[nggallery id=137]
Címkézett bejegyzés
NB III. Közép csoport 2015/2016. 29. forduló
Békéscsaba 1912 Előre II. – FC Dabas
1-3 (1-0)
Időpont: 2016. május 1. (vasárnap) 17:00 óra
Helyszín: Kórház utcai Stadion
Cím: 5600 Békéscsaba, Kórház u. 6.
Játékvezető: Csontos Dávid.
Asszisztensek: Varga Balázs, Zsákai Milán.
A mérkőzés megtekintése ingyenes!
Békéscsaba: Máthé Gábor, Pilán Márkó, Huszár Gergő, Tatár Eduard, Zámbori Dániel, Beszterczei Attila, Szélpál Norbert, Ruzsa Zoltán, Kun László Dávid, Borbély Bálint, Tóth Dániel. Cserék: Baráth Bence, Oláh László Dávid, Bozsó Milán, Vozár Dávid, Mácsai László, Lászik Milán, Kálmán Szilárd.
Vezetőedző: Boér Gábor.
Dabas: Scheilinger György, Csák Zoltán, Kozma Dániel, Szélpál Tamás, Surányi Zoltán Roland, Komoróczi Kristóf, Domonyi Roland, Molnár Zoltán, Hollauer Balázs, Geiger Norbert, Lázár Tamás. Cserék: Török Krisztián Ferenc, Dévai Csaba László, Zsolnai Róbert, Pék Richárd Attila, Takács Kornél, Kállai István.
Vezetőedző: Dajka László.
Nézőszám: 150
Gólszerzők: Zámbori Dániel (21. perc), Csák Zoltán (37. perc), Domonyi Roland (49. perc), Geiger Norbert (71. perc).
Sárgalapok: Csák Zoltán (37. perc), Domonyi Roland (49. perc), Tóth Dániel (50. perc), Kálmán Szilárd (65. perc), Geiger Norbert (71. perc), Tatár Eduard (75. perc), Mácsai László (77. perc), Borbély Bálint (91. perc).
Piroslapok: Geiger Norbert (71. perc), Tatár Eduard (75. perc).
Változatos játék közepette a 21. percben jutott vezetéshez a Békéscsaba. Zámbori szerzett labdát a félpályánál, majd megiramodott vele a bal oldalon, 30 métert vezetve Borbélyhoz centerezett, aki egy állítás után visszatette elé a játékszert, Zámbori pedig higgadtan gurított a hosszú sarokba, 1–0. A gól után alább hagyott a csabaiak támadókedve, a védekezésbe viszont több hiba is becsúszott, Máthé kapusnak több esetben is korrigálnia kellett védőtársai kihagyásait.
Szünet után nem sokat váratott magára az egyenlítés. Egy előrevágott labdára lecsapott a frissen beállt Zsolnai, előle még Máthé lábbal hárítani tudott, de a kapus felszabadítását a jobbról érkező Csák 20 méterről az üres kapuba emelte, 1–1. A folytatásban sem igazán tudott felpörögni a hazai együttes, pedig a támadójáték frissítése érdekében Boér Gábor kettős cserét is bevetett. Geiger második sárga lapját követően Tatár helyére is támadót szeretett volna küldeni, de a védő közvetlen előtte lerántotta a 16-oson belül Zsolnait. A játékvezető kiállította és tizenegyest ítélt, amit a sértett váltott gólra, 1–2. Nem sokkal később akcióból is eredményes volt a rutinos támadó, egy bal oldali beadást gurított laposan a kapuba, eldöntve ezzel a meccset, 1–3.
A csabai fiatalok nem tudták megismételni az utóbbi hetek jó teljesítményét. A vezető találatukig jól játszottak, azt követően ellenben visszaestek, hibáikat pedig a rutinos vendégek gólokkal büntettek.
Boér Gábor: – Azt szokták mondani, hogy a vereséget nem lehet megmagyarázni – ettől függetlenül remélem, hogy csapat nagyobb részének lesz mondanivalója a mai teljesítménnyel kapcsolatban. Nem azért dolgozunk minden nap, hogy a hétvégén csak ilyen teljesítményre legyünk képesek. Ilyen mentalitással és akaratgyenge, rossz sportemberi hozzáállással nem lehet futballozni. Nagyon nehéz ilyenkor bármi hasznosat mondani, hiszen dúlnak bennem az indulatok. Tudom, hogy én miben hibáztam és remélem, hogy játékosaim is levonják a mérkőzés tanulságait, valamint ráébrednek arra, hogy ilyen produkcióval biztosan nem lesz helyük egyik osztályban sem. Azt kértem a meccs elején, hogy próbáljunk meg végre úgy játszani, hogy mi szerezzük meg az első gólt – hiszen az elmúlt hetekben mindig nekünk kellett az eredmény után szaladni. Úgy látszik, ez annyira jól sikerült, hogy teljesen leült a csapat és visszavett a tempóból. Voltak figyelmeztető jelek a vendégek részéről – bár megjegyezném, hogy kidolgozott helyzetük szinte egyáltalán nem akadt. Óriási egyéni hibákat ilyen szinten sem lehet elkövetni büntetlenül, amelyeket mindig meg akarunk valahogy magyarázni és ebből is látszik, hogy bizonyos helyzetekben katasztrofálisan viselkedünk a pályán. A kiállítás is elkerülhető lett volna, hiszen egyáltalán nem szabadna hagyni, hogy a támadó olyan szituációba kerülhessen, ahol másképp már nem lehet megállítani. Amikor az ellenfél játékosa a mi tizenhatosunkon belül zavartalanul leveheti a labdát, foroghat vele és ezt a belső védőink rendre végignézték – akkor nem is lehet más az eredmény. Ez ilyen egyéni hibák eldöntik bármelyik csapat sorsát, ráadásul a mai ellenfelünk rutinos, érett, tapasztalt játékosai könyörtelenül kihasználták a lehetőségeket és maximálisan betartották a taktikai utasításokat.
Dajka László: – Úgy gondolom, hogy a hazai csapat nagyon jól kezdte a mérkőzést, talán némileg bealudtunk az első 10-15 percben. Egy szép egyéni teljesítményből szerzett vezetést a Békéscsaba, ezután kezdtünk magunkhoz térni. Megpróbáltuk átvenni a játék irányítását és helyzeteket kidolgozni – ami szerintem sikerült is – bár az első játékrészben még eredmény nélkül. Az ember tervez, Isten végez – szerencsére a cserék bejöttek és a második félidőben már sikerült gólokra váltanunk a lehetőségeinket. A Zsolnai Robi egy ragyogó futballista, aki hosszabb sérüléséből épült fel és remélem, hogy a lelkének is nagyon jót tesznek az ilyen jól sikerült mérkőzések. Ki kell még emelnem Csák Zoltán teljesítményét, aki sokat tett a mai napon a sikerért. A csapatunk folyamatosan alakul át, a Dabasnál június 30-ig vállaltam – a jelenleg beteg edző miatt – a megbízást. Nem tudom mit hoz a jövő – de az biztos, hogy én teljesen másképp képzelem el a dolgokat. Próbálom felhozni az együttest és úgy látszik, hogy ez valamilyen szinten sikerül is – hiszen a múlt héten már hatvan percen keresztül nagyon jól tudtunk játszani a Kozármisleny ellen. Bízom benne, hogy ez egyre csak jobb lesz. Egy szó, mint száz az első félidő második felében és a második játékrészben jól teljesítettünk, így megérdemelten győztünk a mai napon.
Boér Gábor: – A Dabas csapata látogat hozzánk a hétvégén, egykori trénerem Dajka László vezetésével – ez külön egy pikantériája a mérkőzésnek, de ettől függetlenül nyilván ugyanúgy kezeljük a helyzetet, mint bármelyik másik együttes esetében. A Dabas rengeteg döntetlen eredménnyel (11 db) rendelkezik a bajnokságban – ami azt mutatja, hogy a védekezésük teljesen rendben van, viszont a támadó játékuk elég halovány. Ennek ellenére náluk van a gólkirályi cím várományosa, Csák Zoltán személyében – aki 17 találattal vezeti a ranglistát. Vendégeinket az jellemzi, hogy keretükben több meghatározó játékos felsőbb osztályokban is szerepelt már, így megfelelő rutinnal rendelkeznek, emellett sok fiatal labdarúgó is rendszeresen pályára lép. Nehéz mérkőzésre számítok, hiszen a tapasztalat mindenképp feléjük billenti a mérleg nyelvét, viszont csapatunk egyre jobb formába lendül és tavasszal – főleg hazai pályán – már bizonyította, hogy bárkire veszélyes lehet. Mindenképpen győzelemre fogunk játszani és arra számítok, hogy itthon tudjuk tartani a három pontot – bár tudom, hogy ez roppant nehéz lesz. Szerencsére sérültjeink közül már majdnem mindenki a rendelkezésemre áll, egyedül Bogár bajlódik sérüléssel – bár rá valószínűleg még az őszi szezonban sem számíthatunk. Eltiltottunk sincs jelen pillanatban, így mondhatjuk, hogy teljes kerettel készülünk a vasárnapi mérkőzésre.
Csatlakozzon az eseményhez facebook oldalunkon:
https://www.facebook.com/events/815545355257165/
Az utolsó mérkőzés. Ugyanolyan, mint az első. Különleges. Mindkettő egy kicsit különbözik a többitől, azoktól, amelyek szépen sorban követték egymást hétről-hétre. Mindkettő búcsú és kezdet is egyszerre. Az első meccs egy nyilvánosság nélküli, munkás szakaszt zárt le a csapatok életében és elindította a bajnokságot. Az utolsó lezárja az egyik tétmeccses szakaszt, igaz a lefújás pillanatában azonnal el is indítja a következőt.
Békéscsaba és Debrecen. Nagyon sok jelző ragadt a két város futballcsapatainak mérkőzéseihez. Keleti rangadó, szomszédvárak csatája, örök riválisok, ősi ellenségek… Évtizedek óta íródó közös történetünkben eleinte mi, az utóbbi húsz esztendőben viszont az Debrecen viszi a pálmát. Volt idő, amikor mi éppen valahol, a NB II felülről szinte láthatatlan mélységeiben jártunk, miközben a Debrecen a Bajnokok Ligájában vitézkedett. Éppen tíz év telt el úgy, hogy a két csapat nem játszott egymással bajnoki mérkőzést. Aztán idén, új NB I-es életünk első meccsét éppen a Debrecen ellen játszottuk hazai pályán. Nagy esély volt a szép és hatásos visszatérésre. Ráadásul minden külső körülmény adva volt ahhoz, hogy nagyot villantsunk. És majdnem nagyot is villantottunk…
Gyakorlatilag telt ház a stadionban. Nem meglepő, hiszen Békéscsabán a Debrecen elleni meccsnek szurkolói szempontból ugyanaz a státusza, mint egy Fradi meccsnek, mert a Debrecent legyőzni ugyanolyan édes érzés, mint a Fradit. Ráadásul csapatunk nagyszerűen kezdte azt a mérkőzést. Már a 14 percben vezetést szereztünk, a vendégek egyenlítése után újra előnyhöz jutottunk és nem voltunk hátrányban a 90. percben sem. De volt hosszabbítás, ahol egy vétlen öngól eldöntötte, hogy ez a visszatérés nagyon keserves lesz számunkra. Nekünk a döntetlen is jó eredmény lett volna ahhoz, hogy erős lélekkel vágjunk bele a hosszú menetelésbe. Utólag, a bajnokság utolsó mérkőzése előtt, az események ismeretében elmondhatjuk, hogy saját sorsunkat játszottuk le azon az első meccsen, amelyiken egyértelműen jobbak voltunk a Lokinál, a játék minden elemében. Soha nem tudjuk meg mi történt volna velünk ebben a bajnokságban, ha azon a mérkőzésen nyújtott teljesítményünknek győzelem, de legalább pontszerzés lett volna a jutalma… Azt viszont tudjuk, hogy mi történt az első elbukott mérkőzés után.
Most itt vagyunk az utolsó mérkőzés előtt, amikor a DVSC komoly tétre játszik, nekünk viszont erre a mérkőzésre már nem maradt konkrét, teljesítendő feladatunk. A mi sorsunk már beteljesedett. Merőben eltérő motivációs szintről viszonyul tehát ehhez a mérkőzéshez a két csapat. A Debrecen sikere, a körülményektől függően Bajnokok Ligája selejtezőt, de legrosszabb esetben is Európa Liga indulást érhet. Pontvesztése, illetve veresége mindkettőtől, sőt a dobogótól is elütheti a csapatot, ha közben az MTK megveri a Vasast, a Videoton pedig győz az Újpest ellen. Nem zabszemre játszik tehát a Loki… A DVSC szeptember 19-dike óta csak a Paks ellen nyert idegenben és tavasszal mindössze négy gólt szerzett vendégként.
Nekünk a szép búcsú lehetősége maradt, csapatunk helyzetén a győzelem már semmin nem változtathat. Nagyon nehéz ilyen körülmények között a játékosok teljesítőkészségét magas szinten tartani. Laczkó Zsolt már bejelentette, hogy elmegy tőlünk, s miután az előző fordulóban Kispesten kiállították, neki már nem lesz dolga ezen a mérkőzésen. Azt nem tudhatjuk, hogy társainak mi járhat a fejében, csak reménykedni tudunk abban, hogy amíg a lila-fehér mez feszül rajtuk, addig mindent megtesznek az Előre győzelméért. Miért is ne tennének meg mindent, amikor egy sportoló lételeme mégiscsak a győzelem, az ellenfél legyőzése. Csapatunknak a 2015/2016-os bajnoki szezonban megadatott tehát, hogy szépen búcsúzzon el az élvonaltól, mert ellenfele ezen a találkozón a mezőny egyik legjobb csapata, a lilák eredendő, ősi ellensége a Debrecen lesz.
A győzelem nagyon sokat érne a jövő évi feljutás szempontjából. Hiszen az utolsó mérkőzés győzelmének emléke beleégne játékosaink fejébe és azzal a magabiztos tudattal vághatnának neki az NB II-es bajnokságnak, hogy nekünk az csak egy átmeneti év lesz. Hogy mi igazából azért lettünk NB II-esek, hogy jól felkészülhessünk következő élvonalbeli szezonunkra. Mert nekünk itt van a helyünk, az élvonalban, hiszen utolsó meccsünkön a Lokit is simán megvertük…
Az már tudható, hogy az elnökség bízik a szakmai vezetőkben. Tehát a szakmai folyamatosság adott az Előrénél – ami egyúttal azt is jelenti, hogy lesz olyan ember a csabaiak öltözőjében, aki nem hagyja majd kimúlni az elmúlt két év megalapozó erejét.
A nézőtérről pedig segítsük minél többen csapatunkat abban, hogy ez az emlék ne csak az első osztályban töltött esztendő miatt legyen édes, hanem a lelátó népe miatt is – akik nagyszámú jelenlétükkel megüzenik csapatunknak, hogy értik és tudják, valamint el is fogadják a klub jelmondatát: Együtt erősebbek vagyunk!
A Békéscsaba – DVSC bajnokit szombaton 16.30-tól rendezik a Kórház utcai stadionban, a játékvezető pedig Németh Ádám lesz, segítői ezúttal: Varga Zsolt dr. és Márkus Tamás. Németh sporttárssal már többször találkozhattunk a szezon folyamán, hiszen a harmadik, ötödik, tizenhatodik, tizennyolcadik és huszonötödik, sőt a kupában is vezetett számunkra meccseket. A találkozót nem közvetíti a televízió, azonban az M4 Sport-csatorna körkapcsolás formájában beszámol a forduló összes mérkőzésének fontos eseményeiről. A szokásos módon Facebook oldalunkon folyamatosan, élőben, fényképes beszámolóval tájékoztatjuk az otthon maradtakat a meccs főbb eseményeiről!
A mérkőzést a helyszínen tekinti meg a montenegrói szövetségi kapitány – Ljubiša Tumbaković, aki játékosmegfigyelőkkel együtt érkezik Békéscsabára. A mérkőzés előtt már 16 óra 15 perckor kezdődik a hivatalos program, hiszen klubunk elbúcsúztatja Baukó András – legendás gyúrónkat, szertárosunkat, aki a vezetőség felé korábban már bejelentette visszavonulását. Tusi bácsit köszönti majd a klub vezetése és természetesen a Magyar Labdarúgó Szövetség, valamint szurkolóink is kifejezik tiszteletüket.
Az előrejelzés szerint 8-17 Celsius fok, esőmentes, közepesen felhős – focira ideális – időjárás várható. Érdemes tehát komplett sportprogramot beiktatni szombat délutánra-estére, hiszen a mérkőzés után mindenki kényelmesen átérhet a Városi Sportcsarnokba, ahol az EUbility Group-Békéscsabai Előre Női Kézilabda SE az MTK-Budapest együttesét fogadja 19:00 órától!
Ne hagyják ki a szezon utolsó első osztályú, hazai mérkőzését! Hajrá Lilák!
OTP Bank NB I Liga 2015/2016. 33. forduló
Békéscsaba 1912 Előre – DVSC-TEVA
0-0 (0-0)
Időpont: 2016. április 30. (szombat) 16:30 óra
Helyszín: Kórház utcai stadion
Cím: 5600 Békéscsaba, Kórház utca 6.
Játékvezető: Németh Ádám.
Asszisztensek: Varga Zsolt dr. és Márkus Tamás.
Tartalék játékvezető: Becséri Gergely.
Békéscsaba: Vukasin Poleksic, Bényei Balázs, Vaskó Tamás, Damjanovic Slavko, Nascimento de Oliveira Fabio, Birtalan Botond, Spitzmüller István, Takács Péter, Juhász György, Bratislav Punosevac, Viczián Ádám. Cserék: Mursits Roland, Szalai Dániel, Balog Zsolt, Fehér Zsolt, Vadász Viktor, Svedyuk Alex Pál, Hudák Martin.
Vezetőedző: Zoran Spisljak.
DVSC: Verpecz István, Holman Dávid, Lázár Pál, Delmic Ognjen, Mészáros Norbert, Takács Tamás, Brkovic Dusan, Bódi Ádám, Varga József, Korhut Mihály, Jovanovic Aleksandar. Cserék: Radosevic Bozidar, Tisza Tibor, Ferenczi János, Máté Péter, Sidibe Ibrahima, Kulcsár Tamás, Horváth Zsolt.
Vezetőedző: Kondás Elemér.
Nézőszám: 942
Bár fontos volt a győzelem a találkozón a debreceniek számára, az első valamirevaló helyzetre mégis tíz percet kellett várni, ekkor Takács lövését hárította Poleksic. Nem sokkal később a hazaiak is jelezték, hogy a pályán vannak, de Spitzmüller beadását követően Punosevac a kapu mellé csúsztatott. A 20. percben Djelmic cselsorozata után Bódi a félidő legnagyobb helyzetéből pár centivel elvétette a kaput, majd a túloldalon ismét Punosevac veszélyeztetett, de ő is célt tévesztett.
A Debrecennél volt többet a labda, a vendégek enyhe mezőnyfölényben játszottak, de helyzetekben ez nemigen mutatkozott meg, lagymatag játékot és kevés izgalmat hozott a játékrész második fele. Ezekben a percekben Birtalan távoli lövése volt a legnagyobb lehetőség, a szünethez közeledve pedig Djelmic próbált meg túljárni Poleksic eszén, sikertelenül. A félidő végén Mészáros röviden hazatett labdája okozott még némi riadalmat, de Verpecz végül nagy nehezen menteni tudott Punosevac elől, így gól nélküli döntetlennel ért véget az első játékrész.
A térfélcsere után sem pörögtek fel a csapatok, Holman ugyan kétszer is próbálkozott lövéssel, de ezt leszámítva maradt a meddő debreceni mezőnyfölény. A nagy akarásnak végül majdnem nyögés lett a vége, egy rendkívül paprikás két percet követően – ahol a játékvezető három sárga lapot is kiosztott – gyakorlatilag a semmiből talált be a Békéscsaba, de Punosevac fejesgólját lökés miatt érvénytelenítette Németh.
Az eset után felpörögtek a hazaiak, pár perccel később valóságos lőgyakorlatot tartottak a debreceni kapu előtt, végül Birtalan próbálkozását Verpecz vetődve hárította. A hajrához érve aztán a Debrecen is szerzett egy érvénytelen találatot, a csereként beállt Kulcsár ugyanis már lesen volt, amikor elgurította a labdát Poleksic mellett, de ezt leszámítva a Békéscsabáé volt az utolsó néhány perc: Verpecz nagy bravúrral tolta szögletre Vaskó fejesét, majd a rendes játékidő utolsó előtti percében Bényei nagy helyzetben elvétette a célt. A találkozó így végül döntetlennel ért véget, de a Debrecen az MTK és a Haladás veresége miatt így is megtartotta harmadik helyét a tabellán.
Érdekes meccs volt, egyáltalán nem látszott, hogy itt ma egy biztos kieső egy harmadik helyezett csapattal játszik. A Békéscsaba a második félidőben többször is megnyerhette volna a találkozót, elég csak Punosevac meg nem adott góljára gondolni, a játékvezető döntése ott legjobb esetben is kérdéses ítélet volt. Verpecz az egész mérkőzésen nagyon bizonytalan volt a Debrecen kapujában, de ezt végül nem sikerült kihasználnia a hazai csapatnak. A Békéscsaba mindenesetre bebizonyította, hogy a kiesés ellenére bárkivel fel tudja venni a harcot az NB I-ben. Túl nagy előnyt adott a csapat a mezőnynek, így végül búcsúzik az élvonaltól, de szégyenkezésre egyik játékosnak sincs oka.
Zoran Spisljak: – Gratulálok a Debrecennek a harmadik helyezéshez, és gratulálok a csapatomnak azért, hogy a mai mérkőzésen nagyon jól helytálltak egy dobogón végző csapat ellen. Helyzeteink voltak, méltó partnerei voltunk a DVSC-nek.
Kondás Elemér: – Győzni szerettünk volna ezen a mérkőzésen is, végül 0-0-s döntetlennel zárult a találkozó, amelyen inkább a küzdelem dominált. Az első félidőben alakítottunk ki helyzeteket, de nem tudtunk betalálni. Ekkor eldönthettük volna a meccset. A második félidőben is voltak próbálkozásaink. Elégedett vagyok azzal, hogy elértük a bajnokság elején kitűzött célt, a dobogón végeztünk.
Közösségi média