Címkézett bejegyzés

2018. 03. 04.   Archív, Archívum – 2018.

Végre itt a tavasz, vége a fagyos, hideg időjárásnak és talán beindulhat a mérkőzés dömping. Szüksége is lenne erre mindenkinek, hiszen az elmaradt 23. forduló miatt a számok tekintetében sem teljes a kép. Az előzményektől eltekintve összességében 22 teljesített kanyart elemezhetünk, kivétel a Cegléd és a Sopron, amely csapatoknak ebben az évben még nem volt módjuk tétmeccset játszani.

Az elmúlt hétvégén a Kórház utcai centerpályát lehetetlen lett volna időben, maradandó károsodás nélkül úgy letakarítani, hogy az alkalmas legyen mérkőzés rendezésére, így csapatunk is gyakorlatilag mérkőzés nélkül maradt – hiszen az egész fordulót elhalasztották. A szakmai stáb azonnal újratervezett és már az elmúlt hét pénteken este kiadta a módosított programot. Szombaton és vasárnap is edzéseket írtak elő, hétfőre pihenőt kapott mindenki, kedden viszont újrakezdődött a felkészülés a hétvégi, hosszú utazással járó mosonmagyaróvári túrára.

A menetrendhez tartozik, hogy márciusban öt mérkőzést (4 bajnoki, 1 kupa) játszik első csapatunk, ebből kettőt hazai pályán. Áprilisban viszont már tényleg egymást érik majd a lila-fehér mérkőzések, hiszen minimálisan 7 meccset kell teljesítenünk, ebből négyszer itthon játszunk, sőt egy héten belül háromszor lépünk pályára a Kórház utcában. A mérkőzések száma pedig még növelhető lenne a Magyar Kupában történő továbblépéssel, hiszen a 11. forduló első mérkőzései április 18-ra lettek kiírva. Állunk elébe!

A tabellát mindenki ismeri és tisztában van a másodosztály képességeivel és történéseivel, így erre külön nem térünk ki. Az eddig is látható volt és az előzmények tükrében realizálódni látszik, hogy az MTK, valamint a Kisvárda szinte egy másik dimenzióban teljesíti mérkőzéseit. Toronymagasan, az első két helyet birtokolva, szinte bizonyosra vehető, hogy a feljutók kiléte eldőlni látszik. Ettől függetlenül, ahogy többször elmondtuk-leírtuk, soha nem fogunk feltartott kézzel pályára lépni, és a szakmai stáb, valamint játékosaink is mindent megtesznek majd azért, hogy a jelenlegi különbséget (10 pont a második helytől, 18 pont az első pozíciótól) megpróbálják csökkenteni, minimalizálni. A Békéscsaba 22 fordulót követően a bajnoki táblázat 3. helyén áll, 11 győzelem, 4 döntetlen, 7 vereség, 39 szerzett gól, valamint az ezzel együtt járó 37 pont mérleggel. Tudjuk, hogy hullajtottunk olyan pontokat, amelyekre nem igazán számítottunk – ugyanakkor több bravúros győzelmet és meggyőző teljesítményt is magunkénak tudhatunk az elmúlt ősz folyamán. Gondoljunk csak például a két nagyarányú győzelemre: Aqvital FC Csákvár – Békéscsaba 1912 Előre 0-6 és Békéscsaba 1912 Előre – Ceglédi VSE 6-2, vagy az ősz utolsó négy meccsére, amit sorozatban megnyertünk. Mindent összevetve 16 mérkőzés és ezzel együtt 48 szerezhető pont van még kalapban. Az nagyon sok, és láttunk már fordulatokat, meglepetéseket az évek folyamán.

A góllövő listára pillantva repes a szívünk, hiszen csapatunk gólfelelőse Birtalan Botond még jelen pillanatban is a 2. helyet foglalja el 12 szerzett találatának (ebből 4 büntetőből) köszönhetően.

A bajnoki mérkőzések nézőszámait vizsgálva a 2018-as évet egyelőre nem tudjuk számításba venni. A sportstatisztika.blog.hu aktuális kimutatásai szerint viszont – ezúton is jelezzük, hogy a feltüntetett számok pontosak – a Békéscsabán megrendezett mérkőzések az országos, összevont ranglista 35. helyére aposztrofálja az Előrét. A 907 átlagos nézőszám egyetlen pozíció javulást jelent az előző méréshez képest, de ezt az eredményt nem fogjuk kitenni az ablakba, még akkor sem ha az előző évadban csak 848 volt. Az viszont jó hír, hogy legalább egy mérkőzésre már tömeg mozdult, hiszen az MTK elleni hazai meccsen (2017. 08. 13.) kitehettük a megtelt táblát. Reméljük és bízunk benne, hogy lesz még ilyen tavasszal is. Rajtunk nem múlik majd, az biztos.

Szoroztunk-osztottunk és néhány beszédes táblázatba foglaltuk az eredményeket. Az első félidők teljesítményeit vizsgálva is kiolvasható a statisztikából, hogy csapatunk ilyen formán is a táblázat harmadik helyét foglalja el. Az MTK ebből a szemszögből is vezet, de a Kisvárda viszont hátrébb szorult. A jó kezdés nagy általánosságban meghatározza egy-egy mérkőzés végkimenetelét, így igen fontos és bravúros, valamint a továbbiakra nézve is bizakodásra adhat okot, hogy az Előre ebből a szemszögből is megállta a helyét.

Ami viszont még ennél is jobban fest, hogy a pillanatnyi formát tekintve (az utolsó hat mérkőzést figyelembe véve) vezetjük az ilyen módon felállított ranglistát.

Egy szó, mint száz: iszonyúan várjuk már a folytatást, hiszen a hosszú felkészülést követően mindenkiben bizsereg a tenni- és győzni akarás! Az elhalasztott fordulót pedig remélhetőleg kamatostul visszakapjuk majd!

Hajrá Lilák! Együtt erősebbek vagyunk!

2024. 09. 09.   Archívum – 2024., Archív

Nem ez lesz az első, hogy a Debrecen jön velünk szembe a Kupában és az sem hogy igen nehéz, szinte lehetetlennek tűnő küldetés előtt állunk. A 2024. szeptember 14-én (szombaton) 19:00 órától megrendezendő Békéscsaba 1912 Előre – DVSC MOL Magyar Kupa 2024/2025. 3. forduló kapcsán természetesen felemlegetjük a korábbi találkozásokat.

Lássuk mi történt a kupakiírásokban! Háromszor találkoztunk a Magyar Kupában és négy mérkőzést játszottunk.

Első alkalommal az 1942/43-as kiírásban, 1942. október 4-én a CSAK pályán, a Réthy (ma Kórház) utcában, a 32 közé jutásért. Az Előre – akkori nevén Törekvés – szerzett vezetést egy öngóllal, ezt még szünet előtt kiegyenlítette a Loki, majd szünet után két gólt szerezve már 3:1-re vezettek a vendégek. Ezután egy tizenegyessel zárkóztak a hazaiak a 70. percben. 10 percre rá jött az egyenlítés, majd 10 percre rá, vagyis a 90. percben a győztes csabai góllal 4:3 a hazaiaknak.

Legközelebb a számunkra oly emlékezetes, kupagyőzelemmel záruló 1988-as évben játszott egymással a két csapat. Helyszín a Csányi utca, március 2-án 2.000 néző előtt játszott a bajnokságban a kiesés ellen küzdő (Békéscsaba a 14., a Debrecen 13. helyen állt) két együttes. A 8 közé jutásért játszva a DMVSC néven szereplő vendégek szereztek vezetést Bücs góljával, szünet előtt még Szekeres egyenlített, majd fordulás után sorrendben Szekeres, Ottlakán és Gruborovics góljával 4-1 a hazaiaknak és csabai továbbjutás.

Hat év szünet után immár két, az NB I-ben dobogóért küzdő együttes találkozott, tét ismét a 8 közé jutás, de 2 mérkőzésen eldöntve azt. 1994. november 23-án mindössze 1.200 néző előtt Kiss J., Major és Mracskó góljával 3-0, megnyugtató előny birtokában várhattuk a visszavágót. Egy héttel később Debrecenben 2.000 néző előtt gólnélküli első félidő után Sándor Tamás és Arany góljával az 51. percben már 2-0, de sikerült kihúzni további kapott gól nélkül a mérkőzést, így harmadszor is csabai továbbjutással zárult a párharc.

A két csapat a nem túl jó emlékű Liga Kupában is meccselt egymással 2014 őszén a csoportmérkőzések során. Érdekesség, hogy mindkétszer vendéggyőzelemmel zárult a mérkőzés, Debrecenben 2-3 (Vólent 2 gólt is lőtt), Békéscsabán 0-6 (a 31. perctől emberelőnyben játszott a DVSC) volt az eredmény.

Hajrá Lilák!

Köszönjük szépen a hasznos összeállítást Juhász Zoltánnak!

2017. 11. 12.   Archív, Archívum – 2017.

A sportstatisztika.blog.hu hónapról-hónapra elemzi a magyarországi klubok, sportesemények nézőszámait, és ahogy azt már megszokhatták, erről mi is rendszeresen beszámolunk hazai mérkőzéseink tekintetében.

Azt mindenképpen tudni kell, hogy a békéscsabai Kórház utcai Stadion a rekonstrukció miatt “félgőzzel” üzemel, hiszen jelen pillanatban csak az utca felőli lelátó használható, így a maximális befogadóképesség 2.372 főre korlátozódik. Ez azonban a 2017/2018-as szezonban, eddig egy alkalommal bizonyult kevésnek, hiszen a 2017. augusztus 13-án megrendezett Békéscsaba 1912 Előre – MTK Budapest mérkőzésen teltház volt, és az adatok alapján 2.235 látogató volt kíváncsi az eseményre. A többi hazai mérkőzés tekintetében szokásosnak tekinthetők a számok, október 31-ig bezárólag a nyolc hazai rendezésű meccset átlagosan 1.044 látogató tekintette meg a helyszínen. Ezt az adatot rontja némileg, és egyezer alá, egészen pontosan 926-ra csökkenti a legutóbbi Budaörs elleni mérkőzés, amely a szezon leggyengébb nézőszámát produkálta 638 fővel. Nyilván ebben több körülmény is szerepet játszik, hiszen a beköszönő rossz időjárás permanensen befolyásolja a kilátogatók számát – tekintettel arra is, hogy a Kórház utcai felőli lelátón nincs fedés. Természetesen sok egyéb tényező, akár mérkőzésről-mérkőzésre is befolyásolhatja a dolgokat: például a kötelező vasárnapi rendezési időpontok, vagy a szintén előírásoknak megfelelő online tudósítás, vagy egyéb eseményekkel való időpontütközés, és még sorolhatnánk. Szerencsére a békéscsabai sportegyesületek folyamatos egyeztetéseinek köszönhetően, utóbbira az idén mindössze egy alkalommal volt példa, de az is gyakorlatilag elkerülhetetlen volt a másik nagy sportlétesítmény folyamatos foglaltsága miatt. Az is látható, hogy a pozitív irányú változás egyik tényezője, hogy az Előre igyekezett minden hazai mérkőzését villanyfényes kezdési időpontra átszervezni, hiszen drukkereink és vendégeink körében ez sokkal inkább kedvelt, és korábban ezt többször is javasolták. A jegyek és bérletek áraiban sem történt változás, hiszen a vezetőség döntése értelmében, a több szempontból talán indokolt áremelés ezúttal is elmaradt, bár a rendezési-szervezési költségek ezzel párhuzamosan szinte fokozatosan emelkednek.

Mindent összevetve, az előző szezon átlagához mérten egyelőre így is 23 százalékos növekedés tapasztalható. Az összes magyarországi sportklub rendezvényeinek tekintetében, a Békéscsaba 1912 Előre hazai rendezésű mérkőzései az összefoglaló táblázat 31. helyén állnak, a labdarúgó klubok közül pedig a 17. pozíciót tudhatjuk jelen pillanatban magunkénak – beleszámítva az összes első- és másodosztályú klubot. A 2016/2017-es szezonhoz képest 5 helyet javítva, továbbra is levonható a konzekvencia, hogy Békéscsabán továbbra is fokozott igény van a labdarúgásra, és a látogatottság növekedése mindenképpen további bizakodásra ad okot.

Köszönjük mindenkinek, hogy rendszeresen a Békéscsaba 1912 Előre mérkőzéseit választják a 2017/2018-as szezonban is! Szeretettel látjuk Önöket a november 19-én és december 10-én is, a naptári év utolsó két hazai meccsén is!

2023. 12. 30.   Archívum – 2023., Archív

Szokták mondani, hogy a számok nem hazudnak és ez így is van, hiszen a labdarúgás nem pontozásos sportág, nem a kivitelezés szépsége, minősége, vagy éppen az elvégzett munka mennyisége függvényében értékelnek, hanem csakis a győzelmek és ezek által megszerzett bajnoki pontok számítanak. Ezért aztán mindenképpen érdemes áttekinteni a számokat és elemezni a történések számszaki megvalósulását, vagy éppen annak elmaradását.

Függetlenül attól, hogy jelen esetben sajnos csak harmadosztályról – tehát valamilyen szinten amatőr ligáról – beszélünk, a rendelkezésre álló felvételek, adatok és az ezekből leszűrhető statisztikák akár az edzések, akár a mérkőzések tekintetében majdnem megfelelnek egy felsőbb bajnokság kritériumainak.

Jól indult az idény számunkra, hiszen tíz fordulón keresztül sikerült győznünk, ezáltal a maximálisan szerezhető pontszámmal helyeztük el csapatunkat a csoportban és országos viszonylatban is. Vizsgáljuk a lejátszott összes fordulót, tehát tizenhetet – amelyekből két mérkőzés már a tavaszi idényről lett előre hozva, de talán így lesz minden egyértelműbb. A 15 megszerzett győzelem mindenképpen megsüvegelendő teljesítmény, az idegenbeli 8/8 pedig az országos bajnokságok tekintetében egyedülálló. A 11. fordulóban az ESMTK ellen elszenvedett, 1-2 arányú igen fájó hazai vereségből szerencsére sikerült gyorsan felállni, és a folytatásban már csak a Körösladány (2-2) tudott egyetlen pontot elvinni a Kórház utcából. Ezzel együtt a 15 győzelem, 1-1 döntetlen és vereség mérleggel 46 bajnoki pontot sikerült gyűjtenünk, amely igen jó alapot szolgáltat a tavaszi folytatáshoz. Viszonyításképpen az Észak-keleti csoportban a Puntok 39, az Észak-nyugati részen a Tatabánya ugyancsak 39, a Dél-nyugati régióban pedig az Iváncsa 43 egységet tudott összeszedni.

A hazai/vendég táblázatokat is mindenféle szempontból vezetjük, hiszen a hazai pályán lejátszott 9 mérkőzésből 7 győzelem, valamint 1-1 döntetlen és vereség egyenleggel 22 bajnoki pontot gyűjtöttünk, idegenben pedig a nyolcból nyolc győzelemhez nem kell kommentár. A miheztartás végett ezen a képzeletbeli listán az ESMTK, valamint a Körösladány követ minket. A félidei tabella szerint is mi állunk az élen, összességében 11 mérkőzésen győztünk volna, ha a félidőben lefújják a meccseket. Ebből a szempontból érdekes módon az ESMTK csak a negyedik, a Monor és a Martfű foglalja el a második-harmadik pozíciót, nyilván náluk a fizikai állóképesség hiányosságai mutatkozhatnak főképp.

Gólok szempontjából sem maradtunk el a várakozásoktól, hiszen 47 lőtt és mindössze 11 kapott bajnoki találatról tudunk beszámolni, amelyek egyébként 2,76-os mérkőzésenkénti szerzett, valamint összességében 3,41-es gólátlagot jelent. Talán a harmadosztályban ez el is várható, de a számok – egy-két kivételtől eltekintve – mindenképpen közönségszórakoztató mérkőzésekről tanúskodnak. A gólösszefoglalónkat korábban már elkészítettük, de azok kedvéért, akik esetleg lemaradtak róla, ide kattintva bármikor megtekinthetik. A kapott gólokról még annyit mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy a háromvédős rendszer igen jól működött egészen a Kazincbarcika elleni kupamérkőzésig, amelyen Fazekas Lóránt – aki egyébként alapember volt – keresztszalag sérülést szenvedett. Addig csapatunk nem kapott akciógólt és mivel Szabó Csaba sem tudott még korábbi sérüléséből teljesen visszatérni, így védelmünk némi hiányt szenvedett, melyet a lehetőségekhez mérten át kellett szervezni. A körülményektől függetlenül a Bora György által irányított hátsó régió, a nagy tapasztalattal bíró Albert István hathatós közreműködésével így is megállta helyét és a mezőnyben a legkevesebb (11) gólt kaptuk. Utánunk 15 bekapott góllal a Hódmezővásárhely következik, legnagyobb riválisunk, az ESMTK 16-os értékkel harmadik ebből a szempontból. Nyilvánvalóan ha szerzett góljaink száma a legtöbb a mezőnyben, a kapott pedig a legkevesebb, akkor a gólkülönbség mutatónknak is a legjobbnak kell lenni, amely eddig plusz harminchat. Jelezzük, hogy a 47 szerzett gól nem csak a csoportban a legjobb, hanem az egész országban – hiszen 45 találattal az Iváncsa áll a képzeletbeli országos ranglista ezüstérmes pozíciójában.

Még mindig a góloknál maradva, góllövők szempontjától sem állunk rosszul, hiszen Vólent Roland – aki egyébként az őszi idény házi gólkirálya is lett – eddig kilenc találatig jutott. Összességében egyébként a csoport góllövő listáját Molnár János (ESMTK) 14 góllal vezeti, akit Kerék László 12 találattal (BKV Előre), valamint Wirth Dániel 11 találattal (ESMTK) követ, míg Iván Milán (Szolnok), valamint Vólent Roland 9-9 góllal, a negyedik helyen holtversenyben osztozkodik – tehát semmi sem dőlt el, tavasszal még bármi megtörténhet. Érdekesség, hogy legtöbb gólt a mérkőzések 20-29., 70-79., valamint a 80-89. percek közötti intervallumokban szereztük. Utóbbi azt is jelentheti, hogy volt tartása a csapatnak és a megfelelő kondíció, valamint szellemi felkészítés lehetővé tette, hogy akár az utolsó-utáni pillanatokban szerezzünk mérkőzéseket eldöntő gólt vagy gólokat (pl. a Hódmezővásárhely elleni idegenbeli mérkőzés 93. percében szerzett három pontot érő találat). A legnagyobb gólkülönbséggel megnyert találkozó a Martfű elleni hazai találkozó volt, amikor 7-0 arányban tudtunk győzni, de mindenképpen említésre méltó a Füzesgyarmat – Békéscsaba 1912 Előre 0-4, valamint a Honvéd II. – Békéscsaba 1912 Előre 1-5 mérkőzés eredményei is.

Talán érdemes egy mondatban kitérni arra is, hogy a mérkőzések első fél óráiban talán az indokoltnál is több, összesen 5 gólt kaptunk, melyek talán a figyelmetlenség és/vagy fegyelmezetlenség számlájára írhatók. Amennyiben a szerzett és kapott gólokat típusok szerint elemezzük látható, hogy játékból, a tizenhatoson belülről szereztük a legtöbb, 29 találatot. Fejjel kilencszer, szögletből hatszor, büntetőből pedig ötször voltunk eredményesek. Szabadrúgásból direktben és fejjel, valamint átlövésből nem értünk el gólt. Két alkalommal kaptunk fejjel szerzett gólt, míg öt alkalommal büntetőből kaptunk találatot, de három átlövés gólt is ellenfelein egyenlegéhez írhatunk. Persze nem panaszkodunk, ha összességében így alakulnának a számok tavasszal is, azt látatlanban is aláírnánk!

Játékpercek – azaz a pályán töltött idő – szempontjából a Póser (1.530 perc), Pintér (1.409 perc), valamint Bora (1.339 perc) trió áll az élen (hosszabbításokat nem számoltuk), de nyilván voltak olyan játékosaink is, akik korábbi sérülésük folytán egyáltalán nem tudnak játékidőt felmutatni. Bízunk benne, hogy tavaszra ez szempontjukból megváltozik, tovább fokozódik majd a versenyhelyzet és egyre többen fel tudják majd venni a ritmust!

A színes lapokat elemezve látható, hogy összesen 38 sárga cédulát szedtünk össze, amelyből a legtöbbet Albert István (5), valamint Vólent Roland (4) kapott. A piros lapok száma három, melyeket Rédlingnek, Albertnek és Vólentnek osztottak ki a játékvezetők. Érdekességképpen a legtöbb sárga cetlit a meccsek 60-69., 40-49. és 90-100. percei között kaptuk, valamint szintén a legtöbb lapot a 8. fordulóban (Honvéd II. – Békéscsaba 1912 Előre 1-5) és a 14. fordulóban (Békéscsaba 1912 Előre – Körösladány 2-2) sikerült begyűjtenünk.

Weboldalunk Tabella-Sorsolás menüpontja alatt mérkőzésről-mérkőzésre részletesen vezetjük a statisztikákat – ezeket mindenképpen figyelmükbe ajánljuk akár menet közben is.

A teljesség igénye miatt a játékvezetőkre is ki szoktunk térni. Legtöbb alkalommal, egészen pontosan 2-2 alkalommal Kovács Gábor Péter és Szilágyi Sándor sporttársakkal találkozhattunk játékvezetőként. Hazai mérkőzéseink alkalmával 7 sárga cédulát Kovács Gábor Péter osztott ki számunkra (Békéscsaba 1912 Előre – Körösladány), míg idegenben Maml Zoltán tette meg ugyanezt, amikor a Honvéd II. elleni meccsen 5 sárga lapot írt fel a nevünk mellé.

Nézőszámok tekintetében túl sok értelme nincs az összevetésnek akár az előző szezonnal – hiszen jelenleg más osztályról beszélünk -, de ettől függetlenül az 518 fős átlagos bajnoki nézőszám (Magyar Kupa mérkőzés nincs beleszámítva) a harmadosztályhoz képest nem annyira rossz. Természetesen ez jócskán elmarad a legutóbbi másodosztályú idény 888-as átlagától. A legutóbbi közel telt ház előtt zajlott mérkőzést 2022. augusztus 17-én rendeztük meg, amikor az MTK Budapest vendégszerepelt Békéscsabán és 1.850 szurkoló előtt tudtunk pályára lépni. Higgyék el, nagyon hiányzik ez mindenkinek! Tudjuk hogy a harmadosztály sem az ultrák, sem a jó értelemben vett divatdrukkerek számára nem túl kecsegtető, hiszen van még a városban két-három másik olyan klub (röplabda, kézilabda és mi már ide sorolnánk a kosárlabdát is – NB I. B), melyek az eredményektől függetlenül, de az első osztályokban, sőt nemzetközi szinten is szerepelnek. A felsorolt sportágakat ráadásul nem befolyásolja az időjárás sem, mivel csarnokban, fedett-fűtött körülmények között tudnak szerepelni, ez viszont a labdarúgásban értelemszerűen nem így van. Az sem elhanyagolható tényező, hogy Békéscsaba lakossága tovább csökkent és már csak 57.427 főt számlát, melyből a férfi lakosság 26.990 fő. Szerencsére az utóbbi években már egyáltalán nem jellemző, hogy kizárólag a férfiak látogatnának ki a mérkőzéseinkre, hiszen örömmel tapasztaljuk, hogy egyre több hölgy vendégünk van és bízunk benne, hogy ez a tendencia tovább folytatódik! Bízunk a csapat tavaszi jó szereplésében, ami mindenképp pozitív irányban befolyásolhatja a nézőszámot, de a Válogatott sikerei miatt is talán már újra a régi és megfelelő népszerűségnek örvendhet majd 2024-ben a labdarúgás.

Fontos lehet még vezetőedzőnk, Csató Sándor statisztikája is, melyet 2023. július 30-tól vezetünk. Mesterünk neve mellett ilyen módon 16 győzelem, 1 döntetlen, valamint mindössze 2 vereség szerepel, melyekből 3 kupamérkőzés volt.

Weboldalunkon a 2023. január 1 és 2023. december 29. közötti időszakban 107.825 egyedi látogatót rögzítettünk, akik összesen 186.388 megtekintést generáltak, az összességében 179 közzétett cikknek és írásnak köszönhetően. Ez annyit jelent, hogy az eltelt 12 hónap alatt havonta átlagosan 8.985 egyedi látogatónk volt. Párhuzamos online felületeink is újabb mérföldköveket érintettek, hiszen YouTube csatornánk átlépte az 1.900 valódi (organikus) követőt, Facebook oldalunk pedig már a kilencezer természetes (tehát nem fizetett és/vagy vásárolt) követő közelébe ért. YouTube felületünkön egyébként 339 új feliratkozót regisztráltunk ebben az évben – ami kiemelkedő eredménynek számít -, nyilván köszönhető ez a több élő közvetítésnek, hiszen nagy általánosságban azért ezek voltak a legnépszerűbbek. Összesen 76 új videóval tudtunk szolgálni, melyek 630 új kedvelést és 866 megosztást is eredményeztek. A legnépszerűbb, egyben a legtöbbet nézett anyag a 2023. január 29. (vasárnap) 13:00 órától megrendezett és élőben közvetített Kolorcity Kazincbarcika SC – Békéscsaba 1912 Előre Merkantil Bank NB II Liga 2022/2023. 21. forduló mérkőzés volt, melyet összességében több, mint 670 órát nézték látogatóink.

Fontosabb dátumok, illetve időpontok, melyeket egyébként Naptár rovatunkban – sok más információval egyetemben – már korábban felvezettünk: osztályozó mérkőzések (június 2. és június 9.), átigazolási időszak kezdete (január 15.), felkészülés kezdete (január 8.), edzőtábor (február 5-10.), a 2023/2024-es bajnokság tavaszi első mérkőzése (március 3.).

Bízunk benne, hogy a tavaszi idényre való felkészülés zökkenőmentes lesz, reméljük sérültjeink is visszatérnek, valamint érkezőkről és szerződéskötésekről, hosszabbításokról is beszámolhatunk nemsokára.

M.B.

2015. 10. 26.   Archív, Archívum – 2015.

Békéscsaba és Diósgyőr szurkolótáborai nem csak a keleti országrész, hanem az egész ország legjobb drukkerei közé tartoznak. A mérkőzések látogatottsága a két csapat stadionjában mindig az átlag felett voltak, a két csapat múltjának egyértelműen közös pontja, hogy mindkét csapat stadionja igazi oroszlánbarlangként üzemelt – hazai pályán, helyezéseiktől függetlenül ez a két csapat bárkit képes volt legyőzni. Köszönhetően lelkes szurkolóiknak, akik a meccseken tényleg felvették a 12. játékos szerelését a diósgyőri és a Kórház utcai stadionban is. Ez volt akkor, amikor még sikk volt a meccsre járás, amikor még ünnepnap volt egy bajnoki meccs…

A Diósgyőr minden szempontból rutinosabb csapatnak számít nálunk, hiszen az idei az ötvenedik NB I-es szezonja, míg nekünk csak a huszonhatodik. Első élvonalbeli csapatuk az 1940/41-es bajnokságban szerepelt. Történetük egyébként együtt íródott a diósgyőri vasgyár történetével, legnagyobb sikereiket a vasgyár legjobb időszakában érték el. Diósgyőrben aranykorszaknak hívják a hetvenes évek végét, ekkor érték el legjobb eredményeiket, ebben az időszakban adták a legtöbb válogatott játékost.

Eredményesség tekintetében nincs nagy különbség a két együttes között. A Diósgyőriek legjobb bajnoki eredménye – csakúgy, mint nekünk (1993/94) – egy harmadik helyezés volt, az 1978/79-es szezonban. A Magyar Kupát mi egyszer (1988), ők kétszer is elhódították – ezt is az aranykorban, 1977-ben és 1980-ban.

Egyébként az észak-magyarországi csapat is hasonló utat járt be élete során, mint a mi csapatunk, hiszen akárcsak mi, hosszabb-rövidebb időre, ők is elbúcsúztak az élvonaltól. A DVTK leghosszabb alacsonyabb osztályú időszaka 1984 és 1991 közé esik, ekkor hat szezonban hiányoztak az élvonalból. A rendszerváltás után pedig 1993 és 1997, valamint 2000 és 2004 között négy-négy évig játszottak alacsonyabb osztályban. Az elmúlt öt szezonban azonban az NB I egyik karizmatikus csapatává váltak, köszönhetően – többek között – lelkes szurkolóiknak is. Az idei bajnokságnak nagy reménnyel vágtak neki, de nagyon gyengén kezdtek. Az előző fordulóban azonban hatalmas bravúrt hajtottak végre, amikor hazai pályájukon, a hosszabbításban szerzett góljaikkal legyűrték az Újpest csapatát 2-1-re. Ezzel lett hét bajnoki pontjuk, és a tabellán kettő helyezéssel állnak előttünk.

A két csapat egymás elleni eredményei az NB I-es bajnokságokban hűen tükrözik, hogy mind a két csapat hazai pályán lényegesen jobban teljesít, mint idegenben.

Az élvonalban eddig összesen 24 mérkőzést játszottunk egymás ellen. A hazai mérlege mind a két csapatnak kiváló, emiatt az összesített tabella is teljesen kiegyenlített.

A Békéscsabán lejátszott 12 bajnoki mérkőzés statisztikája: 5 győzelem, 4 döntetlen, 3 vereség. A gólkülönbség 21-12.

Diósgyőrben ugyanez a statisztika: 7 győzelem, 3 döntetlen, 2 vereség. A gólkülönbség: 21-14.

Az összesített eredmények tehát békéscsabai szempontból: 24 mérkőzésen 7 győzelem, 7 döntetlen és 10 vereség. A gólkülönbség: 35-33.

Legnagyobb arányú győzelem: Békéscsaba-Diósgyőr 5-0 (1978/79).

Legnagyobb arányú vereség: Diósgyőr-Békéscsaba 5-0 (1978/79).

Legelső (1974/75) hazai NB I-es mérkőzésünk eredménye 0-1 volt, és ugyancsak kikaptunk utolsó hazai NB I-es meccsünkön is 0-2 (2004/2005). Kiváló alkalom lesz ez a mérkőzés arra, hogy elégtételt vegyünk az első és eddigi utolsó NB I-es hazai vereségeinkért.

A mérkőzés előtt érdemes megemlíteni, hogy az 5-0-s hazai győzelemmel végződött mérkőzésünk ugyancsak a negyedik a legnagyobb arányú győzelmek ragsorában, viszont abban teljesen egyedi, hogy a mérkőzés mind az öt gólját Vágási Sándor szerezte. Azt is érdemes megjegyezni, hogy első NB I-es szezonunkban hazai pályán kikaptunk ugyan a DVTK-tól 1-0-ra, de ugyanabban a bajnokságban, Diósgyőrben 3-0 arányban jobbnak bizonyultunk náluk. Akkor mindhárom gólunkat Királyvári Károly szerezte. Úgy látszik tehát, hogy a Diósgyőr az egyik olyan csapat a bajnokságban, amelyiknek a csabai játékosok egy meccsen több gólt is szeretnek rúgni.

Most megint egy Diósgyőr meccs jön. Bízunk benne, lesz olyan játékosunk, aki legalább egyszer betalál az ellenfél kapujába. De ahogyan azt elődeink példája is mutatja, aki a Diósgyőr ellen egyszer betalál, annak jó esélye keletkezik arra, hogy ez többször is sikerüljön neki. Úgy legyen!

Vágási Sanyi öt gólját legalább tízezren látták annak idején, most be sem fér ennyi ember a stadionba! Viszont, ha mostani mérkőzésen 4.963 nézőt tudnánk regisztrálni, akkor az pontosan ugyanúgy nézne ki, mintha tízezren lennénk!

A békéscsabai Kórház utcai Stadionban, 2015. szeptember 12-én (szombaton) 18:00 órától megrendezendő Békéscsaba 1912 Előre – DVTK első osztályú labdarúgó mérkőzést Erdős József játékvezető dirigálja, Ring György és Becséri Gergely segédletével.

Az időjárás előrejelzés szerint szombaton 13-21 Celsius fokos hőmérséklet várható és 80 százalékos valószínűséggel 2 mm csapadék is eshet. Mivel a pályarendszabályok előírásai értelmében tilos a mérkőzésre esernyőt bevinni, így javasoljuk a vízálló kabátok használatát. Aki viszont nem rendelkezik ilyennel, annak igény esetén, ingyenesen egyszer használatos esőkabátot (pancho) biztosítunk, melyeket a bejáratnál tudnak majd igényelni. A lehetőségről a hangosbemondóban, időben tájékoztatjuk Önöket!

A szombati derbire egyébként – az eddigi érdeklődések és jegyeladási adatok alapján – tisztességes létszámú vendég drukker érkezése várható. Reméljük és bízunk benne, hogy lila-fehér érzelmű szurkolóink is kitesznek magukért és megpróbálják megfelelő létszámban és módon segíteni a csapatot! Előre is köszönjük szépen!

Hajrá Lilák! Együtt erősebbek vagyunk!

További információk itt:
http://1912elore.hu/site/jo-tudni/