Lobello örökre megpihent

Egy jéghegynek a vízből csak a csúcsa látszik ki, ám a jéghegy biztonságát, stabilitását víz alatti része, az emberi szemnek láthatatlan hatalmas tömege adja. Egy labdarúgó csapat szerkezetileg pontosan olyan, mint a jéghegy. A játékos a jéghegy csúcsa, őt ismeri, őt látja mindenki, ő a „király”. Ám királyságának alapját azok az egyszerű, a tömegbe belevesző, átlagos, hétköznapi életet élő emberek alkotják, akik a külvilág számára örökre rejtve maradnak. Ők nem a klub alkalmazottai, ők attól lesznek boldogok, ha tehetnek valamit kedvenc csapatukért. Ők a szürke eminenciások, akik önként vállalnak el bármilyen munkát, amellyel hasznára tudnak lenni csapatuknak.

Gyeraj András az Előre szürke eminenciása volt. Egy jellemző történet az életéből: a játékosok átigazolásakor szükség volt készpénzre, de az általában nem volt az egyesület kasszájában. Ilyenkor valaki, a szimpatizánsok közül mezőgazdasági kölcsönt vett fel az OTP-től, melyet természetesen az egyesület törlesztett. Egyszer rá is sor került. Kölcsönigénye indokául azt írta a kérelemre, hogy tehénvásárlásra kell az a tizenötezer forint. Néhány hónappal később OTP ellenőrök csengettek a Lencsési lakótelepi, második emeleti lakásának ajtaján. Jöttek megnézni a tehenet…

Gyeraj András (Lobello) csapat körüli rendszeres feladata a játékvezetők istápolása volt – megpróbáltam kedvükben járni – emlékezett vissza már boldog nyugdíjas éveiben előrés munkájára. Ő ment értük az állomásra, ő vitte el őket ebédelni, vacsorázni, ő volt a csabai kolbászok kézbesítője, egyáltalán ő volt a Csabára érkező játékvezetők hivatalos kísérője, idegenvezetője. A hatvanas, hetvenes évek minden jelentős Előre-sikerében benne volt a keze. Ott volt minden kilométerkőnél. Amikor feljutottunk az NB I. B-be, amikor feljutottunk az NB I-be. És természetesen ott volt az élvonalbeli élet stabilizálásánál is. Ő volt az Előre játékvezető összekötője évtizedekig. Ismerte és tisztelte őt az egész magyar bírótársadalom és az Előre mindenkori elnöksége is, melynek egykoron maga is tagja volt. Munkáját olyan jól végezte, hogy egy világhírű játékvezető neve lett a beceneve. Egy idő után már csak így ismerte mindenki. Lobello (Gyeraj András) életének 91. évében, 2016. június 6-án elhunyt. Temetése 2016. június 15-én 10 órakor lesz a békéscsabai Tabáni temetőben. Hozzátartozói köszönetet mondanak mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és részvétükkel fájdalmukat enyhíteni igyekeznek. A család külön köszönetét fejezi ki a MET Oltalom Idősek Otthona valamennyi dolgozójának a szeretetteljes, gondos ápolásért.

A Békéscsaba 1912 Előre vezetősége, szakmai stábja, játékosai és munkatársai legőszintébb együttérzésüket fejezik ki. Részvétünket nyilvánítjuk a gyászoló család felé, osztozunk mély fájdalmukban. Nyugodjék békében!

(Concetto Lo Bello olasz játékvezető, 1953 és 1974 között 328 olasz bajnoki és 93 nemzetközi labdarúgó mérkőzés bírája volt. Hazai teljesítményét azóta sem múlta felül senki sem!)