Idei második dunántúli hetünk első feladatát nem sikerült megoldanunk. A március eleji Kozármisleny, Paks heti kombinációból tökéletesen jöttünk (Magyar Kupában továbbjutottunk, Pakson nyertünk), most már azonban csak maximum ötven százalékot teljesíthetünk. Az túra első állomásán az MTK-Budapest Dunaújvárosban (saját pályájuk átépítés alatt áll) megtréfálta a tavasszal kiválóan teljesítő védelmünket, és (lassan) szokatlan módon háromszor is betaláltak, nekünk pedig erre nem volt egyetlen válaszunk sem.
Csapatunkkal kapcsolatban a téli szünet után nyugodtan elmondható, hogy szokatlan a sok bekapott gól, mert tényleg így van. Mindenesetre csak a kilenc tavasszal lejátszott mérkőzés alapján csapatunk a 9. helyen áll 10 ponttal, a Paks (9), a Puskás Akadémia (8) és a Vasas (8) előtt. Most Sopronba kell utaznunk a Haladás elleni meccsre, mert a Haladás stadionját is átépítik. Jó lenne, ha a két kirándulásban fellelhető párhuzamok közül a hétvégére az első utunk is visszatükröződne. A második túrában az a közös, hogy vendéglátóink ugyanabból az okból nem tudnak fogadni bennünket saját pályájukon, tehát ők is, mi is idegenben léptünk, lépünk pályára. Az első meccsen az MTK alkalmazkodott jobban ehhez a helyzethez. A Haladás elleni meccs előtt semmi esetre sem abból kell kiindulnunk, hogy nekünk nem jó az, ha a hazai csapat is idegenben játszik. Annak pedig eszünkbe sem szabad jutni, hogy a bajnokságban saját pályáján egyik csapattól sem kaptunk ki (MTK 0-0; Haladás 1-1). Meg egyébként is, nekünk már a döntetlen semmilyen szempontból nem elégséges eredmény, nekünk a hátralévő időszakban a lehető legtöbb három pontra van szükségünk meccsenként. Akkor még mindig magunkhoz tudnánk ragadni sorsunk kormányrúdját, nem kellene mások szeszélyeire hagyatkoznunk. Mondom ezt az eredmények alakulásának ismeretében. Vegyük például következő ellenfelünket, a Haladást. Azért is jó példa, mert az elmúlt két fordulóban a Puskás Akadémia (idegenben 1-1) és a Vasas (hazai pályán 2-1) ellen léptek pályára, és összesen három pontot szereztek ellenük. Ráadásul a Vasast vesztett helyzetből győzték le. Régi, rossz, magyaros beidegződésként a Szombathely Vasas elleni meccsén akár fordított eredmény is elképzelhető lett volna (ötven-hatvan év felett egyetlen focirajongó szeme sem kerekedett volna el, hiszen a Haladás edzője egy Vasas legenda családjában látta meg a napvilágot), de azért napjainkban már másképpen íródik a focitörténelem is.
A kiesőjelöltek ellen egymás utáni mérkőzésein a Haladás játszott egy döntetlent, egyszer győzött – ahhoz, hogy teljes legyen az eredménypalettája, ellenünk vereségnek kell következnie. Na, ez már egy jó kiindulási alap lehet számunkra, arról nem is beszélve, hogy pontosan egy hónappal ezelőtt viszonylag simán megnyertük a második dunántúli mérkőzésünket. Ezek már jó üzenetek lehetnek a mi játékosainknak. Persze ezek csak afféle számmisztikai jelek, melyeket kizárólag azok a spirituális emberek tudnak beteljesíteni, akik vakon hisznek a jeleknek, bár néha még nekik sem sikerül.
A mi játékosaink hite nem a számok, a történések spekulatív módon összeállított halmazától függ. Nekik az elvégzett munkából kell erőt meríteniük, hinniük kell magukban, bízniuk kell egymásban, egyformán kell szeretniük csapatukat és egyforma erővel kell tenni csapatuk sikeréért. Amikor ezzel a szellemmel léptek pályára, nem is maradtak el az eredmények. Az ő életükben jelenleg nem szerepelhet az a sztereotípia, hogy a foci ilyen! Ennek a beszédfordulatnak a jogosultságát ők ebben a szezonban már elvesztették. A sportrolói lét egyik furcsa paradoxona, hogy a leggyengébbeknek kell a legerősebbnek lenniük, ha sikert akarnak elérni. A jelen helyzetünkben nekünk egyetlen siker létezik, az NBI-es tagság meghosszabbítása – vagyis, hogy alattunk húzzák meg a vonalat, vagyis, hogy a bajnokság végén legyen mögöttünk legalább két csapat. Másfél hónappal ezelőtt ennek minimális volt az esélye, olyan nagy volt a lemaradásunk. Az elmúlt nyolc fordulóban nagyon sokat tettünk azért, hogy egyáltalán helyzetbe kerülhessünk. Ezért a magunk részéről mindent megtettünk, riválisaink eredményei pedig úgy alakultak, hogy újra háromesélyes lett a tabella alsó három helyezettjének külön bajnoksága. Még úgyis, hogy az előző fordulóban vereséget szenvedtünk. Mert ugyancsak így jártak vetélytársaink is (Haladás-Vasas 2-1; DVTK – Puskás Akadémia 2-1). Tehát továbbra is dönthetünk saját sorsunkról, csak egyre szűkülnek a lehetőségeink. Nekünk ezután helyszíntől függetlenül csak a győzelem lehet elfogadható eredmény. Ha ezt teljesítjük, akkor biztosan bennmaradunk, hiszen ezután játszunk a Vasassal (hazai) és a Puskás Akadémiával (idegen). Ha minden meccsünket megnyerjük, akkor ezzel a két győzelemmel letudjuk velük szemben meglévő kétpontos hátrányunkat és hiába győznek ők is minden mérkőzésükön, mégis mögöttünk maradnak.
A hátralévő öt mérkőzés győzelmeinek sorát most Szombathely/Sopronban kezdhetjük meg. Bényei Balázs lázasan játszott az MTK ellen, ezért le kellett cserélni a félidőben. Fehér Zsolt el sem utazott a csapattal, mert vírusos fertőzéssel küzd. Vadász Viktor azonban a többiek után utazott, így talán rá is számíthat Zoran Spisljak vezetőedző. Szükség is van mindenkire, mert annyira megnehezítettük magunknak a bajnokság végjátékát (öt meccs, öt győzelem), hogy kizárólag a legnagyobb és a „legközösebb” erőfeszítéssel tudjuk csak megoldani faladatainkat, tehát muszáj életet kell lehelnünk csapatunk szlogenjébe: Együtt erősebbek vagyunk!
A soproni mérkőzést ezúttal Karakó Ferenc vezeti, asszisztensei Lémon Oszkár és Takács Gábor lesznek. A hétközi kora nyári időjárás után, a hétvégére ismét hidegfront érkezik, így Sopron környékén szombaton elszórtan előfordulhatnak záporok, zivatarok. A hőmérséklet pedig az előrejelzés szerint 9-11 Celsius fok között alakul majd – érdemes tehát rendesen felöltözni! A soproni Káposztás utcai stadion – a Haladás ideiglenes otthona – elvileg 4.500 szurkoló befogadására képes és a Bécsi -külváros – Újteleki-külváros – Jereván lakótelep háromszög közepén található. Ide várunk minden vállalkozó kedvű érdeklődőt, hogy ne legyünk egyedül! A Szombathelyi Haladás – Békéscsaba 1912 Előre OTP Bank NB I Liga 27. forduló labdarúgó mérkőzés 2016. április 9-én (szombaton) 18:00 órakor kezdődik.
Természetesen a szokásos módon, élőben jelentkezünk majd a helyszínről és Facebook oldalunkon fényképes percről-percre beszámolunk a mérkőzés főbb eseményeiről.
Hajrá Lilák!
Gólszerzők: Ilyés Tamás (22. perc), Kitl Miklós (38. perc), Fodor Ferenc (46, perc), Priskin Tamás (50. és 65. perc).
Sárga lapok: Priskin Tamás (8. perc), Fadgyas Tamás (38. perc), Király Patrik (51. perc), Kitl Miklós (72. perc), Máris Dominik (90. perc), Molnár Levente (90. perc).
Piros lap: Farkas Márk (48. perc).
Közösségi média