Címkézett bejegyzés

2016. 07. 14.   Archív, Archívum – 2016.

Újabb közbeszerzést írnak ki a stadionfejlesztési programra.

Egyszer már írt ki a város közbeszerzést, de az eredménytelenül zárult, mivel arra egy olyan ajánlat érkezett, amelyre nem állt rendelkezésre a megfelelő fedezet. Szakértői javaslatra hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárás indult volna, ám 2016. augusztus 25-én (csütörtökön) mégis arról határoztak, hogy nyílt közbeszerzési eljárást indítanak.

Az előterjesztés szerint a Kórház utcai stadion teljes rekonstrukciójához szükséges – annak a Békéscsabai 1912 Labdarúgó SE által párhuzamosan indított, TAO-s pályázatnak a sikeressége, amelyet már márciusban benyújtottak.

A nyári szünet vége előtti soron kívüli közgyűlésen, a békéscsabai képviselőtestület 12 igen, 1 nem és 1 tartózkodás ellenében fogadta el az előterjesztést.

Megosztás

Facebook

0

email

Print

2016. 07. 03.   Archív, Archívum – 2016.

Soron kívüli közgyűlést tartott 2016. június 29-én (szerdán), 13 képviselő jelenléte mellett Békéscsaba képviselő-testülete. A városatyák szerdán délután négy előterjesztésről tárgyaltak.

A közgyűlés az év közben jelentkező, előre nem tervezhető feladatokra fedezetet jelölhet meg, amely jelenleg 27 millió forint. A Békéscsaba 1912 Előre Futball Zrt. részére a bajnoki évadra a város 7 és fél millió forintot tett félre. Viszont mivel a futball klub a bajnoki szezont már nem az első osztályban játssza, így a testület az összeget az általános tartalékok közé helyezi vissza. A közgyűlés 13 igennel elfogadta az előterjesztést.

Megosztás

Facebook

0

email

Print

2016. 05. 11.   Archív, Archívum – 2016.

A Békéscsaba 1912 Előre Futball ZRt. 2016. április 30-án, a DVSC-TEVA elleni mérkőzés előtt búcsúztatta Baukó András – legendás gyúrónkat, szertárosunkat, aki a vezetőség felé korábban bejelentette visszavonulását.

Természetesen Békéscsaba Megyei Jogú Város sem feledkezett meg Tusi bácsiról, akit Szarvas Péter polgármester 2016. május 11-én (szerdán) köszöntött a Városházán.

“1964 óta, több mint 5 évtizeden át volt gyúró az Előrénél Baukó András, ahogy mi, csabaiak ismerjük, Tusi. Megköszönve sok évtizedes, áldozatkész tevékenységét, nyugdíjba vonulásának alkalmából köszöntöttem Tusi bácsit ma délután, az irodámban. A köszöntés bensőséges hangulatban telt, szóba került az aranykor, az egykori sikerek és kudarcok, a meghatározó edzők és játékosok. Gratulálok Baukó Úrnak példaértékű kitartásáért és elkötelezettségéért. Hosszú, boldog és tartalmas nyugdíjas éveket kívánok a városlakók nevében, akik tisztelik és szeretik Tusi bácsit.” – adta hírül polgármesterünk Facebook oldalán.

Fotók: https://www.facebook.com/szarvas.peter.bcs

Megosztás

Facebook

0

email

Print

2016. 04. 07.   Archív, Archívum – 2016.

A Békés-Drén Kft., a Békéscsaba 1912 Előre Futball ZRt., a Békéscsaba UFC és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tisztelettel meghívja Önt a “Magyarok a Barcáért” című dokumentumfilm békéscsabai bemutatójára.

Díszvendégek: Dunai II Antal – olimpiai bajnok és Kocsis Tibor – a film rendezője.

Időpont: 2016. április 5. (kedd) 17:30 óra.

Helyszín: Csabagyöngye Kulturális Központ – 5600 Békéscsaba, Széchenyi u. 4.

A belépés díjtalan!

Az FC Barcelonát és Messi nevét a világon mindenki ismeri. Azt viszont csak kevesen tudják idehaza, hogy az ötvenes évek Barcájának “Messijét” Kubala Lászlónak hívták. Miatta építették fel a százezres stadiont, a Camp Nout. Aztán 1956-ban csatlakozik hozzá Kocsis és Czibor és a három magyar játékos hőssé válik Barcelonában és meghódítja a spanyol és a katalán nép szívét. A “rongylábú” Czibort Spanyolországban csak “bolond madárka” néven emlegették, míg a visszafogott, elegáns Kocsist, legendás fejesei miatt egész Katalónia “Aranyfejnek” becézte. Ezekért a sikerekért azonban nagy árat kellett fizetniük a “disszidens magyaroknak”. Drámai archív felvételek, sosem látott gólok, sosem hallott megindító történeteket hallunk a filmben, amiken könnyezni, de nevetni is lehet. A Magyarok a Barcáért című dokumentumfilm megtekintése után senki nem fog meglepődni azon, ha egy magyar kapusról szóló vers, kötelező tananyag a spanyol iskolákban vagy ha Európa legnagyobb stadionjának bejáratánál egy magyar játékos két méteres bronzszobrával találkozik.

Megosztás

Facebook

0

email

Print

2015. 09. 11.   Archív, Archívum – 2015.

Október 22.: 103 évvel ezelőtt történt

…1912 a Csabai Munkás Testedző Egyesület megalakulásának éve. Májusban Orvos Pál és társai bejelentették az egyesület megalakulását, október 22-én elkészült az alapszabály is… A klub célja az atlétika, a játékok (labda), vívás, tornászás és általában a testedző sportok gyakorlása, tanítása és ezzel együtt a hazai sportügy fejlesztése volt. A kezdeti nehézségek azonban csak egy sportág, a labdarúgás megszervezését tették lehetővé. A labdarúgás számára sem volt pálya, öltöző és a létminimumra is „kalapozva” szedték össze a pénzt…
(Machalek István: Békéscsabai Előre 75 éves krónikája 1912-1987)

Ez a csapat volt a második, amelyik Békéscsabán feljutott az NBI-be. Mégis őket tekintjük az első NBI-es csapatunknak, mert ténylegesen ők és utódaik írták fel végérvényesen Békéscsabát Magyarország labdarúgó térképére.

A történeti hűség kedvéért

Békéscsabai labdarúgócsapat nem 1974-ben szerepelt első alkalommal az élvonalban. A második világháborút követően – az erőviszonyok tisztázása érdekében – összevonták az OBI-es és az OBII-es bajnokságokban szereplő csapatokat, számukra 1945/46-ban rendeztek pontvadászatot. A 28 csapatot két 14-esre osztották. A Törekvés Munkás Testedző Egyesület (akkoriban így hívták az Előrét) a Keleti Csoportba kapott besorolást. A csapat a 12. helyen végzett, azaz nem jutott be a legjobb tízbe, s nem folytathatta a küzdelmeket. A következő szezonban újra a másodosztályban szerepelt. A Törekvés 26 találkozót játszott, 5-ször nyert, 5 döntetlent játszott, s 16-szor vereséget szenvedett, 15 pontot szerzett. Gólaránya 41-80 volt.
(Szigeti Csaba: Pásztor)

Egy kis statisztika az Előre életéből:

Élvonalbeli góllövőlista (első 10): 45 gólos: Pásztor József. 43 gólos: Kulcsár Sándor. 41 gólos: Szarvas János. 37 gólos: Csató Sándor. 35 gólos: Kurucz Ádám. 31 gólos: Királyvári Károly. 30 gólos: Szekeres József. 28 gólos: Vágási Sándor. 27 gólos: Budavári László.

Az Előre válogatott futballistái: 15 alkalommal: Kerekes Attila. 12: Mracskó Mihály (összesen 25-ször, Győri ETO FC). 9: Pásztor József (1 gólt szerzett). 5: Szekeres József (összesen 7-szer, 1 gólt szerzett, Tatabánya). 1: Amsel Ignác (összesen 9-szer, Ferencváros). Paróczai Sándor (összesen 9-szer, Bp. Honvéd). (Kerekes és Pásztor kivételével a többiek más klubok labdarúgóiként is felhúzhatták a címeres mezt.)

Legtöbb néző a Kórház utcai stadionban:

25 000 néző: 1979. 04. 25. Békéscsabai Előre – Ferencváros 2-2
22 000 néző: 1975. 05. 10. Békéscsabai Előre – Ferencváros 1-0
22 000 néző: 1979. 05. 12. Békéscsabai Előre – Újpesti Dózsa 2-2
20 000 néző: 1974. 09. 14. Békéscsabai Előre – Budapest Honvéd 1-3
20 000 néző: 1975. 03. 22. Békéscsabai Előre – Újpesti Dózsa 0-2
20 000 néző: 1975. 05. 31. Békéscsabai Előre – Haladás VSE 0-0
20 000 néző: 1976. 09. 25. Békéscsabai Előre – Ferencváros 1-1
(Szigeti Csaba: Pásztor)

Az előre történetének legeredményesebben szereplő NBI-es csapata

Száz szó

Semmi nem volt. Csak csapat volt. Egykorú srácok 1912-ben egyszerre fedezték fel a labdarugdosódásban rejlő örömforrást. Senki nem kényszerítette őket, hogy minden nap focizzanak. Csak a lelkük, a szívük és az eszük. Ha valaki hiányzott, elromlott a játék. Ezért kellett valami, ami egymás és a játék iránt érzett szeretetüket, szenvedélyüket kordában tartja. Valami, amihez mindannyian ugyanúgy ragaszkodhatnak, valami, ami megkülönbözteti őket másoktól. Ez lett az Előre Munkás Testedző Egyesület…

…és Filipinyi András ács, Szikora Sámuel udvarán épített egy öltözőt. Azóta eltelt száz év. A játékszerelmes fiúk akarata tovább öröklődött. Százesztendőnyi bizonyíték! Elegendő arra, hogy 2012-ben tényként rögzítsük: Békéscsaba, mindig Előre!
(Ferencz Rezső: Száz év – száz szó)

Megosztás

Facebook

0

email

Print