Címkézett bejegyzés

2016. 06. 22.   Archív, Archívum – 2016.

Egy jéghegynek a vízből csak a csúcsa látszik ki, ám a jéghegy biztonságát, stabilitását víz alatti része, az emberi szemnek láthatatlan hatalmas tömege adja. Egy labdarúgó csapat szerkezetileg pontosan olyan, mint a jéghegy. A játékos a jéghegy csúcsa, őt ismeri, őt látja mindenki, ő a „király”. Ám királyságának alapját azok az egyszerű, a tömegbe belevesző, átlagos, hétköznapi életet élő emberek alkotják, akik a külvilág számára örökre rejtve maradnak. Ők nem a klub alkalmazottai, ők attól lesznek boldogok, ha tehetnek valamit kedvenc csapatukért. Ők a szürke eminenciások, akik önként vállalnak el bármilyen munkát, amellyel hasznára tudnak lenni csapatuknak.

Gyeraj András az Előre szürke eminenciása volt. Egy jellemző történet az életéből: a játékosok átigazolásakor szükség volt készpénzre, de az általában nem volt az egyesület kasszájában. Ilyenkor valaki, a szimpatizánsok közül mezőgazdasági kölcsönt vett fel az OTP-től, melyet természetesen az egyesület törlesztett. Egyszer rá is sor került. Kölcsönigénye indokául azt írta a kérelemre, hogy tehénvásárlásra kell az a tizenötezer forint. Néhány hónappal később OTP ellenőrök csengettek a Lencsési lakótelepi, második emeleti lakásának ajtaján. Jöttek megnézni a tehenet…

Gyeraj András (Lobello) csapat körüli rendszeres feladata a játékvezetők istápolása volt – megpróbáltam kedvükben járni – emlékezett vissza már boldog nyugdíjas éveiben előrés munkájára. Ő ment értük az állomásra, ő vitte el őket ebédelni, vacsorázni, ő volt a csabai kolbászok kézbesítője, egyáltalán ő volt a Csabára érkező játékvezetők hivatalos kísérője, idegenvezetője. A hatvanas, hetvenes évek minden jelentős Előre-sikerében benne volt a keze. Ott volt minden kilométerkőnél. Amikor feljutottunk az NB I. B-be, amikor feljutottunk az NB I-be. És természetesen ott volt az élvonalbeli élet stabilizálásánál is. Ő volt az Előre játékvezető összekötője évtizedekig. Ismerte és tisztelte őt az egész magyar bírótársadalom és az Előre mindenkori elnöksége is, melynek egykoron maga is tagja volt. Munkáját olyan jól végezte, hogy egy világhírű játékvezető neve lett a beceneve. Egy idő után már csak így ismerte mindenki. Lobello (Gyeraj András) életének 91. évében, 2016. június 6-án elhunyt. Temetése 2016. június 15-én 10 órakor lesz a békéscsabai Tabáni temetőben. Hozzátartozói köszönetet mondanak mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és részvétükkel fájdalmukat enyhíteni igyekeznek. A család külön köszönetét fejezi ki a MET Oltalom Idősek Otthona valamennyi dolgozójának a szeretetteljes, gondos ápolásért.

A Békéscsaba 1912 Előre vezetősége, szakmai stábja, játékosai és munkatársai legőszintébb együttérzésüket fejezik ki. Részvétünket nyilvánítjuk a gyászoló család felé, osztozunk mély fájdalmukban. Nyugodjék békében!

(Concetto Lo Bello olasz játékvezető, 1953 és 1974 között 328 olasz bajnoki és 93 nemzetközi labdarúgó mérkőzés bírája volt. Hazai teljesítményét azóta sem múlta felül senki sem!)

2016. 02. 28.   Archív, Archívum – 2016.

2022. 02. 25.   Archívum - 2022., Archív

Sajnálattal és megrendülve közöljük, hogy életének 62. évében, hosszan tartó súlyos betegségek után elhunyt a Békéscsaba 1912 Előre volt labdarúgója, Gulyás István.

Az 1988-as MNK-győztes Békéscsaba kapusaként a serlegtől balra.
A másik oldalon akkori vetélytársa, Baji Tamás.

Az 1960-as, sajószentpéteri születésű kapus, nem meglepő módon, a DVTK-ban kezdte pályafutását.

Ifista és utánpótlás korában Veréb György és Szabó László mögött, amolyan harmadik számú kapusként, a hetvenes évek végétől végig a tűz közelében volt. Bár 1981-ben már lehetőséget kapott, az igazi előrelépés és lehetőség akkor jött el számára, mikor Veréb mögül Szabó a következő idényben Szegedre igazolt.

1984-ig 51 bajnoki találkozón lépett pályára. Harmadmagával egyetemben azóta is góltalansági rekorder a diósgyőrieknél. Veréb Györgyön (1978) és Milan Radoston (2013) kívül csak Gulyás volt a csapat történelmében az (1983-ban), aki zsinórban nem kapott gólt legalább három meccsen keresztül. Bár klubcsapata kritikán alul szerepelt a bajnokságban – fordulókkal a vége előtt eldőlt, hogy kiestek -, ebben az idényben bekerült az olimpiai válogatott keretbe is, Kovács Attila tartalékjaként. A következő idényt már a Vasasban kezdte.

Két szezont töltött Angyalföldön, azonban csak 15 mérkőzésig jutott. Kakas László tartalékjának szerződtették annak idején, ebben a szerepkörben tökéletesen bevált, hiszen megbízhatóan bármikor hadra fogható volt, de nem tudott előrébb lépni. Ezzel együtt kupagyőztes lett a Vasassal (Diósgyőrben, ugyebár, 3 kupadöntőt nézhetett végig testközelből, közvetlenül a kispad mögül, ezt már a kispadról).

A nagy fordulat 1986-ban jött el neki, mikor Békéscsabára igazolt. Itt is tagja lett a Magyar Kupa (MNK) győztes csapatnak, de már főszereplőként a színpadon.

Öt szezont töltött el a viharsarki lila-fehéreknél, védéseivel beírta magát a csapat történelemkönyvébe, 110 bajnoki találkozón szerepelt.

1991-ben igazolt a Honvédba, Kispesten számítottak rá, mint vezéregyéniségre, Petry Zsolt, a bajnokcsapat kapusa akkor igazolt Belgiumba. Két szezont töltött el a piros-fehéreknél. Az első évben 23 szerepléssel erősen hozzájárult, hogy a meggyengült csapat végül egy bronzérem erejéig a Ferencváros és a Vác mögött felért végül a dobogóra. Sőt, a következő idényében végre bajnoknak is mondhatta magát, igaz, Brockhauser István és Vezér Ádám mögött, harmadik számú kapusként, de 3 alkalommal még pályára léphetett.

1993-ban Belgiumba igazolt a Charleroi csapatához, ahol három idényen keresztül szerepelt. Hazatérte után alacsonyabb osztályban fejezte be pályafutását.

A Charleroi mezében 1993-ban

Sajnos, Gulyásnak az utóbbi időszakban nem úgy alakult az élete, ahogy tervezte. Közel egy tucat gerincműtét után hosszú évek óta rokkantnyugdíjasként élt.

Emlékét tisztelettel megőrizzük, osztozunk a család gyászában és természetesen a 2022. február 27-én megrendezendő Békéscsaba 1912 Előre – Budaörs mérkőzés előtt gyászszünettel adózunk emlékének.

2016. 01. 01.   Archív, Archívum – 2015.

A Békéscsaba 1912 Előre vezetősége, szakmai stábja, játékosai és munkatársai legőszintébb együttérzésüket fejezik ki, a nyolcvanas évek végi és kilencvenes évekbeli magyar futball meghatározó labdarúgója – Mracskó Mihály édesapja halála miatt. Részvétünket nyilvánítjuk 73. éves korában elhunyt Mracskó Misi bácsi gyászoló családja felé, osztozunk mély fájdalmukban.

Nyugodjék békében!

http://hatsofuves.blog.nepsport.hu/archives/2015/04/24/Futballhalal_utan_eled_Mracsko_faluja/

2021. 11. 12.   Archívum - 2021., Archív

67 éves korában elhunyt Mártai Miklós, a Békéscsaba 1912 Előre egykori kitűnő játékosa és az akkori közönség egyik nagy kedvence.

1975-től három és fél szezonon keresztül viselte a lila-fehér mezt, mialatt 86 mérkőzésen 13 gólt szerzett. Utoljára 2016. március 19-én a Békéscsaba 1912 Előre – Újpest FC mérkőzésen találkozhattunk vele, amikor a második félidő kezdőrúgását végezhette el. A kezdőrúgás aktualitással is bírt – hiszen első, csapatunknál szerzett gólját éppen az Újpest ellen szerezte. Miklós számára a Békéscsaba 1912 Előre mindig is különös jelentőséggel bírt, családja elmondása szerint számtalanszor emlegette és emlékezett a régi időkre. Egy ideje Dunaújvárosban élt, 2021. november 12-én ott is érte a gyakorlatilag előzmények nélküli elmúlás.

A 2021. november 14-én (vasárnap) 13:00 órától megrendezendő Békéscsaba 1912 Előre II. – Termálfürdő FC Tiszaújváros NB III. Keleti csoport 2021/2022. 17. forduló mérkőzést Mártai Miklós tiszteletére gyászszünettel kezdjük.

Emlékét tisztelettel megőrizzük.

Kapcsolódó hivatkozás:

https://1912elore.hu/site/bekescsaba-1912-elore-ujpest-fc-20160319/