hogy az előző fordulóban történtek miatt a Magyar Labdarúgó Szövetség egy bajnoki mérkőzésről való eltiltással “jutalmazta” a vendéglátó klub pályaedzőjét – Máté Csabát, valamint Bali Péter – erőnléti edzőt. Sérültekről, eltiltott játékosokról egyik klubnál sincs tudomásunk, így valószínűsíthetően teljes “repertoárral” vonul fel mindkét együttes.

Várjuk nézőinket, szurkolóinkat Budapesten is – szurkoljunk együtt a Liláknak a tisztességes helyállásért! Élménynek, látványnak és emléknek egészen biztosan kitűnő alkalom lesz a hétvégi meccs.

Bár nem kapcsolódik közvetlenül a témához, azonban a magyar válogatott sorsát és mérkőzéseit figyelemmel kísérő nézőket biztosan érdekli az UEFA ma meghozott elsőfokú döntése, amelynek értelmében a magyar férfi válogatott következő, Feröer elleni hazai mérkőzését a nézők kizárásával kell megrendeznie.

Kapcsolódó hivatkozás:
http://www.mlsz.hu/blog/2015/09/17/aranytalanul-sulyos-dontes-zart-kapu-feroer-ellen/

Fotók: Békéscsaba 1912 Előre – DVTK

Futball Pápa- Foci tippek profiktól - Sportfogadás