A Puskás Akadémia ellen nem mi voltunk a mérkőzés esélyesei. Ráadásul utolsó gólunkat még az első forduló, első félidejének 36. percében rúgtuk. Azóta rúgott gól nélkül lejátszottunk három teljes mérkőzést és eltelt a negyedik mérkőzésből is már 53 perc, amikor megtört a gólnélküliség egyre hízó jege. Fabio baloldali beadását Szilágyi Péter (27) fejelte közelről a hazaiak kapujának jobb oldalába.
– Hogyan emlékszel vissza erre a gólra?
– Rendszeresen gyakoroljuk ezt a játékelemet, amelyből most helyzetbe kerültem.
– Miről van szó pontosan?
– Nekünk, csatároknak az a dolgunk a széleken felfutó támadásoknál, hogy a rövid illetve a hosszú saroknál helyezkedjünk a beadásokra. Én ennél a támadásnál a rövid sarokra jöttem, Fabio remekül csavarta be a labdát, nekem csak be kellett bólintanom a kapuba.
– Miután gól lett a fejesből, már könnyű azt mondani, hogy csak kellett bólintani… Egyébként is egy-egy védő volt mindkét oldaladon.
– Igen, de a fejelésben nem zavartak meg, illetve a labda átszállt a mellettem balról futó játékos feje felett, és pontosan, ütemre érkezett meg az én fejemre. Fel sem kellett ugranom, csak jó erősen megfejelnem.
– Tudod, hányadik gólod volt ez az NB I-ben?
– Igen, ez volt a hetedik NB I-es gólom.
– Hány meccsen?
– Nem tudom pontosan, 53 vagy 54 NB I-es meccs van már mögöttem.
– Első NB I-es gólodra is emlékszel?
– Igen, 2010-ben lőttem a Pápa elleni bajnoki mérkőzésen a DVSC csapatában.
– Debreceni srácként természetes volt, hogy a DVSC utánpótlás csapataiban nőttél fel. Második szezonodat töltöd Békéscsabán, tevékeny részese voltál a feljutásának. Szerződésed második évét töltöd nálunk. Hogy érzed magad Békéscsabán?
– Remekül, szeretek itt lenni, szeretek itt játszani. Feleségem is megszerette a várost.
– Mikor nősültél meg?
– Két hónapja, június 5-én volt az esküvőnk.
– Megvan végre az első NB I-es győzelmünk. A Honvéd ellen követi a második?
– Szerintem igen. Magamon is, a többieken is érzem, hogy felszabadultabbak lettünk ettől a győzelemtől. Értelmet nyert a sok elvégzett munka, hiszen megtapasztaltuk, hogy tudunk nyerni is.
– Benn maradunk az NB I-ben? Egyébként tudom, hogy ez a kérdés felesleges, de mégis…
– Szerintem igen. Képesek vagyunk rá.
– Ehhez elég sok Szilágyi gólra is szükség lesz. Jönni fognak?
– Nagyon remélem. Mindenesetre én mindent elkövetek majd, hogy így legyen.
– Az újonc csapatoknak általában a hazai pálya a fő győzelmi terepük. Mi mégis idegenben szereztük meg első győzelmünket. Most három hazai meccs jön egymás után. Mire számítasz a bajnokságnak ebben a szakaszában?
– A lehető legtöbb pontra. A Honvéd jó formában lévő, egységes csapat – viszont mi egy lélekszabadító sikerélmény tudatában várjuk őket.
– Utána következik a szezon eddigi meglepetéscsapata a Haladás.
– A Haladás a legjobb példa arra, hogy egy kiscsapat is tud egyenletes, folyamatos jó teljesítményt nyújtani. Mi is pontosan erre törekszünk.
– A válogatott szünet, a magyar-román meccs után jön a Diósgyőr.
– Ők a Haladás ellentettei a bajnokságban. Tőlük mindenki sikeres, jó szereplést várt, az élcsoportba volt sorolva az együttes, ám csak bukdácsolnak. Remélem, nem másznak ki a gödörből, mire Békéscsabára jönnek.
– Ez összesen kilenc pont.
– Persze, hogy ezt szeretnénk. De egy játékos mindig győzni megy fel a pályára. Én is, mi is.
Hajrá Lilák! Együtt erősebbek vagyunk!
Ferencz Rezső
Gólszerzők: Szabó Zsombor (5. perc), Sármány Kristóf (44. és 63. perc), Bényei Ágoston András (68. perc), Varga Tamás Károly (78. perc), Kasik Ákos (86. perc).
Sárga lapok: Hrabina Alex Gergő (4. perc), Szabó Zsombor (46. perc), Szujó Attila (61. perc), Zvara Levente Mátyás (84. perc), Talpalló Norbert Lajos (83. perc), Kasik Ákos (86. perc), Varga Tamás Károly (91. perc).
Piros lap: Apró Ármin (15. perc).
.png "Békéscsaba 1912 Előre")
Közösségi média