Címkézett bejegyzés

2021. 05. 17.   Archív, Archívum - 2021.

Szokták mondani, hogy a számok nem hazudnak és ez így is van, hiszen a labdarúgás nem pontozásos sportág, nem a kivitelezés szépsége, minősége, vagy éppen az elvégzett munka mennyisége függvényében értékelnek, hanem csakis a győzelmek és ezek által megszerzett bajnoki pontok számítanak. Ezért aztán mindenképpen érdemes végignézni a számokat és elemezni a történések számszaki megvalósulását, vagy éppen annak elmaradását, függetlenül attól, hogy ez valamilyen szinten kegyetlen dolog.

Összességében sajnos nem sikerült előrébb lépnünk az előző, 2019/2020-as csonka bajnoki év óta – legalábbis, ami a helyezést illeti -, így a Békéscsaba 1912 Előre a 15. helyen végzett a 2020/2021-es szezonban. Az előző idényhez képest (8 győzelem, 8 döntetlen, 10 vereség és 32 bajnoki pont), az idén 11 győzelmet, 11 döntetlent, 16 vereséget, valamint 44 pontot sikerült gyűjteni. Nyilván az összehasonlítás nem teljesen valós, hiszen az előző szezonból csak 26 fordulót tudtunk lejátszani.

Jól indult az idény, hiszen Szegeden meggyőző teljesítménnyel (1-2) győztünk. Remekül is folytatódott, hiszen csapatunk az első kilenc fordulóban (augusztus 2. és szeptember 27. között) nem talált legyőzőre, és akkor még a tabella bronzérmes pozícióját foglalhattuk el. Derült égből villámcsapásként ért mindenkit a hír, hogy szeptember elején Schindler Szabolcs vezetőedző elhagyta klubunkat és a Vasashoz igazolt. Az edzőváltást klubvezetésünk gyorsan megoldotta, hiszen 2020. szeptember 16-án már be is tudtuk jelenteni Preisinger Sándor érkezését. Ettől függetlenül a teljes átállás nyilván időt vett igénybe, a menetrend pedig a normális lefolyásra és ismerkedésre nem hagyott túl sok időt, lehetőséget. Ettől és minden mástól függetlenül azt szokták mondani, hogy egy-egy eredmény ötven százalékban a játékosokon, ötven százalékban az edzőn múlik, így aztán érdemes a képletbe integrálni azt is, hogy a stáb menet közben, feszített tempóban vett át egy olyan keretet, melynek összetételébe minimális módon volt beleszólási lehetősége, hiszen erre sem az idő, sem a szezon nem adott módot. Nyilván egy ilyen szintű változás sok egyéb szegmensben is módosításokat igényel, melyeket a klubvezetés igyekezett mihamarabb megvalósítani, ezek azonban a folyamatok és megoldandó feladatok jellegéből adódóan nyilván időt vettek igénybe.

Vesszőfutásunk a Kazincbarcika ellen hazai pályán elszenvedett 1-3 arányú vereséget követően kezdődött, amelyet még feledtetni tudott két nagyszerű idegenbeli siker (DEAC – Békéscsaba 1912 Előre 1-3 és Aqvital FC Csákvár – Békéscsaba 1912 Előre 3-5), ezt követően viszont a vírus és a sérülések megpecsételték további sorsunkat, és hét mérkőzésen keresztül nem tudtunk győzni, valamint 570 játékperc szerzett gól nélkül telt el. Mivel variációs lehetőségekről gyakorlatilag szó sem lehetett, hiszen a rendszeres hiányzók száma szinte egy komplett csapatot tett ki fordulóról-fordulóra, ezért a taktikát és erőnket az határozta meg, hogy ki az aki egyáltalán pályára küldhető. Nyilván lehetne boncolgatni, hogy miért a sok sérülés, azonban ezek jellegéből adódóan ennek nincs túl sok értelme. Nagyobb részük régebben húzódó és/vagy visszatérő probléma volt – ami sajnos erre az időszakra csúcsosodott ki -, kisebb számuk úgynevezett kontakt-sérülés – amelyek nyilván elkerülhetetlenek és nem láthatók előre -, valamint néhány labdarúgónknál a COVID-19 fertőzés szövődményei okoztak olyan betegségeket-tüneteket, amelyekkel egyszerűen nem lehetett pályára, illetve harcba küldeni őket. Nyilván az előállt helyzet is rásegített arra a tényre, hogy több fiatal, saját nevelésű játékos kapott lehetőséget, mint az talán normális körülmények között elvárható lett volna, de ez mindenképpen jó alkalom volt, hogy a szakmai stáb felmérhesse az utánpótlás erejét és bennük rejlő lehetőségeket. Volt, aki abszolút megállta helyét és nyilván olyan is, akinek ezt nem sikerült megtennie, de összességében kijelenthető, hogy az új idényben is kerülnek majd fel olyan fiatal akadémisták az első keretbe, akikben mindenképpen van potenciál.

Visszatérve a szigorú tényekhez, azért volt néhány bravúros mérkőzésünk is az idényben, amelyekkel némileg sikerült árnyalni ennek a szerencsétlen szezonnak a sikertelenségét: Szeged-Csanád Grosics Akadémia – Békéscsaba 1912 Előre 1-2 (1. forduló), Békéscsaba 1912 Előre – Vasas FC 1-1 (2. forduló), Békéscsaba 1912 Előre – Nyíregyháza Spartacus FC 2-0 (8. forduló), Aqvital FC Csákvár – Békéscsaba 1912 Előre 3-5 (12. forduló), Békéscsaba 1912 Előre – Szeged-Csanád Grosics Akadémia 4-1 (20. forduló), Vasas FC – Békéscsaba 1912 Előre 2-3 (21. forduló).

A rész- illetve egyéb táblázatok szerint sem tudtunk maradandót alkotni, hiszen a félidei tabella szerint hazai pályán a 15., idegenben a 18., a hazai/vendég adatok pedig hazai pályán a 17., idegenben viszont a 10. pozícióba rangsorolták együttesünket. A rúgott és kapott gólok tekintetében is a végeredményből adódóan nem túl rózsás a kép, hiszen a 43 szerzett és összesen 60 kapott találat nem mondható ideálisnak. Ezt az adatot nyilván lehetett volna nagyobb koncentrációval és fegyelemmel némileg kozmetikázni. Ha például a Gyirmót elleni 4-0-ás, vagy a Haladás elleni 5-0-ás vereségeket mérsékeltebb formában hozzuk le, akkor az jelen helyzetben plusz egy helyezést jelentett volna a végelszámolásnál – függetlenül attól, hogy a lényegen ez sem változtatott volna. Persze, vegyük figyelembe azt is, hogy az említett mérkőzések egy része pont abba az időszakba esett, amikor csapatunkat a járvány tizedelte, és a gólarány alakulását nyilván negatívan érintette a DVSC elleni megállapított 3-0-ás végeredmény is. Ettől függetlenül ami tény, az tény és az idegenben szerzett 17, valamint a hazai pályán rúgott 26 gól –  ami összességében 1,13-as mérkőzésenkénti gólátlagot jelent –  kevés a boldoguláshoz. A tavaszi idényben ez kifejezetten látszott, mert a számtalan kidolgozott lehetőség egy igen kis hányadát sikerült csak gólra váltanunk, csak 17 gólt szereztünk, ráadásul a 2021. március 3. óta lejátszott 5 idegenbeli mérkőzésen egyáltalán nem tudtunk betalálni. A hatékonyság javítása és a helyzetek kihasználása nyilván az egyik fő irányvonal lesz a következő felkészülés folyamán, mert az látszik, hogy ezen van mit. A kép teljességéhez tartozik, hogy házi gólkirályunk Lukács Raymond Barna lett kilenc találattal, a második helyen Paudits Patrik zárt nyolc góllal, a harmadik helyen pedig holtversenyben Gránicz Patrik és Szabó Péter végzett 4-4 találattal.

Weboldalunk Tabella-Sorsolás menüpontja alatt mérkőzésről-mérkőzésre részletesen vezetjük a statisztikákat – ezeket mindenképpen figyelmükbe ajánljuk akár menet közben is -, melyekből kitűnik, hogy színes lapokból tisztességes számban gyűjtöttünk az egész idény folyamán. Egészen pontosan 89 darab sárga és 4 darab piros lapot “zsebeltünk” be, melyek nyilván automatikus eltiltásokkal jártak együtt, és szintén nehezítették a pályára lépő keret összeállítását. A játékperceket tekintve mindössze öt olyan játékosunk volt, akik az összes 3.420 rendelkezésre álló percből (a DVSC elleni mérkőzés miatt a valós szám csak 3.330 perc) 2.000 percnél többet töltöttek pályán: Bora György (2.700 perc), Szabó Péter (2.436 perc), Horváth Péter (2.323 perc), Paudits Patrik (2.173 perc), valamint Nagy Sándor (2.101 perc). Ezeket az adatokat is a járvány-helyzet, valamint a sérülések tették gallyra, hiszen a legutóbbi teljes (2018/2019.) szezonban a legjobb számok 3.200 perc körül alakultak. Higgyék el, egy-egy szóban forgó betegség vagy sérülés olyan mértékben vetheti vissza egy-egy játékos formáját, teljesítőképességét, hogy az igen nagy mértékben befolyásolhatja, és a tapasztalat alapján befolyásolta is csapatunk eredményeit. Még egy megjegyzést engedjenek meg a járvány által okozott károkkal kapcsolatban – tudjuk, hogy már unalmas lehet -, de a teljes igazsághoz tartozik: volt olyan játékos, aki a betegségből visszatérve a lépcsőn is alig tudott feljönni, előtte pedig gond nélkül teljesítette a kilencven perceket. Olyan is volt/van, akinek értékei a mai napig sem jöttek teljesen rendbe, így terhelhetősége gyakorlatilag abszolút limitált, hetek-hónapok kellenek a teljes regenerációhoz és csak bízni tudunk abban, hogy nem szenvedett maradandó károsodást. Ez van, ezek tények és bárki-bármit gondol, ezek a dolgok valósak és megtörténtek.

A nézőszámokról is szót szoktunk ejteni, de ezúttal ennek túl sok értelme nincs – hiszen a tizenkilenc hazai rendezésű bajnoki mérkőzésből mindössze nyolcat tudtunk közönség előtt lejátszani. Ezáltal hiába osztanánk-szoroznánk, mert valós képet festő mérőszámokat nem lehetne felállítani. Ebből az is következik, hogy a szokásos szezon utáni online szavazásunkat – melynek segítségével közönségünk rendszeresen megválasztja az idény legjobb játékosát – sem fogjuk megtartani, hiszen labdarúgóinkat szinte csak a felvételek alapján minősíthetné közönségünk, mely ezáltal gyakorlatilag csak szimpátia-szavazássá alakulna át. Úgy érezzük, hogy egy ilyen jellegű voksolásnak a személyes tapasztalatokon, érzéseken és benyomásokon is kell alapulnia, ami jelen helyzetben sajnos nem tudott teljes egészében megvalósulni.

A teljesség igénye alapján a játékvezetőkre is ki szoktunk térni. Legtöbb alkalommal, egészen pontosan háromszor Takács János és Veizer Roland sporttársakkal találkozhattunk játékvezetőként, de két-két mérkőzésen Antal Péter, Berke Balázs, Ducsai József, Kovács Imre, Molnár Attila, Nagy Norbert, Nazsa Tamás és Szigetvári Márk is fújta a sípot. Hazai mérkőzéseink alkalmával 5-5 sárga cédulát Kovács Imre és Rúsz Márton osztott ki számunkra, míg idegenben Molnár Attila és Zám Zsolt tette meg ugyanezt.

Weboldalunkon a 2020. augusztus 1 és 2021. június 16. közötti időszakban 84.468 egyedi látogatót rögzítettünk, akik összesen 162.523 megtekintést generáltak. Ez annyit jelent, hogy az eltelt tíz hónap alatt havonta átlagosan 8.447 látogatónk volt. Párhuzamos felületeink is több mérföldkövet érintettek, hiszen Instagram oldalunk és YouTube csatornánk is átlépte a bűvös egyezer valódi (organikus) követőt, Facebook oldalunk pedig még 2020. októberében érte el a nyolcezres számot.

Fontos dátumok, illetve időpontok, melyeket egyébként Naptár rovatunkban – sok más információval egyetemben – már korábban felvezettünk: osztályozó mérkőzések (június 5-6. és június 12-13.), átigazolási időszak kezdete (június 15.), felkészülés kezdete (június 21.), edzőtábor (július 5-10.), a 2021/2022-es bajnokság első fordulója (augusztus 1.).

Bízunk benne, hogy az új idényre való felkészülést már mindenféle akadályoztatás nélkül kezdhetjük meg, reméljük sérültjeink is visszatérnek, valamint érkezőkről és szerződéskötésekről, hosszabbításokról is beszámolhatunk nemsokára.

Kapcsolódó hivatkozás:

https://1912elore.hu/site/a-szamok-tukreben-20201229/

Megosztás

Facebook

0

Twitter

email

Print

2020. 12. 29.   Archív, Archívum – 2020.

Gólok, játékpercek, színes lapok, edzőváltás – viharsarki mérleg. Érdemes egy kicsit visszatekinteni és megnézni a számokat is, hiszen ezt az idényt több okból sem fogjuk soha elfelejteni.

Fotó: Réti Zsolt

A harmincnyolc fordulóból álló 2020/2021-es szezonból 21 mérkőzést tudtunk le ebben az évben. Ebből gyakorlatilag húsz értékelhető, hiszen a járvány következtében a DVSC elleni idegenbeli mérkőzésre nem tudtunk kiállni, így emiatt játékpercek nélküli megállapított végeredmény került az egyenlegbe. Jól indult a szezon, hiszen Szegeden meggyőző teljesítménnyel (1-2) győztünk. Remekül is folytatódott, hiszen csapatunk az első kilenc fordulóban (augusztus 2. és szeptember 27. között) nem talált legyőzőre, és akkor még a tabella bronzérmes pozícióját foglalhattuk el. Derült égből villámcsapásként ért mindenkit a hír, hogy szeptember elején Schindler Szabolcs vezetőedző elhagyta klubunkat és a Vasashoz igazolt. Az edzőváltást klubvezetésünk gyorsan megoldotta, hiszen 2020. szeptember 16-án már be is tudtuk jelenteni Preisinger Sándor érkezését.

Vesszőfutásunk a Kazincbarcika ellen hazai pályán elszenvedett 1-3 arányú vereséget követően kezdődött, amelyet még feledtetni tudott két nagyszerű idegenbeli siker (DEAC – Békéscsaba 1912 Előre 1-3 és Aqvital FC Csákvár – Békéscsaba 1912 Előre 3-5), ezt követően viszont a vírus és a sérülések megpecsételték sorsunkat, és hét mérkőzésen keresztül nem tudtunk győzni, valamint 570 játékperc szerzett gól nélkül telt el. A keretes szerkezetet a Szeged elleni hazai siker (4-1), valamint a Vasassal szembeni bravúros, idegenbeli 2-3-as eredmény tette teljessé. Így a körülményeket is figyelembe véve a pillanatnyilag elfoglalt kilencedik hely reálisnak tekinthető, amelyet 8 győzelemmel, 6 döntetlennel, 7 vereséggel, valamint az ezekkel együtt járó 30 bajnoki ponttal értünk el. A táblázat továbbra is szoros, azaz semmi sem dőlt el és tudjuk, hogy a lényegi fejezet tavasszal következik majd. A listavezető DVSC némileg ellépett a mezőnytől (48 pont), de ők sem dőlhetnek még hátra, hiszen nagyok sok van még a csapatok előtt. A második helyre némi meglepetésre a PMFC (40 pont) ért oda, de közöttük és az ötödik pozícióban álló Gyirmót (35 pont) között gyakorlatilag két mérkőzésnyi a különbség. A tabella középső szegmensében sem más a helyzet, hiszen a hetedik Soroksár (32 pont) és a tizenharmadik Siófok (26 pont) között akár két forduló alatt teljesen megfordulhat az állás. A kieső helyeken pedig jelenleg a Dorog-Csákvár-DEAC trió osztozik, de felettük sem lehet véglegesen pálcát törni, hiszen a lemaradásaik ledolgozhatók – bár a DEAC (12 pont) tekintetében már némi szerencsére is szükség lenne a bennmaradáshoz.

Visszatérve csapatunkhoz a megnyert mérkőzések (8), valamint a hazai/vendég egyenleg tekintetében is a kilencedikek vagyunk, de a képzeletbeli félidei tabellából látszik, hogy ezen (14. hely) van még mit javítani. Hazai pályán mindössze kétszer győztünk, idegenben viszont hat alkalommal tudtuk elhozni a három pontot, így a Kórház utcai mérlegünket is jó lenne kozmetikázni tavasszal.

Fotó: Imre György

A rúgott és kapott gólok arányát a DVSC elleni megállapított eredmény (0-3), valamint a Szombathelyen elszenvedett (0-5) vereség megpecsételte, így a 26 lőtt és 29 kapott találattal, mínusz hármas gólkülönbséggel a 14. helyet foglaljuk el ebben a rangsorban. A legtöbb találatot (5) egyébként az emlékezetes Aqvital FC Csákvár – Békéscsaba 1912 Előre 3-5 összecsapáson szereztünk, de a Szeged elleni hazai mérkőzésen (4-1) is négyszer örvendhettünk lila-fehér góloknak. Idegenben 15, míg hazai pályán 11 gól szereztünk és a hat döntetlenből csak három mérkőzésünk végződött gól nélküli eredménnyel.

A házi góllövő listát Lukács Raymond Barna vezeti hét bajnoki találattal, akit Gránicz Patrik (3 bajnoki, 2 kupa), Paudits Patrik (3 bajnoki), Szabó Péter (2 bajnoki, 1 kupa), Horváth Péter (2 bajnoki), Hursán György (2 bajnoki), Máris Dominik (1 bajnoki, 1 kupa), Nikola Pantovic (2 bajnoki), Király Patrik (1 bajnoki), valamint Mészáros Márk (1 bajnoki) követ. Mindez 24 bajnoki gól összesen, bár a táblázatban 26 szerepel nevünk mellett, mivel két találatot öngólként rögzítettek a játékvezetők.

Az őszi szezonban csak egyetlen piros lapot kaptunk, sárga cédulákat viszont tisztességes mennyiségben osztogattak számunkra a sporik, hiszen összesen 55 darabbal “gazdagodtunk”.

A pályán töltött aktív időt tekintve Bora György vezeti a rangsort, aki 16 mérkőzésen keresztül, 1.440 percet töltött a pályán. A legtöbb mérkőzésen Nikola Pantovic szerepelt, aki 19 mérkőzésen (ebből 15 alkalommal kezdőként) lépett pályára, és összesen 1.394 bajnoki percen keresztül segítette együttesünket. Ebben az idényben Oláh László Dávid (27 perc), valamint Váradi Ádám (28 perc) kapott kevesebb lehetőséget – ami természetesen elsősorban makacs sérüléseiknek köszönhető. Mindenképpen meg kell említenünk Farkas Márk (1.170 perc), Szabó Péter (1.117 perc) és Uram János (1.067 perc) nevét is, hiszen ők hárman töltöttek még ezer bajnoki percnél is többet játékban.

A játékvezetésre is kitérve legtöbbször Ducsai József és Veizer Roland sporttársakkal találkozhattunk, hiszen mindketten két-két alkalommal fújták a sípot a Békéscsaba 1912 Előre bajnoki mérkőzésein.

A nézőszámokról és online felületeink teljesítményéről korábban már részletesen beszámoltunk, de annyi még mindenképpen a teljes képhez tartozik, hogy hazai mérkőzéseinket a korlátozások bevezetése előtt – számításaink szerint – összesen 9.910 néző tekintette meg a helyszínen. Ez annyit jelent, hogy a tíz hazai rendezésű bajnoki meccsünkből hármat zárt kapuk mögött kellett megtartanunk, így hét még nézők jelenlétével lebonyolított összecsapás átlag nézőszáma 1.415 lett. Sajnos a korlátozások (maszkviselés) már a november 4-i Budaörs elleni meccset is érintették, így a középértéket ez már jócskán le is rontotta.

Mindent összevetve bízunk benne, hogy a járvány okozta akadályoztatások tavaszra már teljesen megszűnnek és szurkolóink is visszatérhetnek majd a lelátóra! A téli felkészülés 2021. január 4-én kezdődik és természetesen minden lényeges eseményről – a szokásos módon – be fogunk számolni.

Addig is hajrá Lilák és vigyázzanak egymásra, vigyázzanak magukra!

Csatlakozzon YouTube csatornánkhoz:

Kapcsolódó hivatkozás:

https://1912elore.hu/site/sorsolas-eredmenyek-tabella-menetrend/tabella-sorsolas-2020-2021-nb2/ 

Megosztás

Facebook

0

Twitter

email

Print

2018. 03. 04.   Archív, Archívum – 2018.

Végre itt a tavasz, vége a fagyos, hideg időjárásnak és talán beindulhat a mérkőzés dömping. Szüksége is lenne erre mindenkinek, hiszen az elmaradt 23. forduló miatt a számok tekintetében sem teljes a kép. Az előzményektől eltekintve összességében 22 teljesített kanyart elemezhetünk, kivétel a Cegléd és a Sopron, amely csapatoknak ebben az évben még nem volt módjuk tétmeccset játszani.

Az elmúlt hétvégén a Kórház utcai centerpályát lehetetlen lett volna időben, maradandó károsodás nélkül úgy letakarítani, hogy az alkalmas legyen mérkőzés rendezésére, így csapatunk is gyakorlatilag mérkőzés nélkül maradt – hiszen az egész fordulót elhalasztották. A szakmai stáb azonnal újratervezett és már az elmúlt hét pénteken este kiadta a módosított programot. Szombaton és vasárnap is edzéseket írtak elő, hétfőre pihenőt kapott mindenki, kedden viszont újrakezdődött a felkészülés a hétvégi, hosszú utazással járó mosonmagyaróvári túrára.

A menetrendhez tartozik, hogy márciusban öt mérkőzést (4 bajnoki, 1 kupa) játszik első csapatunk, ebből kettőt hazai pályán. Áprilisban viszont már tényleg egymást érik majd a lila-fehér mérkőzések, hiszen minimálisan 7 meccset kell teljesítenünk, ebből négyszer itthon játszunk, sőt egy héten belül háromszor lépünk pályára a Kórház utcában. A mérkőzések száma pedig még növelhető lenne a Magyar Kupában történő továbblépéssel, hiszen a 11. forduló első mérkőzései április 18-ra lettek kiírva. Állunk elébe!

A tabellát mindenki ismeri és tisztában van a másodosztály képességeivel és történéseivel, így erre külön nem térünk ki. Az eddig is látható volt és az előzmények tükrében realizálódni látszik, hogy az MTK, valamint a Kisvárda szinte egy másik dimenzióban teljesíti mérkőzéseit. Toronymagasan, az első két helyet birtokolva, szinte bizonyosra vehető, hogy a feljutók kiléte eldőlni látszik. Ettől függetlenül, ahogy többször elmondtuk-leírtuk, soha nem fogunk feltartott kézzel pályára lépni, és a szakmai stáb, valamint játékosaink is mindent megtesznek majd azért, hogy a jelenlegi különbséget (10 pont a második helytől, 18 pont az első pozíciótól) megpróbálják csökkenteni, minimalizálni. A Békéscsaba 22 fordulót követően a bajnoki táblázat 3. helyén áll, 11 győzelem, 4 döntetlen, 7 vereség, 39 szerzett gól, valamint az ezzel együtt járó 37 pont mérleggel. Tudjuk, hogy hullajtottunk olyan pontokat, amelyekre nem igazán számítottunk – ugyanakkor több bravúros győzelmet és meggyőző teljesítményt is magunkénak tudhatunk az elmúlt ősz folyamán. Gondoljunk csak például a két nagyarányú győzelemre: Aqvital FC Csákvár – Békéscsaba 1912 Előre 0-6 és Békéscsaba 1912 Előre – Ceglédi VSE 6-2, vagy az ősz utolsó négy meccsére, amit sorozatban megnyertünk. Mindent összevetve 16 mérkőzés és ezzel együtt 48 szerezhető pont van még kalapban. Az nagyon sok, és láttunk már fordulatokat, meglepetéseket az évek folyamán.

A góllövő listára pillantva repes a szívünk, hiszen csapatunk gólfelelőse Birtalan Botond még jelen pillanatban is a 2. helyet foglalja el 12 szerzett találatának (ebből 4 büntetőből) köszönhetően.

A bajnoki mérkőzések nézőszámait vizsgálva a 2018-as évet egyelőre nem tudjuk számításba venni. A sportstatisztika.blog.hu aktuális kimutatásai szerint viszont – ezúton is jelezzük, hogy a feltüntetett számok pontosak – a Békéscsabán megrendezett mérkőzések az országos, összevont ranglista 35. helyére aposztrofálja az Előrét. A 907 átlagos nézőszám egyetlen pozíció javulást jelent az előző méréshez képest, de ezt az eredményt nem fogjuk kitenni az ablakba, még akkor sem ha az előző évadban csak 848 volt. Az viszont jó hír, hogy legalább egy mérkőzésre már tömeg mozdult, hiszen az MTK elleni hazai meccsen (2017. 08. 13.) kitehettük a megtelt táblát. Reméljük és bízunk benne, hogy lesz még ilyen tavasszal is. Rajtunk nem múlik majd, az biztos.

Szoroztunk-osztottunk és néhány beszédes táblázatba foglaltuk az eredményeket. Az első félidők teljesítményeit vizsgálva is kiolvasható a statisztikából, hogy csapatunk ilyen formán is a táblázat harmadik helyét foglalja el. Az MTK ebből a szemszögből is vezet, de a Kisvárda viszont hátrébb szorult. A jó kezdés nagy általánosságban meghatározza egy-egy mérkőzés végkimenetelét, így igen fontos és bravúros, valamint a továbbiakra nézve is bizakodásra adhat okot, hogy az Előre ebből a szemszögből is megállta a helyét.

Ami viszont még ennél is jobban fest, hogy a pillanatnyi formát tekintve (az utolsó hat mérkőzést figyelembe véve) vezetjük az ilyen módon felállított ranglistát.

Egy szó, mint száz: iszonyúan várjuk már a folytatást, hiszen a hosszú felkészülést követően mindenkiben bizsereg a tenni- és győzni akarás! Az elhalasztott fordulót pedig remélhetőleg kamatostul visszakapjuk majd!

Hajrá Lilák! Együtt erősebbek vagyunk!

Megosztás

Facebook

0

Twitter

email

Print

2017. 11. 12.   Archív, Archívum – 2017.

A sportstatisztika.blog.hu hónapról-hónapra elemzi a magyarországi klubok, sportesemények nézőszámait, és ahogy azt már megszokhatták, erről mi is rendszeresen beszámolunk hazai mérkőzéseink tekintetében.

Azt mindenképpen tudni kell, hogy a békéscsabai Kórház utcai Stadion a rekonstrukció miatt “félgőzzel” üzemel, hiszen jelen pillanatban csak az utca felőli lelátó használható, így a maximális befogadóképesség 2.372 főre korlátozódik. Ez azonban a 2017/2018-as szezonban, eddig egy alkalommal bizonyult kevésnek, hiszen a 2017. augusztus 13-án megrendezett Békéscsaba 1912 Előre – MTK Budapest mérkőzésen teltház volt, és az adatok alapján 2.235 látogató volt kíváncsi az eseményre. A többi hazai mérkőzés tekintetében szokásosnak tekinthetők a számok, október 31-ig bezárólag a nyolc hazai rendezésű meccset átlagosan 1.044 látogató tekintette meg a helyszínen. Ezt az adatot rontja némileg, és egyezer alá, egészen pontosan 926-ra csökkenti a legutóbbi Budaörs elleni mérkőzés, amely a szezon leggyengébb nézőszámát produkálta 638 fővel. Nyilván ebben több körülmény is szerepet játszik, hiszen a beköszönő rossz időjárás permanensen befolyásolja a kilátogatók számát – tekintettel arra is, hogy a Kórház utcai felőli lelátón nincs fedés. Természetesen sok egyéb tényező, akár mérkőzésről-mérkőzésre is befolyásolhatja a dolgokat: például a kötelező vasárnapi rendezési időpontok, vagy a szintén előírásoknak megfelelő online tudósítás, vagy egyéb eseményekkel való időpontütközés, és még sorolhatnánk. Szerencsére a békéscsabai sportegyesületek folyamatos egyeztetéseinek köszönhetően, utóbbira az idén mindössze egy alkalommal volt példa, de az is gyakorlatilag elkerülhetetlen volt a másik nagy sportlétesítmény folyamatos foglaltsága miatt. Az is látható, hogy a pozitív irányú változás egyik tényezője, hogy az Előre igyekezett minden hazai mérkőzését villanyfényes kezdési időpontra átszervezni, hiszen drukkereink és vendégeink körében ez sokkal inkább kedvelt, és korábban ezt többször is javasolták. A jegyek és bérletek áraiban sem történt változás, hiszen a vezetőség döntése értelmében, a több szempontból talán indokolt áremelés ezúttal is elmaradt, bár a rendezési-szervezési költségek ezzel párhuzamosan szinte fokozatosan emelkednek.

Mindent összevetve, az előző szezon átlagához mérten egyelőre így is 23 százalékos növekedés tapasztalható. Az összes magyarországi sportklub rendezvényeinek tekintetében, a Békéscsaba 1912 Előre hazai rendezésű mérkőzései az összefoglaló táblázat 31. helyén állnak, a labdarúgó klubok közül pedig a 17. pozíciót tudhatjuk jelen pillanatban magunkénak – beleszámítva az összes első- és másodosztályú klubot. A 2016/2017-es szezonhoz képest 5 helyet javítva, továbbra is levonható a konzekvencia, hogy Békéscsabán továbbra is fokozott igény van a labdarúgásra, és a látogatottság növekedése mindenképpen további bizakodásra ad okot.

Köszönjük mindenkinek, hogy rendszeresen a Békéscsaba 1912 Előre mérkőzéseit választják a 2017/2018-as szezonban is! Szeretettel látjuk Önöket a november 19-én és december 10-én is, a naptári év utolsó két hazai meccsén is!

Megosztás

Facebook

0

Twitter

email

Print

2015. 10. 26.   Archív, Archívum – 2015.

Békéscsaba és Diósgyőr szurkolótáborai nem csak a keleti országrész, hanem az egész ország legjobb drukkerei közé tartoznak. A mérkőzések látogatottsága a két csapat stadionjában mindig az átlag felett voltak, a két csapat múltjának egyértelműen közös pontja, hogy mindkét csapat stadionja igazi oroszlánbarlangként üzemelt – hazai pályán, helyezéseiktől függetlenül ez a két csapat bárkit képes volt legyőzni. Köszönhetően lelkes szurkolóiknak, akik a meccseken tényleg felvették a 12. játékos szerelését a diósgyőri és a Kórház utcai stadionban is. Ez volt akkor, amikor még sikk volt a meccsre járás, amikor még ünnepnap volt egy bajnoki meccs…

A Diósgyőr minden szempontból rutinosabb csapatnak számít nálunk, hiszen az idei az ötvenedik NB I-es szezonja, míg nekünk csak a huszonhatodik. Első élvonalbeli csapatuk az 1940/41-es bajnokságban szerepelt. Történetük egyébként együtt íródott a diósgyőri vasgyár történetével, legnagyobb sikereiket a vasgyár legjobb időszakában érték el. Diósgyőrben aranykorszaknak hívják a hetvenes évek végét, ekkor érték el legjobb eredményeiket, ebben az időszakban adták a legtöbb válogatott játékost.

Eredményesség tekintetében nincs nagy különbség a két együttes között. A Diósgyőriek legjobb bajnoki eredménye – csakúgy, mint nekünk (1993/94) – egy harmadik helyezés volt, az 1978/79-es szezonban. A Magyar Kupát mi egyszer (1988), ők kétszer is elhódították – ezt is az aranykorban, 1977-ben és 1980-ban.

Egyébként az észak-magyarországi csapat is hasonló utat járt be élete során, mint a mi csapatunk, hiszen akárcsak mi, hosszabb-rövidebb időre, ők is elbúcsúztak az élvonaltól. A DVTK leghosszabb alacsonyabb osztályú időszaka 1984 és 1991 közé esik, ekkor hat szezonban hiányoztak az élvonalból. A rendszerváltás után pedig 1993 és 1997, valamint 2000 és 2004 között négy-négy évig játszottak alacsonyabb osztályban. Az elmúlt öt szezonban azonban az NB I egyik karizmatikus csapatává váltak, köszönhetően – többek között – lelkes szurkolóiknak is. Az idei bajnokságnak nagy reménnyel vágtak neki, de nagyon gyengén kezdtek. Az előző fordulóban azonban hatalmas bravúrt hajtottak végre, amikor hazai pályájukon, a hosszabbításban szerzett góljaikkal legyűrték az Újpest csapatát 2-1-re. Ezzel lett hét bajnoki pontjuk, és a tabellán kettő helyezéssel állnak előttünk.

A két csapat egymás elleni eredményei az NB I-es bajnokságokban hűen tükrözik, hogy mind a két csapat hazai pályán lényegesen jobban teljesít, mint idegenben.

Az élvonalban eddig összesen 24 mérkőzést játszottunk egymás ellen. A hazai mérlege mind a két csapatnak kiváló, emiatt az összesített tabella is teljesen kiegyenlített.

A Békéscsabán lejátszott 12 bajnoki mérkőzés statisztikája: 5 győzelem, 4 döntetlen, 3 vereség. A gólkülönbség 21-12.

Diósgyőrben ugyanez a statisztika: 7 győzelem, 3 döntetlen, 2 vereség. A gólkülönbség: 21-14.

Az összesített eredmények tehát békéscsabai szempontból: 24 mérkőzésen 7 győzelem, 7 döntetlen és 10 vereség. A gólkülönbség: 35-33.

Legnagyobb arányú győzelem: Békéscsaba-Diósgyőr 5-0 (1978/79).

Legnagyobb arányú vereség: Diósgyőr-Békéscsaba 5-0 (1978/79).

Legelső (1974/75) hazai NB I-es mérkőzésünk eredménye 0-1 volt, és ugyancsak kikaptunk utolsó hazai NB I-es meccsünkön is 0-2 (2004/2005). Kiváló alkalom lesz ez a mérkőzés arra, hogy elégtételt vegyünk az első és eddigi utolsó NB I-es hazai vereségeinkért.

A mérkőzés előtt érdemes megemlíteni, hogy az 5-0-s hazai győzelemmel végződött mérkőzésünk ugyancsak a negyedik a legnagyobb arányú győzelmek ragsorában, viszont abban teljesen egyedi, hogy a mérkőzés mind az öt gólját Vágási Sándor szerezte. Azt is érdemes megjegyezni, hogy első NB I-es szezonunkban hazai pályán kikaptunk ugyan a DVTK-tól 1-0-ra, de ugyanabban a bajnokságban, Diósgyőrben 3-0 arányban jobbnak bizonyultunk náluk. Akkor mindhárom gólunkat Királyvári Károly szerezte. Úgy látszik tehát, hogy a Diósgyőr az egyik olyan csapat a bajnokságban, amelyiknek a csabai játékosok egy meccsen több gólt is szeretnek rúgni.

Most megint egy Diósgyőr meccs jön. Bízunk benne, lesz olyan játékosunk, aki legalább egyszer betalál az ellenfél kapujába. De ahogyan azt elődeink példája is mutatja, aki a Diósgyőr ellen egyszer betalál, annak jó esélye keletkezik arra, hogy ez többször is sikerüljön neki. Úgy legyen!

Vágási Sanyi öt gólját legalább tízezren látták annak idején, most be sem fér ennyi ember a stadionba! Viszont, ha mostani mérkőzésen 4.963 nézőt tudnánk regisztrálni, akkor az pontosan ugyanúgy nézne ki, mintha tízezren lennénk!

A békéscsabai Kórház utcai Stadionban, 2015. szeptember 12-én (szombaton) 18:00 órától megrendezendő Békéscsaba 1912 Előre – DVTK első osztályú labdarúgó mérkőzést Erdős József játékvezető dirigálja, Ring György és Becséri Gergely segédletével.

Az időjárás előrejelzés szerint szombaton 13-21 Celsius fokos hőmérséklet várható és 80 százalékos valószínűséggel 2 mm csapadék is eshet. Mivel a pályarendszabályok előírásai értelmében tilos a mérkőzésre esernyőt bevinni, így javasoljuk a vízálló kabátok használatát. Aki viszont nem rendelkezik ilyennel, annak igény esetén, ingyenesen egyszer használatos esőkabátot (pancho) biztosítunk, melyeket a bejáratnál tudnak majd igényelni. A lehetőségről a hangosbemondóban, időben tájékoztatjuk Önöket!

A szombati derbire egyébként – az eddigi érdeklődések és jegyeladási adatok alapján – tisztességes létszámú vendég drukker érkezése várható. Reméljük és bízunk benne, hogy lila-fehér érzelmű szurkolóink is kitesznek magukért és megpróbálják megfelelő létszámban és módon segíteni a csapatot! Előre is köszönjük szépen!

Hajrá Lilák! Együtt erősebbek vagyunk!

További információk itt:
https://1912elore.hu/site/jo-tudni/

Megosztás

Facebook

0

Twitter

email

Print