Csató Sándor 2023. június óta irányítja újra első csapatunkat és 19 tétmérkőzésen ült a kispadon. Eddigi mérlege igen imponáló, hiszen a 16 bajnoki, valamint 3 kupamérkőzésből 16 alkalommal győztünk és mindössze egy döntetlen mellett, csak kétszer maradtunk alul.
Az őszi szezon 15, valamint a tavaszról előrehozott 2 bajnoki mérkőzésével a hátunk mögött mesterünket kérdeztük.
– Közel tíz évet játszottál Békéscsabán és egyszer már vezetőedzőként is dolgoztál Békéscsabán. Mit éreztél, amikor megkeresett az Előre vezetősége?
– Nyilván mindenféle emlék előjött bennem azzal kapcsolatban, ami annak idején történt, hiszen felejthetetlen időszak és pályafutásom meghatározó kilenc és fél éve volt. Harmincegy évesen aztán Győrbe költöztem, utána pedig még volt egy fehérvári időszakom is. Nagyon régen történt, de nyilván sohasem feledi az ember például a kupagyőzelmet vagy éppen a bronzérmet, de sok olyan mérkőzést játszottunk amelyeket mai napig felemlegetnek a szurkolók. Jó érzés, hogy úton-útfélen megállítanak, megismernek és mindenféle sztorikat mesélnek arról az időszakról, ez mindenképpen jól esik és melengeti az ember szívét.
– Aztán jött a 2006/2007-es szezon, ami igen nehéz időszak volt. Erre miként emlékszel?
– Nemcsak azért volt nehéz mert kiestünk, hanem az egész klub történetében egy olyan időszak ez, amikor nagyon pénznélküli helyzet volt. A játékosok kilencven százaléka dolgozott, tehát munka mellett tudtunk csak edzésre járni, este hat óra után meg kellett várnunk az utánpótlás edzésének végét a műfüves pályán, majd csak utánuk tudtunk tréningezni. Nem igazán tudtunk igazolni sem, mert szinte mindenki visszamondta. Volt olyan nap, hogy akár húsz telefont is próbáltunk megejteni, de végül mindenki elállt, mert nem volt pénz igazolásokra. Ebben az időszakban Fülöp Csaba próbálta szinte egyedül, a város támogatásával életben tartani a futballt, szerintem ha ő nincs, akkor Békéscsabán talán már nem is beszélhetnénk labdarúgásról.
– Most viszont már újra vezetőedzőként tevékenykedsz Békéscsabán. Jobbak a lehetőségek, mint korábban voltak?
– Egyértelműen jobbak, van egy új létesítményünk, a pályák sokkal jobb állapotban vannak és nincs annyi csapat a Kórház utcában, hiszen az utánpótlás nagyobb része már az akadémián edz, tehát infrastrukturális helyzetből sokkal jobb minden.
– Az előző idényben sajnos kiesett a csapat és megint a harmadosztályban szerepel. Mik voltak nyáron az első feladatok, amikor átvetted az irányítást?
– Először meg kellett néznünk, hogy ki marad, melyik játékosra számíthatunk és milyen posztokra kell igazolnunk, hiszen elég sokan távoztak. Nyilván figyelembe kellett vennünk azt is, hogy mindenképpen vissza szeretnénk kerülni, így a nyári és az előttünk álló téli átalakításokat is igyekszünk úgy irányítani, hogy céljainkat el tudjuk érni. Nyilván nem lehet ész nélkül költekezni, tehát reális keretek között kell maradnunk, mert mindenféle téren nagyon elszálltak az árak. Az elején nem volt túl épületes látvány az öltözői hangulat, hiszen az utóbbi időszak sikertelenségei nagyon meglátszottak a játékosokon. Sok kudarcban volt részük, ennek a csúcspontja volt a kiesés, úgyhogy elég lehangolt volt a közeg – ezen is sokat kellett dolgoznunk.
Milyen célokat fogalmazott meg a vezetőség?
– Ez egyértelmű: azonnal vissza kell kerülni! Mindannyiunk szerződése úgy szól, hogy meg kell nyernünk a bajnokságot, hozni kell az osztályozókat és vissza kell kerülnünk a másodosztályba, akkor jöhet szóba, hogy tovább dolgozzunk Békéscsabán. Bízom benne, hogy sikerülni fog!
Milyen játékstílust szeretnétek kialakítani Békéscsabán?
– Egyelőre örüljünk annak, hogy megtaláltuk azt a csapatot, amellyel eredményesek vagyunk! Nyilván az edzők jó része szereti és preferálja a támadó jellegű futballt – ezt nyáron is elmondtam – és próbáltunk is a felkészülési mérkőzéseken egy ennek megfelelő felállásban focizni. Észre kellett vennünk, hogy így igen sebezhetők vagyunk hátul, túl kockázatos lett volna ebben a formában játszani, ezért átálltunk és megpróbáltunk begyakorolni egy háromvédős szisztémára. Ez azért is találtuk ki igazából, mert volt három belső védőnk és nem szerettük volna, ha az egyik állandóan a padon ül – mind a hárman megfelelő állapotban is voltak. Egészen addig rendben is volt így, amíg a Fazekas Lóri megsérült, addig egyáltalán nem kaptunk támadásból gólt.
– Mennyire vagy elégedett a csapat őszi teljesítményével?
– Ha azt nézem, hogy 46 pontot szereztünk, 7 pont az előnyünk és lőttünk 47 gólt is, akkor elégedett lehetek. Azt el kell mondanom és mindenkiben tudatosítani is szeretném, hogy nem fogunk hátradőlni, hiszen már jó ideje mindenki a felkészülési időszakon dolgozik. Szeretnénk minimális mértékben, akár már a szemünk előtt lebegő másodosztályt is figyelembe véve átszervezni a csapatot, hiszen lesz aki elmegy. Azt is látjuk, hogy van hova fejlődnünk, vannak olyan posztok, amelyeket szeretnénk még jobbá tenni – ehhez pedig kellenek új játékosok. Meglátjuk mekkora anyagi forrás áll majd rendelkezésre.
– Mekkora változtatást terveztetek és mennyire nehéz télen minőségi igazolást végrehajtani?
– Nem egyszerű a dolog. Minden játékos az első- vagy a másodosztályban szeretne játszani, a harmadosztály csak akkor érdekli őket, ha ugyanolyan béreket kaptak, de mi ezzel nem szeretnénk versenyezni. Annyit elmondhatok, hogy vannak kiszemeltjeink, el is kezdtük velük a tárgyalásokat és mindhárom csapatrészbe szeretnénk majd frissíteni.
– Vannak fiatalok is csapatban és nyilván lesznek is. Mennyire vagy elégedett velük?
– Azt mondhatom, úgy mint a többi fiatallal. Bekerültek a csapatba, vannak hullámvölgyeik, vannak jó időszakaik és próbálnak helytállni. Ez az osztály igen jó lehet számukra, hogy megszokják a felnőtt futballt és felvegyék a ritmust, a több pedig már szinte csak rajtuk és némileg a szerencsén múlik. Bízom benne, hogy hosszabb távon is lehet majd rájuk számítani és olyan mértékben fejlődnek, hogy akár a másodosztályban is meghatározó játékosok lehetnek!
– Mit lehet tudni a téli felkészülésről?
– December 6-ig együtt maradunk, addig edzések vannak. Ezután már csak az új évben, január 8-án találkozunk újból. Az egy hónapból két hét teljes pihenést kapnak a játékosok, a második két hétben viszont már lesz feladatuk, melyeket el kell végezniük. Elég hosszú, héthetes felkészülési időszak elé nézünk majd, az edzőmérkőzések összeálltak, megyünk edzőtáborba is, úgyhogy lesz dolgunk bőven.
– Figyelve a többi csoportot is, mennyire erős a bajnokság?
– Azt látom, hogy minden csoportban van 3-4 csapat amelyik kiemelkedőbb teljesítményt nyújt, de ettől függetlenül ezeknek a csapatoknak is voltak olyan mérkőzéseik, amelyeken vért kellett izzadniuk a győzelemért. Nekünk is volt több igen verejtékes meccsünk, olyan is hogy az utolsó-utáni pillanatban tudtunk gólt szerezni, de vezetjük a bajnokságot és azt szokták mondani, hogy a győzelmeket nem kell magyarázni. Félretéve a tréfát több olyan meccsünk volt, amelyeken rengeteg helyzetünk kimaradt, tehát ezen mindenképpen dolgoznunk kell. Nem lesz elég, ha csak minden negyedik-ötödik ziccert rúgjuk be, főleg ha az osztályozó mérkőzésekre gondolunk. Nehéz megítélni, hogy melyik csoport az erősebb, de akik vezetik bajnokságokat, azok nyilván nem véletlenül kerültek ebbe a pozícióba, tehát velük számolni kell és komoly ellenfeleknek számítanak.
M.B.
Közösségi média