Címkézett bejegyzés

2017. 08. 10.   Archív, Archívum – 2017.

Türelemmel viselt súlyos betegség után elhunyt Palotai Tibor.

Annak a békéscsabai Palotai családnak a leszármazottja, melynek mindegyik férfitagja, édesapja Mihály valamint nagybátyjai György, János és Károly is játékosai voltak a Békéscsabai Előrének. Palotai Tibor sportolói pályafutása során három NBII-es csapatban játszott. 1964-től 1969-ig az Előrében, 1970-től 1971-ig az MGM Debrecenben (GÖCS) és 1972-től 1976-ig a Békéscsabai VTSK-ban. Egész életében szenvedélyes sport- és futballrajongó volt, imádta városát és imádta az Előrét. Idén, szeptember 25-én lett volna hetvenéves.

Emlékének a soron következő Békéscsaba 1912 Előre – MTK Budapest mérkőzés előtt gyászszünettel adózunk.

Nyugodjon békében!

2017. 07. 04.   Archív, Archívum – 2017.

A kétszeres magyar bajnok, válogatott Kovács László 1985-ben védte a békéscsabai kaput. Hatvanhat éves korában, rövid, gyógyíthatatlan betegség következtében pénteken a győri kórházban hunyt el.

Kovács László Tatabányán született, 1951. április 24-én. Szülővárosában kezdett el futballozni, majd a Videotonban vált NB I-es labdarúgóvá. Pályafutása első éveire így emlékezett vissza:
„Tősgyökeres tatabányai vagyok. A Tatabányai Bányász úttörőcsapatában kezdtem. A legtöbb, amit Tatabányán elértem, hogy időnként védtem a tartalékban. Mindezek ellenére titkos vágyam az volt, hogy NB I-es kapus legyek. 1971-ben bevonultam katonának, s akkor a tatai Rákóczi SE csapatához kerültem. Szerencsére, csapatunk nem egyszer volt edzőtársa a tatai edzőtáborban tanyázó NB I-es együtteseknek. Jól ment a védés, felfigyeltek rám. A Videoton és a Ferencváros hívott. Mindkét csapatnak rangja volt az NB I-ben. Gondolkoztam a lehetőségeimen. A Ferencvárosban Géczi válogatott kapus volt akkor. Mellette csak tartalék lehettem volna. A Videoton pedig – ahogy a lapokban olvastam – kapusgondokkal küzdött. A Vidit választottam. Emlékezetes dátum életemben 1972. június 23., akkor igazoltak át a fehérváriakhoz. Az NB I-es bemutatkozásomra még az év december 3-án, a Rába ETO ellen sor került” – emlékezett később a pályakezdésre a Labdarúgás hasábjain.

Hamar állandósította a helyét a Videotonban, sőt 1973 tavaszán már meghívtak az utánpótlás-válogatottba. Mi több, abban az évben a nagyválogatott kispadjára is leülhetett a jugoszlávok ellen. 1974-ben a bolgárok elleni 2-0-s győztes mérkőzésen debütált a nemzeti csapatban.

A Videotonban 208 bajnoki meccsen védett 1980-ig, legnagyobb sikere az 1976-os bajnoki ezüstérem volt. 1981-ben Győrbe került, ahol szinte újjászületett. Két bajnoki arany és két bajnoki ezüst, illetve egy elveszített Magyar Népköztársasági Kupa-döntő lett a hozadéka számára a Rába-parti Verebes-korszaknak. 1984-ben távozott Győrből, később a Békéscsabai Előre Spartacus SC (1985), a Siófoki Bányász (1985–1987), majd rövid ideig újra a Rába ETO (1988), végül az osztrák SV Forchtenstein (1988–1995) kapusa volt.

A visszavonulása után, 1999-től edzőként és kapusedzőként kötődött a pápai Lombard FC-hez, három rövid periódusban vezetőedzőként is segítette a csapatot. Miután az egyesület csődbe ment, a hajdani válogatott kapus 2016 nyarán a Budaörs szakmai stábjához csatlakozott és itt dolgozott egészen haláláig.

A Békéscsaba 1912 Előre megrendülten értesült Kovács László haláláról, tisztelettel adózik a nagyszerű sportember emléke előtt és osztozik családja gyászában.

2023. 12. 12.   Archívum – 2023., Archív

Hosszas betegség után 81 éves korában elhunyt Bozai Gyula, volt NB I-es labdarúgóedző – számolt be róla a Bozai Box Club a hivatalos Facebook-oldalán.

Mint fiatal játékos, az akkor NB I/B-és Budafoknál kezdett játszani. Serdülő, ifi és utánpótlás-válogatott volt, 29 mérkőzésen 1 gólt rúgott. Ezután a harmadosztályú Vasas Kábel szerződtette, ahol 3 évig játszott. Ezt követően két évig ismét Budafokon, majd leigazolta az első osztályú Bp. Honvéd. Itt egy szezont játszott, majd két évig a harmadosztályú Szentendrei Honvéd csapatát erősítette. Ezen kitérő után 12 éven át megszakítás nélkül játszott ismét Budafokon, közben már a serdülő és ifi csapatot is edzette. 1976-ban a harmadosztályú Április 4. Vasas csapatához került 5 évre, majd játékos-pályafutását Budafokon fejezte be 1982-ben.

Bozai Gyula a Veszprém FC kispadján 1992. április 18-án mutatkozott be az élvonalban, debütáló meccsén 2-1-re legyőzték a Rába ETO-t. A csapat az idény végén a 12. helyen végzett, ám az őszi szezonban hamar biztos kiesővé vált, és október 4-én, az FTC elleni hazai 0:3-as vereség után meg is váltak Bozaitól. 1997 elején az NB I-es Békéscsabai Előre kispadjára ült, a tavaszi szezon végén a csapat a 14. helyen zárt. 1997 őszén három meccsre ült le az idény végén a Stadler kispadjára, három vereség után a télen el is búcsúzott a csapattól. 1998. tavaszán az NB I/B-ben szereplő Dorogi FC. vezetőedzője. 1999 őszén a később kieső Siófoknál vállalt még NB I-es csapatot rövid ideig. Ezután még több alacsonyabb osztályú csapatnál is volt edző, a legmagasabban jegyzett közülük az akkor másodosztályú Monor volt. 2005 tavaszán az utolsó fordulókra átvette az NB II-ben vegetáló Veszprémi LC-t, de az osztályozón kiestek az NB III-ba, ám ott el sem indultak, a csapat megszűnt.

Osztozunk a család gyászában, emlékét tisztelettel megőrizzük.

2023. 10. 17.   Archívum – 2023., Archív

Hetvenhat éves korában elhunyt Kvasz János, az Előre legendás hátvédje, kaptuk a sajnálatos hírt családjától.

Kvasz János az 1974-es csapat tagja, 1966 és 1975 között összesen 220 bajnoki mérkőzésen lépett pályára a harmadosztálytól egészen az első osztályig. Legendánk számos nagy csata részese volt, ezáltal örökre beírta magát az Előre történelemkönyvébe, távozása hatalmas veszteség az Előre-családnak. Temetése 2023. október 27-én (pénteken) 14:00 órától lesz a békéscsabai Ligeti temetőben.

Legendánk tiszteletére a 2023. október 20-án (pénteken) 17:00 órától megrendezendő Szolnok elleni bajnoki mérkőzést gyászszünettel kezdjük.

Emlékét tisztelettel megőrizzük!

2017. 05. 02.   Archív, Archívum – 2017.

Elhunyt Horváth László csapatunk egykori középpályása, aki 1988 és 1995 között 87 mérkőzésen lépett pályára az Előre színeiben és ezeken a mérkőzéseken 8 gólt szerzett.

A Heves megyei Domoszlón született, serdülő korában már az ifisták között játszott és egy utánpótlás tornán fedezte fel Csank János – az Eger akkori edzője. A mesteredző később is meghatározó szerepet játszott pályafutásában, hiszen leszerelése után a miskolci Papp József SE-ből igazolta Vácra, ahonnan a játékos követte mesterét Békéscsabára is. Élvonalbeli pályafutásának befejezése után játszott még alacsonyabb osztályú együttesekben, utoljára szülőfaluja, Domoszló csapatában. Hori még csak 51 éves volt.

Emlékedet megőrizzük! Nyugodj békében!