A Békéscsaba 1912 Előre kiemelten kezeli az utánpótlás nevelés kérdését. A fiatalok itt tartása és folyamatos fejlődésének biztosítása elengedhetetlen egy hosszú távon ütőképes csapathoz. A Békéscsaba UFC-vel kötött együttműködésnek köszönhetően idén júliustól több, mint 600 gyermek rúgja a bőrt a liláknál. Purguly Árpád – aki korábban az U-17-es csapat edzője volt – különösen tisztában van ezzel és kérdéseimre is szívesen válaszolt a kedd délutáni edzés után.
– Az őszi szezontól Zoran Spisljak segítője vagy az NB II-es csapatnál. Honnan jössz, hova tartasz?
Szatmárnémetiből származom, ott születtem, nevelkedtem és ismerkedtem meg a labdarúgás alapjaival. Tizenhét éves koromban lettem felnőtt játékos. Érettségi után döntöttem úgy, hogy áttelepülök Magyarországra. Nem ismertem senkit, így a labdarúgásból nem tudtam megélni. De nem hagytam abba a játékot, hanem a munka és az edzői tanulmányaim mellett folytattam a focit. Edzői munkámat a debreceni Olasz Foci Sulinál kezdtem. Miután már az összes korosztálynál dolgoztam, fogadtam el a DVSC Labdarúgó Akadémia hívását és párhuzamosan vittem az akkori U16-os, valamint a már korábban elvállalt Balkány NB III-as felnőtt csapatatának irányítását. Végül a DVSC mellett döntöttem. Az akadémián töltött 4 év után jöttem Békéscsabára, az U17-es csapathoz.
Hova tartok? Az NB I-be…
– Mik a konkrét feladataid és miben tudsz segíteni a mesternek?
Minden olyan a csapattal kapcsolatos dolog, ami a pályaedző feladata. Szerencsére Zorannal és Bücs Zsolttal nagyszerűen kiegészítjük egymást és szinkronban tudunk együtt dolgozni. Zoran nemzetközi tapasztalatait felhasználva készítünk egy klubfejlesztési tervet, melynek alapjait angolul már megírta, ezt fordítjuk magyarra úgy, hogy közben átdolgozzuk – szem előtt tartva a magyar körülményeket és lehetőségeket – ennek megfelelően formáljuk, hogy ez Békéscsabán is életképes legyen. Valamint dolgozunk még egy számítógépes mérkőzés elemző program kifejlesztésén, ami nagy segítséget nyújt az ellenfél játékstílusának feltérképezésében. Ezt természetesen a saját mérkőzéseink kiértékelésében is sikeresen tudjuk használni. Ennek köszönhetően a játékosoknak nyomtatott formában meg tudjuk mutatni, hogy a pálya melyik részén, milyen hibaszázalékkal passzolt vagy esetleg hol nyert, veszített párharcokat a mérkőzés folyamán. Van tennivaló bőven – de szerencsés vagyok, mert azt csinálhatom, amit szeretek és egy olyan vezetőedzővel dolgozhatok együtt, akitől minden nap tanulok valamit. Remélem Zoran értékesnek tartja a munkámat és így én is hozzá tudok tenni ahhoz, hogy az Előre újra visszakerüljön Magyarország futballtérképére, ott pedig ismét meghatározó szerepet tölthessen be – úgy, ahogy azt terveztem ideérkezésemkor.
– Hol tartotok a csapatépítésben és miben látod még a fejlődés lehetőségeit?
Csapatunk átlagéletkorát nézve az egyik legfiatalabb az NB II-ben. Az építkezés tekintetében úgy gondolom, hogy igen jó úton járunk – kezdjük megtalálni azt a magot, amely köré egy komoly, ütőképes csapatot tudunk szervezni. De, hangsúlyozom – az út elején járunk és a végcél eléréséhez rengeteget kell dolgoznunk, sok-sok akadályt kell leküzdenünk. A visszajelzések és az eredmények is azt mutatják, hogy helyes irányba indultunk. Tudjuk, nem szabad megállni egy pillanatra sem és azzal is tisztában vagyunk, hogy nagyon sok akadály és munka áll még előttünk. A teljes sikert azonban kizárólag kellő odafigyeléssel, támogatással és megfelelő szurkolói háttérrel lehetséges megvalósítani. Egy stabil NB I-es klubot szeretnénk építeni a Viharsarokban, amire a szurkolók méltán lehetnek majd büszkék, mert a játékosai az utolsó percig küzdenek a sikerért. Ehhez mindenkinek egységesen, egy célért kell küzdeni – ebben látom a fejlődés lehetőségeit.
– November 8-án, fél kettőkor ismét idegenben léptek pályára, habár ezúttal csak Gyuláig kell utaznotok. Mit vársz a Szeged elleni mérkőzéstől? Folytatódik a győzelmi sorozat?
Mindig optimista vagyok, így állok a következő mérkőzéshez is – úgyhogy egyértelműen győzni szeretnénk. Vezetőedzőnk hasonló elveket vall, így a három pont megszerzése a cél. A feladatunk megvalósítását eltiltás és sérülés is hátráltatja, de egy csapat erősségét mindig a nehéz helyzetekben való összetartás mutatja meg. Tudom, hogy ebben a szituációban is, a játékosaink a maximumot fogják produkálni függetlenül attól, hogy milyen összeállításban lépünk pályára. Úgy érzem, hogy ez a gárda elég erős, hogy sikerrel szerepeljen a következő megmérettetésen is.
– Jövő héten Liga Kupa 5. forduló: a DVSC-TEVA együttesét fogadjuk itthon, a műfüves pályán. Számításaim szerint elegendő lehet egy döntetlen a hátralévő két csoportmeccs bármelyikén és akkor biztosan a legjobb 16 közé juthatunk. Hogyan készültök?
Köztudott, hogy Debrecen az edzői stáb számára nagyon kellemes emlék, Zorannak és Zsoltnak is vannak szép, kapcsolódó élményei. Mivel 24 évig éltem a Cívis városban és nagyon sokat tanultam az Akadémián, azokat az éveket soha nem fogom elfelejteni. Félretéve az érzelmeket, saját magunkra kell koncentrálnunk és szeretnénk továbbjutni a Liga Kupában – így nem szabad kikapnunk. Biztos vagyok benne, hogy a DVSC is hasonlóképpen gondolkodik és ismét nagyon rutinos, sok nagy csatát megjárt játékost fog ellenünk pályára küldeni – mint tette azt az odavágón, ahol mindezek ellenére sikerült elhoznunk a három pontot. Nincs olyan bő keretünk, mint nagynevű ellenfelünknek, így újra több U21-es játékosunkat is be fogjuk vetni, ahogy eddig is tettük ebben a sorozatban. Függetlenítenünk kell magunkat attól, hogy a bajnokcsapat ellen lépünk pályára, a saját játékunkat kell játszanunk és biztos vagyok abban, hogy bármilyen összetételben játszunk, a focistáink a maximumot fogják nyújtani.
Mire lesz elég? – Reméljük sikerül a debreceni sikerünket megismételni és ismét győztesen jöhetünk le a pályáról.
Az MLSZ előírásainak megfelelően, 2020. november 27-én (pénteken) ismét koronavírus teszten vettek részt a Békéscsaba 1912 Előre játékosai és a stáb tagjai.
Az eredmények értelmében minden tesztünk negatív, azaz játékosaink teljesen egészségesek, így nincs akadálya a Békéscsaba 1912 Előre – Gyirmót FC Győr bajnoki mérkőzés megrendezésének.
A Békéscsaba 1912 Előre ahogy eddig, úgy ezután is mindent megtesz játékosai és alkalmazottai egészségének védelmében, ezért a Kórház utcai Stadion területén kialakított sportzónába továbbra is tilos a belépés!
Sárga lap: Gajdos Zsolt (35. perc), Molnár Csaba (92. perc), Bényei Balázs (51. perc), Balog Zsolt (90. perc).
Az első negyedórában kiegyenlített játékot láthatott a csákvári közönség, a folytatásban azonban egyre inkább átvették az irányítást a vendégek. A Csaba egyértelműen veszélyesebben futballozott, amit Kertész, Berki és Bagi nagy lehetősége is jelzett, a házigazdák ellenben egy kapufáig jutottak. Közvetlenül a szünet előtt siker koronázta a lila-fehérek törekvéseit, miután szabadrúgáshoz jutottak a kaputól 18 méterre. A labdát a szolnoki győztes kezdőcsapatból Vozárt kiszorító Birtalan végezte el, aki a bal felső sarokba tekerte a labdát, 0–1. A középkezdés után már nem is maradt idő tovább „alkotni”.
A fordulást követően a csákváriak is jobban csipkedték magukat, de az első negyedóra végén jött egyenlítő góljukhoz a vendégvédők is kellettek. A csereként beálló Molnár Tibor adta középre a labdát, amit a tétovázó védők között Gajdos továbbított a kapuba. Molnár nyerő cserének bizonyult, hiszen a 74. percben az ő találatával fordítottak a hazaiak. Egy szabadrúgás a kapufáról pattant ki, éppen a szemfüles csatár elé, aki nem lepődött meg a váratlan lehetőségen. A maradék időben a csabaiak mindent megpróbáltak a hosszabbítás kiharcolása érdekében, kísérleteik azonban nem vezettek eredményre, így a második félidőre valósággal feltámadó lelkes csákvári csapat jutott a nyolc közé.
Szolnok: Molnár F. Tamás, Rokszin Ádám, Bárdos Bence Zsolt, Tisza Kálmán, Csirmaz István, Berdó Péter, Kurdics Levente, Kovács Olivér, Novák Csanád Ákos, Szekszárdi Tamás, Tamás László Hunor. Cserék: Csáki Kálmán, Haris Ádám, Tóth Benjamin, Szabó Balázs, Rácz Rikárdó Rajmund, Iván Milán, Sitku László. Vezetőedző: Csábi József
Békéscsaba: Uram János, Farkas Márk, Kitl Miklós, Gránicz Patrik, Szabó Péter, Máris Dominik, Hursán György, Babinyecz Balázs, Bora György, Horváth Péter, Paudits Patrik. Cserék: Krnács Richárd, Nagy Sándor, Mészáros Márk, Szabó Zsombor, Nikola Pantovic, Kasik Ákos, Fazekas Lóránt, Kovács Ádám Tibor, Lászik Milán, Oláh László Dávid, Anton Bidzilya. Vezetőedző: Preisinger Sándor
Sárga lapok: Berdó Péter (15. perc), Kitl Miklós (30. perc), Novák Csanád Ákos (73. perc).
Értékes egy pontot szerzett csapatunk a jó szériában lévő Szolnok otthonában.
Fotó: Nagy Balázs
A hétközi találkozó első tíz percében tapogatózó játék folyt a pályán. A 14. percben Berdó szabálytalankodott a saját kapujától 23 méterre, amiért sárga lapot kapott. A szabadrúgásból Gránicz a sorfalba lőtte a labdát. A 20. percben Kurdics kapott jó labdát és egy védő szorításában 12 méterről fölé lőtte a labdát. A 29. percben Máris tette vissza a labdát Hursán elé, akinek 20 méteres lövése után, a kapu fölött hagyta el a pályát a játékszer. A szolnokiak birtokolták többet a labdát, de a támadásaikba gyakran hiba csúszott, illetve a csabai védelem rendre jól tette a dolgát. A 36. percben Tisza Kálmán lövését Uram biztosan fogta. A 41. percben Novák lőtt fölé, majd két perccel később szolnoki szöglet után Tamás László 11 méterről kapura lőtt, Uram János bravúrral tudta kiütni a labdát.
Fordulás után bátrabban kezdett a Békéscsaba. Az 50. percben Horváth Péter baloldali beadása után a labda a háló tetején csúszott meg, a hazai kapus jól érezte, hogy nem kell közbeavatkoznia. Az 57. percben cserét határozott el Preisinger Sándor, Gránicz helyére a korábban Szolnokon is megfordult, Pantovic érkezett. A első tíz perc csabai fölénye után a hazaiak átvették az irányítást, a szolnokiak kezdeményeztek többet, de a kapura kevés veszélyt jelentettek ebben az időszakban. A félidő közepén Pantovic kétszer is veszélyeztetett, majd a 72. percben Rokszin lövése egy védőn megpattant, és a játékszer szögletre vágódott. A 90. percben majdnem megszerezte a győztes gólt a hazai együttes, egy beadás után Kurdics lőtt hat méterről, de a védők kivágták a labdát.
A küzdelmes mérkőzésen nem bírt egymással a két csapat, így a látottak alapján a pontosztozkodás igazságosnak mondható. Ezzel együtt megszakadt a Békéscsaba pont nélküli negatív szériája, és remélhetőleg legközelebb már a gólszerzés is összejön.
Csábi József:– Lüktető, jó mérkőzést játszottunk, kár érte, hogy nem sikerült megnyernünk. A helyzetek alapján talán megérdemeltük volna a győzelmet, de nem lehet mindig a hajrában eldönteni a meccset. Mindennek ellenére úgy érzem, értékes pontot szereztünk a Békéscsaba ellen.
Preisinger Sándor:– Abszolút ikszes mérkőzés volt, mint a Siófok elleni meccsünk, csak ezúttal nem kaptunk gólt a végén. Érződik a csapaton, hogy egyre szervezettebbek vagyunk és ez abból adódik, hogy fizikálisan kezdjük összeszedni magunkat. Örülök, hogy léptünk egyet előre.
Közösségi média