Címkézett bejegyzés

2024. 01. 24.   Archívum – 2024., Archív

Csapatunk 10-es számú mezét viselő támadója, Vólent Roland az ősz folyamán kilenc találattal járult hozzá a Békéscsaba 1912 Előre sikereihez, ezáltal házi gólkirályként a Dél-Keleti csoport legtöbb találatot jegyző játékosa címért is versenyben lehet tavasszal.

A Hódmezővásárhely elleni mérkőzés hosszabbításában Roli gólja döntötte el a három pont sorsát (0-1), de a gólöröm közben már láthattuk, hogy vállával valami nincs rendben. A fejleményekről, a felkészülési időszakról és az előttünk álló feladatokról labdarúgónkat kérdeztük.

– Kérlek meséld el, hogy pontosan milyen sérülésed volt és mit kellett tenni, hogy elindulj a gyógyulás útján?

– Ez igazából egy régebbi sérülés volt, körülbelül másfél évvel ezelőtt ugrott ki a vállam először. Ezután hosszú időn keresztül gyakorlatilag semmiféle problémám nem volt vele, abszolút tünetmentes voltam. Nyáron, miután hazajöttem és Békéscsabára igazoltam vissza, egyszer már kificamodott, majd már a bajnokságban három mérkőzéssel a vége előtt, az egyik edzésen sokadszorra is kiugrott, így ekkor már elég rossz állapotban volt. Legvégül pedig a Vásárhely elleni meccs végén a gólörömben újra kiment a vállam, így igazából elkerülhetetlen lett a műtét. Több csavarral kellett rögzíteni, tehát elég komoly beavatkozás volt, de egyszerűen nem volt más út, túl kellett esni rajta.

– Összességében sikerült jól időzíteni az operációt és akkor most már gyakorlatilag el is tudtad kezdeni a felkészülést…

– A szakmai stáb és a vezetőség is teljesen partner volt ebben, úgyhogy sikerült úgy időzíteni a műtétet, hogy hozzávetőleg a felkészülési időszakban fel tudjam újra építeni magam. Sajnálom az utolsó három meccset, mert akkor már nagyon nem voltam rendben. Szerencsére a harmadosztályban van három hónap szünet, így azt beszéltük meg, hogy az utolsó meccs után azonnal túlesem rajta és akkor lesz elegendő idő a rehabilitációra. Köszönöm a klubnak a megértést, a támogatást és a segítséget, igen hálás vagyok! Jelenleg az a helyzet, hogy december 8-án műtöttek, tehát most vagyok hathetes és talán ezekben a napokban már elkezdhetem a kocogásokat is. Nyilván elég nehéz ez az egész lelkileg, mert nem egyszerű úgy, hogy az ember szíve szerint állandóan a pályán lenne, de azon vagyok, hogy minél hamarabb teljesen fel tudjak épülni. Mondanám, hogy kezdésre megpróbálok százszázalékos állapotba kerülni, remélem semmi sem jön majd közbe!

– Tavasszal is nagy szükség lenne Vólent-gólokra és a csoport gólkirályi címéért is versenyben vagy, valamint természetesen a közönség is szeretne újra látni! Mit vársz az előttünk álló néhány hónaptól?

– Mindenki tudja, hogy nehéz lesz, de természetesen az egész csapat arra készül, hogy eljussunk az osztályozóig és aztán azt az akadályt is sikerrel vegyük! Nem gondolnám, hogy a bajnoksággal túl nagy problémánk lenne majd, bár nyilván továbbra is mindenki minket akar majd megverni. Az igazi erőpróba viszont csak azután jön, hiszen ha szívünkre tesszük a kezünket, akkor nem csak a miénk, hanem akár a klub jövője is múlhat azon a két osztályozó mérkőzésen. Bízom benne, hogy ezt a terhet és nyomást mindenki el fogja bírni és tényleg csak azok futnak majd ki a pályára, akik mindent meg tudnak és meg akarnak tenni a csapatért, a városért és a szurkolókért! Személy szerint pedig nyilván szeretnék majd ott lenni nyáron, hiszen amikor visszatértem Békéscsabára, akkor ez volt a célom. Nem volt túl rossz az őszi idény, de némi hiányérzetem azért maradt, hiszen két kiállítás és a sérülés is hátráltatott. Amennyiben fel tudok épülni a kezdésre vagy az idény elejére, akkor akár még a gólkirályságért is versenyben maradhatok. De nem is ez a fontos, hanem hogy a csapat visszajusson!

– Melyik csapatokat látod még esélyesnek az osztályozókra és kinek örülnél ellenfélként?

– Szerintem a Putnok, Veszprém, Tatabánya, Iváncsa és Szentlőrinc tűnik még esélyesnek, az erőviszonyokat aránylag jól tükrözik jelenleg a bajnoki táblázatok, de a feljutás és utána az indulás természetesen sok egyéb dolgon is múlik. Lehet közhely, de számunkra gyakorlatilag mindegy kell legyen, hogy melyik csapat jön szembe az osztályozón, mert meg kell oldanunk a feladatot! Amelyik klub eddig eljut, annak igazából jó csapata van, tehát mindenki megfelelő önbizalommal érkezik majd, ezért úgy gondolom, hogy az egyéni képességeken és a felkészültségen múlhatnak majd a dolgok, meg azon hogy igazából ki akarja majd jobban a feljutást!

M.B.

Kapcsolódó hivatkozás:

https://www.youtube.com/watch?v=BhWNAy7Q16k&t=3s

2024. 01. 17.   Archívum – 2024., Archív

Az első néhány nap rávezető foglalkozásait követően, a felkészülés második hetében már napi két edzést vezényel a szakmai stáb. Menet közben folyamatosan zajlanak a felmérések, orvosi vizsgálatok, de több próbázót is megfigyelhet Csató Sándor, aki természetesen ezúttal is szívesen válaszolt kérdéseinkre.

– Egy hete zajlik a téli felkészülés, mi történt az első öt napban?

– Az első néhány nap inkább a ráhangolódásról szólt, megpróbáltuk felmérni a játékosokat, hogy milyen állapotban érkeztek vissza a szünetről. Igazából van bőven időnk mindenre, de azért kíváncsiak voltunk, hogy ki az aki mozgásban maradt. Folyamatosan, kisebb csoportokra osztva zajlanak az ilyenkor szokásosnak mondható egészségügyi vizsgálatok, de ugyanakkor többféle fizikai állóképességi tesztet is elvégzünk és ezek eredményeiből próbálunk minél több hasznos adatot kinyerni, hogy ebből kiindulva tudjunk a csapattal a továbbiakban dolgozni. Összességében elmondható, hogy mindenki elvégezte a kiadott feladatokat, úgyhogy jó alappal tudtunk indulni, ott tartunk ahol ilyenkor kell.

– Az időjárástól függetlenül a tervezett munkát nyilván el kell végezni, mi a program a második hétre?

– Ezen héten már elkezdjük a labdás foglalkozásokat is, bár kapkodni nem fogunk, hiszen tényleg van időnk bőven. Ebben a pár napban igyekszünk már több labdás elemet is betervezni, de természetesen a futással kapcsolatos részek sem maradhatnak el. Az edzések száma is növekszik és elkezdjük az egyéni, specifikus képzéseket, úgyhogy ezek plusz tréningek és mindenkinek túl kell esnie rajta. Szeretnénk ha a játékosok minél többet találkoznának a labdával, hogy minél magabiztosabbak tudjunk majd lenni.

– Mit lehet tudni a korábban megsérült játékosainkról?

– Vólent Rolandot és Pintér Norbertet is megoperálták, előbbi most megy majd vissza kontrollra és ha minden jól alakul, akkor már elkezdheti a futásokat. Norbi kicsit előrébb tart, hiszen óvatosan már futó- és labdás edzéseket is végezhet. Szabó Csaba teljesen rendben van, tehát rá már teljes értékű játékosként számíthatunk, nem úgy Fazekas Lórántra, akit erre az idényre gyakorlatilag teljesen elvesztettünk.

– Mekkora változtatásokat terveztetek a keretben?

– Jelenleg 17-18 mezőnyjátékos áll rendelkezésünkre, így mindenképpen szeretnénk legalább három további labdarúgót szerződtetni. Jó lenne minden csapatrészbe igazolni, ebből úgy néz ki, hogy a középpályára már sikerül. Jelentkezők és kiszemeltjeink is vannak, megnézünk mindenkit, hátha találunk olyat focistát, aki mindenféle szinten beleillik az elképzeléseinkbe. Egyébként az alapcsapatunk nyilván megvan, de egy picit sohasem árt belenyúlni, érezze mindenki, hogy van vetélytársa és ennek megfelelően próbálunk még gondolkodni.

M.B.

2024. 01. 16.   Archívum – 2024., Archív

Csípős hidegben, esőben és fagyban is folytatódik a téli felkészülési program a Békéscsaba 1912 Előre első csapata számára. A második hét első tréningje előtt Albert Pistát kérdeztük a fejleményekről és a csapatról.

Hogy teltek az ünnepek, sikerült kipihenni az őszi szezont?

– Amikor visszatértünk a szünetről és beszélgettünk a többiekkel, többnyire mindenki azt mondta, hogy minden jó volt, de egy kicsit hosszúra nyúlt és már hiányoztak az úgymond normális hétköznapok. Ugyanezt saját magamról is elmondhatom, nagyszerű volt pihenni a családdal, de ennyi idő után már vágytunk vissza a pályára. Visszatérve egy kicsit az őszi idényre és az előzményekre és sokszor volt már téma az öltözőben is, hogy a kiesés után igencsak pánikhangulat volt: ki marad, ki megy, mi lesz egyáltalán a klubbal?! Egyszóval kacifántosan indult az eleje, de aztán szépen összeállt minden és ha valaki azt mondja a bajnokság elején, hogy így állunk majd félidőben, akkor ezt látatlanban aláírtam volna. Egyébként a szezon előtt azt mondtam amikor megnéztem a sorsolást, hogy a nyolcadik fordulóban lesz az első ikszünk, szóval ezt azért sikerült megdönteni szerencsére! Egyszóval teljesen pozitív minden, persze hozzá kell tenni, hogy nyilván vannak még hiányosságaink és lehetne a dolog sokszor, sokkal simább és zökkenőmentesebb, de tudjuk, hogy a fociban azért a legritkább esetben történnek úgy a dolgok, ahogy azt bárki is előre elgondolta – ettől is szép, változatos, izgalmas és kiszámíthatatlan az egész. Mindentől függetlenül most ez az osztály van, itt kell helytállunk és egyelőre úgy néz ki, hogy ez sikerül is!

Milyen feladatot kaptatok a szünetre, hogy telt az első hét a felkészülési időszakban?

– Talán a szokásosnál hosszabb volt a szünet, és a felkészülés is igen hosszú, ezért a szakmai stáb sem akarta agyonnyomni a pihenést túl sok feladattal. Igazából két hét teljes leállásunk volt és mesterék mondták is, hogy inkább mindenki pihenjen és töltődjön. Ezután viszont már néhány futóprogramot és erősítő jellegű feladatot kellett teljesítenünk, de a lényegi rész talán most hétfőn és ezen a második héten kezdődik. Az első héten inkább rávezető jellegű foglalkozások voltak, hogy a keringés meginduljon és azt a néhány falat bejglit lemozogjuk.

Mire számítasz a tavaszi idényben, meg tudjuk oldani a feladatokat?

– Muszáj lesz. Én személy szerint azt mondtam még az elején – de nem szeretném elkiabálni -, hogy a bajnokságot biztosan megnyerjük, ezzel nem hiszen, hogy gond lenne. Az osztályozó mérkőzésre pedig bárkit kapsz, bárhogy is lesz az így is, úgy is szinte 50-50 százalék. Amikor oda kerül a sor, akkor már mindenki fel akar majd jutni, inkább mindent bevállalnak, csak jöjjön össze, tehát élet-halál küzdelem lesz. De bízom benne, hogy tudunk 2-3 olyan játékost igazolni, akik ebben esetleg még jobban tudnak majd segíteni és akkor együtt, közösen ki tudjuk harcolni a visszajutást. Azt is sokszor átbeszéltük már a srácokkal, hogy az egész dolog tényleg csak rajtunk múlik,  ha mindenki kiteszi a pályára ami benne van, akkor elvileg nem szabadna problémának lennie, de ez azért nem olyan egyszerű. Abban is hiszek, hogy szurkolóink is segíteni tudnak tavasszal, nagy szükség lenne rájuk is!

Melyik csapatokkal kerülhetünk szembe szerinted a végén, melyiknek örülnél inkább?

– Észak-Keleten a Putnok van, szerintem velük kapcsolatban nincs kérdőjel, messze vannak tőlük a többiek és úgy hallottuk, hogy akarat, szándék és potenciál is van, tehát biztosan ott lesznek. Észak-Nyugaton a szinte már szokásosnak mondható Tatabánya-Veszprém duó küzd egymással, itt véleményem szerint akinek jobban kijön a lépés, az lehet a befutó, végül pedig Dél-Nyugaton a Szentlőrinc érhet oda – bár jelenleg az Iváncsa vezet, de véleményem szerint tavasszal a lőrinciek megoldják a feladatot. Ha lehet, akkor én a nyugatot elkerülném az osztályozón, keletről jöhet bárki, azt a szituációt talán simábban meg lehetne oldani. Egyébként a Putnok edzője volt csapattársam, egész jó ismerősök vagyunk és bajnokság elején mondtam is neki, hogy majd találkozunk az osztályozón, de ezen akkor csak kacagott. Aztán lehet, hogy mégis úgy alakul a dolog, ahogy elképzeltem.

M.B.

2017. 06. 22.   Archív, Archívum – 2017.

A felkészülés harmadik napján már a szakmai stáb által elképzelt, új taktikai elemek is terítékre kerültek. A szerda délutáni videózást követően, kétszer húszperces egymás elleni mérkőzésen, a gyakorlatban is próbára tehették magukat játékosaink. Új igazolásaink közül Dlusztus András adminisztratív teendői miatt még nem érkezett meg Békéscsabára, de rajta kívül is van még olyan, aki az előző szerződése miatt nem kezdhette meg a munkát Békéscsabán. Az viszont biztos, hogy a vasárnapi DVTK elleni felkészülési mérkőzésen többféle felállást és a támadóbb szellemű focit is kipróbálja majd Boér mester. Közben az is konkretizálódott, hogy június 28-án és július 1-én egyaránt Balmazújvárosban lép pályára együttesünk, ahol elsőként a Balmaz Kamilla Gyógyfürdő, utóbb pedig a KBSC FC lesz a Lilák ellenfele.

Boér Gábor: – Azt korábban már megbeszéltük a játékosokkal, hogy egyelőre felejtsék el az otthon légkörét, hiszen a napok jó részét most együtt töltjük, mivel van bőven elvégzendő feladatunk. De a viccet félretéve és erről is beszéltem már a felkészülés kezdetén, hogy a családok számára ez lesz talán a legnehezebb időszak. Nem egyszerű dolog, hogy focistáink hozzátartozóinak igen sokat kell nélkülözniük csalágtagjukat. Sokan a labdarúgó-élet kizárólag szép és jó oldalát látják, de a teljes igazsághoz tartozik, hogy például egy ilyen időszakban – akár negyven fokban is – folyamatosan edzenünk és dolgoznunk kell, míg más esetleg a strandon piheni ki az év fáradalmait vagy nyaralását tölti. Sokszor említettem már, nem sajnáltatni szeretném magunkat – hiszen ezt vállaltuk és szívesen csináljuk. Személy szerint nagyon örvendek, hogy ilyen sokat vagyunk együtt, hiszen nagyon szeretek itt dolgozni és a játékosokkal együttműködni, akik az utóbbi három napban is bizonyították, hogy vevők a munkára. Sok olyan pozitív hatás ért minket már ebben a rövid időszakban is, amely arra ösztönöz mindenkit, hogy még többet dolgozzon és még több energiát fektessen be az eredmény érdekében. Bízom benne, hogy azok a dolgok, amelyeket próbálunk elsajátítani és gyakorolni, visszatükröződnek majd játékunkban és nagyon remélem azt is, hogy a rengeteg elvégzett munka, a sok futás és izzadságcsepp, igenis nem vész kárba, hanem épülésünket és fejlődésünket szolgálja. Nem győzőm hangsúlyozni, hogy iszonyúan sokat kell dolgoznunk ahhoz, hogy elérhessük célunkat, de jelen pillanatban úgy néz ki a dolog, hogy huszonegynéhány nagyon jó partnert találtunk ebben és bátran mondhatom, hogy nem csak a csapat, de a stáb is azon dolgozik, hogy előrébb lépjünk.

Sokan megkérdőjelezték, hogy miért játszunk ilyen korán felkészülési mérkőzést – hiszen a hétvégén már Miskolcra utazunk. Természetesen nem az a cél már az első hétvégén, hogy lemossuk a pályáról a Diósgyőrt, hanem azt szeretnénk, hogy egy igen jó együttes ellen, már az új rendszert alkalmazva kijöjjenek azok az esetleges hibák, amelyekre csak éles helyzetben derülhet fény. Ennek van itt az ideje, hiszen a hibákat, hiányosságokat most, időben kell feltárni, hogy tudjunk tenni ellene és kijavíthassuk azokat. Inkább most legyenek meg a pofonok és érjen minket kellemetlenség, ne pedig a bajnokságban, amikor minden mérkőzésen már igen fontos bajnoki pontokért megy a harc. Tudom, nem megszokott, hogy ennyi edzőmérkőzés szerepel egy csapat programjában, viszont nálunk többször is lesz olyan, amikor egy-egy játékos el sem utazik majd valamelyik meccsre, pontosan azért, mert esetleg már tudjuk azt, hogy mire képes az adott poszton. Ezért viszont nagy szükség van arra, hogy sok tesztet játsszunk és mindenkit ki tudjunk próbálni, egy-egy adott pozícióban, több variációs lehetőséget is megvalósítva. Emellett természetesen a terhelés szempontjából sem mindegy a dolog, hiszen egy mérkőzésen azért mindig komoly futóteljesítmény és koncentráció szükséges a játékosok részéről. Úgyhogy bizakodó vagyok ezen a téren is, de tudjuk mire számíthatunk vasárnap és nyilván helyén kell kezelni, bármi is lesz a végeredmény – ebben az időszakban még nem ez számít.

Makra Zsolt: – Én is nagyon pozitívan értékelem az eltelt három napot. Jó látni, hogy a srácok agilisan állnak a munkához és remélem, hogy ez ki fog tartani jövő júniusig. Bízunk benne, hogy a befektetett munka megtérül és ha ennyit foglalkozunk mi is és labdarúgóink is a futballal, akkor az eredményekkel párosul majd az új szezonban. Szakmai szempontból már felmértük a társaságot, hogy ki, milyen állapotban van és milyen edzésmunka szükséges ahhoz, hogy szűk hat hét múlva a legjobb formájukban legyenek. A mai napon már némi taktikai gyakorlást is vittünk a programba, de a lényegi rész természetesen még ezután következik. A hétvégén meccset játszunk és természetesen, ahogy minden mérkőzés, ez is fontos számunkra. Szeretnénk a kigondolt, új játékrendszert éles szituációban is gyakorolni, amelynek nyilván ez lesz az első tesztje. Az új játékosokat és próbázókat is meg kell néznünk ebben a formában is, hiszen felelőségteljes döntés kizárólag edzésmunka alapján nem hozható. Egy szó, mint száz a vasárnapi mérkőzés az egyik fontos állomása lesz a felkészülésünknek és személy szerint sokat várok a miskolci túrától. Remélem, hogy jó eredményt tudunk majd elérni.

Nagy István: – A csapaton belül igen jó a hangulat, mindenki teljesen ráhangolódott a némileg hosszabb és már láthatóan keményebb felkészülésre. Úgy érzem és az öltözőben is átbeszéltük a srácokkal, hogy a szakmai stáb igen jól építette fel a hathetes programot. Elhatároztuk, hogy az idén már mindenképpen szeretnénk elérni célunkat és feljutni az első osztályba. Tavaly is nehéz volt a bajnokság és az idén sem lesz senkinek könnyebb dolga – nyilván vannak csapatok, amelyek láthatóan gyengültek, vannak amelyeknek sikerült jól erősíteni és olyan együttesek jutottak fel, akik bármire képesek lehetnek, bárki ellen. Kiegyensúlyozott, komoly szezont várok, ahol adott esetben nüanszok dönthetnek a három pontok sorsáról – de ettől függetlenül a Békéscsabának szerintem igenis lesz esélye a feljutásra. A sok edzőmeccsre véleményem szerint nagy szükség van, hiszen a stáb által elővezetett, új játékrendszer begyakorlásához nyilván több időre van szükség. Van olyan játékos, akinek könnyebben megy az átállás, de olyan is van, akinek ehhez több időre van szüksége. Az elején lehet, hogy még akadozni fog a gépezet, de ha a bajnoki rajtra rendben leszünk, akkor nem lehet probléma. Egyelőre az edzőmeccsek eredményeivel nem foglalkozom, nem ezt tartom a legfontosabbnak.

Máthé Gábor: – Igazából fokozatosan vágunk bele dolgokba. Hétfőn még egy aránylag könnyebb, futásokkal és rávezető gyakorlatokkal, labdás foglalkozással fűszerezett edzés volt, túl vagyunk az orvosi vizsgálatokon és teszteléseken is – a lényeg még ezután következik. Az új bajnokságot szeretnénk teljesen másképp kezdeni, mint ahogy az előző kettőt – úgy vélem, hogy a kulcs számunkra amellett, hogy természetesen folyamatos, kiegyensúlyozott teljesítményre lesz szükség, a jó idénykezdés lehet, ami eddig sajnos nem volt ránk jellemző. Erre mindenképpen sokkal jobban kell majd figyelnünk és amennyiben ezt sikerül megvalósítanunk ezúttal, akkor egészen biztosan versenyben leszünk, a várhatóan igen kemény és kiegyensúlyozott bajnokságban. Az már most látható, hogy teljesen más felfogásban és rendszerben fogunk majd kiállni és pályára lépni, de mindentől függetlenül úgy gondolom, hogy az idén igen jó és ütőképes csapat áll össze. Örülök annak is, hogy mindenki pozívan áll a dolgokhoz és teljes erőbedobással dolgozik, aminek meg is lesz az eredménye. Sikerült néhány olyan dolgot rendbe tenni az öltözőben és a klubon belül is, amelyek eddig mutogatásra vagy vitákra adtak okot – a szakmai stáb egyébként külön hagsúlyt fektet arra, hogy ezentúl ne legyenek olyan negatív élmények, amelyek kihatással lehetnek a teljesítményre. Nem szeretnék a dolgok elébe menni, lesznek még változások mindenféle téren, de azzal talán nem árulok el nagy titkot, hogy egyértelmű átalakítás lesz a játékunkban, amihez nyilván idő kell, ezért is kezdtük ilyen hamar a felkészülést.

Szerzői jog:
http://1912elore.hu/site/adatvedelem/szerzoi-jog/

2017. 06. 20.   Archív, Archívum – 2017.

A héten új igazolásaink is felveszik a munkát Békéscsabán és megkezdik a felkészülést a 2017/2018-as szezonra. Eszlátyi István, a Sopronból érkező 26 éves támadó kedden érkezett meg a Viharsarokba és rögtön a rendelkezésünkre állt egy fotó és néhány mondat erejéig.

István korábban szerepelt a Kisvárda és Pápa csapataiban is, a 2015/2016-os szezon óta viszont a soproniak egyik meghatározó játékosa volt. A 2016/2017-es szezonban 35 mérkőzésen szerepelt, ebből 33 alkalommal kezdőként, összesen 2.878 percet töltött a pályán és hét alkalommal talált az ellenfél kapujába.

– Üdvözlünk az Előrénél! Mit lehet tudni Rólad, miért pont Békéscsaba?

– Két évre írtam alá Békéscsabán, amely egy hosszabb folyamat lezárása és számomra is egy új fejezet kezdete. A Békéscsaba vezetői már korábban megkerestek ajánlatukkal, vázolták céljaikat, melyek abszolút egybevágtak az én törekvéseimmel. Minden téren meg tudtunk állapodni, így nagyon örülök, hogy sikerült ide szerződnöm és megragadni ezt a lehetőséget. A költözéssel való intéznivalókat szinte teljes mértékben sikerült már megoldani, Boér Gáborral többször beszéltünk személyesen és egyeztettük az elvárásokat, célkitűzéseket. Bízom benne, hogy mindkét fél elégedettségére a legjobb formámat tudom majd nyújtani és szeretnék már a felkészülés során a lila-fehér csapat aktív, egyik meghatározó tagjává válni.

– Pályafutásod melyik mérkőzésére emlékszel vissza legszívesebben és mit üzensz a békéscsabai szurkolóknak?

– A legemlékezetesebb pillanat talán az, amikor "egyperegyes" voltam az NB I-ben, Pápán játszottunk a Puskás ellen, csereként álltam be a felidőben és egyből sikerült vezetést szereznünk a gólommal – ez nagyon megmaradt bennem. A csabai drukkereket pedig ezúton is üdvözlöm és remélem, hogy sikerül nekik is sok emlékezetes pillanatot szereznem majd – megígérhetem, hogy ezért mindent meg fogok tenni!

– Mi a célod nálunk?

– Egyértelműen csakis a feljutás, a munkám maradéktalan elvégzése és maximális erőbedobással a közönség kiszolgálása.

Szerzői jog:
http://1912elore.hu/site/adatvedelem/szerzoi-jog/