A bejegyzés kalkulált olvasási ideje 362 másodperc.
Békéscsaba és Diósgyőr szurkolótáborai nem csak a keleti országrész, hanem az egész ország legjobb drukkerei közé tartoznak. A mérkőzések látogatottsága a két csapat stadionjában mindig az átlag felett voltak, a két csapat múltjának egyértelműen közös pontja, hogy mindkét csapat stadionja igazi oroszlánbarlangként üzemelt – hazai pályán, helyezéseiktől függetlenül ez a két csapat bárkit képes volt legyőzni. Köszönhetően lelkes szurkolóiknak, akik a meccseken tényleg felvették a 12. játékos szerelését a diósgyőri és a Kórház utcai stadionban is. Ez volt akkor, amikor még sikk volt a meccsre járás, amikor még ünnepnap volt egy bajnoki meccs…
A Diósgyőr minden szempontból rutinosabb csapatnak számít nálunk, hiszen az idei az ötvenedik NB I-es szezonja, míg nekünk csak a huszonhatodik. Első élvonalbeli csapatuk az 1940/41-es bajnokságban szerepelt. Történetük egyébként együtt íródott a diósgyőri vasgyár történetével, legnagyobb sikereiket a vasgyár legjobb időszakában érték el. Diósgyőrben aranykorszaknak hívják a hetvenes évek végét, ekkor érték el legjobb eredményeiket, ebben az időszakban adták a legtöbb válogatott játékost.
Eredményesség tekintetében nincs nagy különbség a két együttes között. A Diósgyőriek legjobb bajnoki eredménye – csakúgy, mint nekünk (1993/94) – egy harmadik helyezés volt, az 1978/79-es szezonban. A Magyar Kupát mi egyszer (1988), ők kétszer is elhódították – ezt is az aranykorban, 1977-ben és 1980-ban.
Egyébként az észak-magyarországi csapat is hasonló utat járt be élete során, mint a mi csapatunk, hiszen akárcsak mi, hosszabb-rövidebb időre, ők is elbúcsúztak az élvonaltól. A DVTK leghosszabb alacsonyabb osztályú időszaka 1984 és 1991 közé esik, ekkor hat szezonban hiányoztak az élvonalból. A rendszerváltás után pedig 1993 és 1997, valamint 2000 és 2004 között négy-négy évig játszottak alacsonyabb osztályban. Az elmúlt öt szezonban azonban az NB I egyik karizmatikus csapatává váltak, köszönhetően – többek között – lelkes szurkolóiknak is. Az idei bajnokságnak nagy reménnyel vágtak neki, de nagyon gyengén kezdtek. Az előző fordulóban azonban hatalmas bravúrt hajtottak végre, amikor hazai pályájukon, a hosszabbításban szerzett góljaikkal legyűrték az Újpest csapatát 2-1-re. Ezzel lett hét bajnoki pontjuk, és a tabellán kettő helyezéssel állnak előttünk.
A két csapat egymás elleni eredményei az NB I-es bajnokságokban hűen tükrözik, hogy mind a két csapat hazai pályán lényegesen jobban teljesít, mint idegenben.
Az élvonalban eddig összesen 24 mérkőzést játszottunk egymás ellen. A hazai mérlege mind a két csapatnak kiváló, emiatt az összesített tabella is teljesen kiegyenlített.
A Békéscsabán lejátszott 12 bajnoki mérkőzés statisztikája: 5 győzelem, 4 döntetlen, 3 vereség. A gólkülönbség 21-12.
Diósgyőrben ugyanez a statisztika: 7 győzelem, 3 döntetlen, 2 vereség. A gólkülönbség: 21-14.
Az összesített eredmények tehát békéscsabai szempontból: 24 mérkőzésen 7 győzelem, 7 döntetlen és 10 vereség. A gólkülönbség: 35-33.
Legnagyobb arányú győzelem: Békéscsaba-Diósgyőr 5-0 (1978/79).
Legnagyobb arányú vereség: Diósgyőr-Békéscsaba 5-0 (1978/79).
Legelső (1974/75) hazai NB I-es mérkőzésünk eredménye 0-1 volt, és ugyancsak kikaptunk utolsó hazai NB I-es meccsünkön is 0-2 (2004/2005). Kiváló alkalom lesz ez a mérkőzés arra, hogy elégtételt vegyünk az első és eddigi utolsó NB I-es hazai vereségeinkért.
A mérkőzés előtt érdemes megemlíteni, hogy az 5-0-s hazai győzelemmel végződött mérkőzésünk ugyancsak a negyedik a legnagyobb arányú győzelmek ragsorában, viszont abban teljesen egyedi, hogy a mérkőzés mind az öt gólját Vágási Sándor szerezte. Azt is érdemes megjegyezni, hogy első NB I-es szezonunkban hazai pályán kikaptunk ugyan a DVTK-tól 1-0-ra, de ugyanabban a bajnokságban, Diósgyőrben 3-0 arányban jobbnak bizonyultunk náluk. Akkor mindhárom gólunkat Királyvári Károly szerezte. Úgy látszik tehát, hogy a Diósgyőr az egyik olyan csapat a bajnokságban, amelyiknek a csabai játékosok egy meccsen több gólt is szeretnek rúgni.
Most megint egy Diósgyőr meccs jön. Bízunk benne, lesz olyan játékosunk, aki legalább egyszer betalál az ellenfél kapujába. De ahogyan azt elődeink példája is mutatja, aki a Diósgyőr ellen egyszer betalál, annak jó esélye keletkezik arra, hogy ez többször is sikerüljön neki. Úgy legyen!
Vágási Sanyi öt gólját legalább tízezren látták annak idején, most be sem fér ennyi ember a stadionba! Viszont, ha mostani mérkőzésen 4.963 nézőt tudnánk regisztrálni, akkor az pontosan ugyanúgy nézne ki, mintha tízezren lennénk!
A békéscsabai Kórház utcai Stadionban, 2015. szeptember 12-én (szombaton) 18:00 órától megrendezendő Békéscsaba 1912 Előre – DVTK első osztályú labdarúgó mérkőzést Erdős József játékvezető dirigálja, Ring György és Becséri Gergely segédletével.
Az időjárás előrejelzés szerint szombaton 13-21 Celsius fokos hőmérséklet várható és 80 százalékos valószínűséggel 2 mm csapadék is eshet. Mivel a pályarendszabályok előírásai értelmében tilos a mérkőzésre esernyőt bevinni, így javasoljuk a vízálló kabátok használatát. Aki viszont nem rendelkezik ilyennel, annak igény esetén, ingyenesen egyszer használatos esőkabátot (pancho) biztosítunk, melyeket a bejáratnál tudnak majd igényelni. A lehetőségről a hangosbemondóban, időben tájékoztatjuk Önöket!
A szombati derbire egyébként – az eddigi érdeklődések és jegyeladási adatok alapján – tisztességes létszámú vendég drukker érkezése várható. Reméljük és bízunk benne, hogy lila-fehér érzelmű szurkolóink is kitesznek magukért és megpróbálják megfelelő létszámban és módon segíteni a csapatot! Előre is köszönjük szépen!
Hajrá Lilák! Együtt erősebbek vagyunk!
További információk itt:
http://1912elore.hu/site/jo-tudni/
Közösségi média