Adjuk vissza a játékot a gyerekeknek!

Szerda este hat óra.  A Csabagyöngye Kulturális Központ recepciósai magabiztosan és kedvesen segítenek minden olyan előcsarnokba betért embernek, akinek az arcán tanácstalanságot véltek felfedezni. A kérdésekre egyértelműen válaszoltak, de gyakran megelőzték a kérdést is és kezükkel mutatva az útirányt, csak annyit mondtak a tétovázó embereknek: a szülői értekezlet arra van – a koncertteremben.

20150909_szuloi_ertekezlet_01

Koncertterem. A város egyik legjobb akusztikájú, háromszáznál több, ferdén elhelyezett, kényelmes fotelokkal ellátott terem, ahol rendszerint csak ülős, ülős-állós koncerteket vagy színházi előadást, táncfesztivált, esetleg konferenciákat tartanak – ezen az estén szülői értekezletnek adott otthont a koncertterem.

Békéscsaba Labdarúgó Akadémia: a Békéscsaba 1912 Előre NB I-es csapatának hátországát hivatott létrehozni. Egy olyan szervezet, amelyikben egyszerre jutnak érvényre az Előre profi csapatának, saját utánpótlásának és az egykor Szokolay Sándor által létrehozott és irányított UFC-nek az érdekei. Annál is inkább, mert ma már nincsenek külön szervezetek, ma már nincsenek külön érdekek és célok Békéscsabán. Akik ma a városban a labdarúgásért dolgoznak, azok ugyanazt a célt szolgálják: a város profi labdarúgásának az érdekeit. Mert ha Békéscsabán van sikeres NB I-es csapat, akkor vannak nézők a lelátókon, vannak gyerekek, akik focizni akarnak, vannak támogatók a városban és a megyében egyaránt, akkor jó hangulata van a csabai embereknek, akkor mindenki lila-fehérben közlekedik a városban, akkor csapatára éppen olyan büszke a csabai ember, mint a kolbászra. (Két ilyen erő bőven elég egy városnak, ha fejlődni akar…)

20150909_szuloi_ertekezlet_03

Barkász Sándor, a Békéscsaba 2012 Előre Futball Zrt. többségi tulajdonosa:

– A labdarúgás hátterét egyre jobban megismerve nyugodtan kijelenthetem, hogy nagyon nehéz dolga volt a szakmai stábnak a nyáron, amikor össze kellett raknia egy élvonalbeli követelményeknek megfelelni tudó csapatot. Azért kellett rengeteg magyar és külföldi játékossal tárgyalnunk, mert hiába néztünk hátra, senkit nem tudtunk a saját utánpótlásunkból a felnőtt csapatba beépíteni. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy Békéscsaba NB I-es profi csapatának gerincét békéscsabai, Békés megyei játékosok alkossák. Tudjuk, hogy ez nem megy egyik napról a másikra, de mi hosszú távon gondolkodunk, el kell érnünk, hogy öt év múlva az előző mondatom igaz legyen. Ehhez nyugodt, tervszerű, magas színvonalú szakmai munkára és a XXI. század követelményeinek megfelelő infrastruktúrára van szükség. Mi megteremtünk mindent feltételt céljaink eléréséhez. (A moderátor, Molnár Balázs úgy adta át a szót Jakab Péter – utánpótlás vezetőedzőnek, hogy megjegyezte: az akadémia felszerelés-gondja Barkász Sándor jóvoltából megoldódott, minden gyermeknek egyforma, szép, Előrés ruházata lesz…)

20150909_szuloi_ertekezlet_06

Jakab Péter – utánpótlás vezetőedző:

– A BLA azért jött létre, hogy a viharsarki labdarúgó kultúra meglévő hagyományaira épülve minőségi labdarúgást hozzunk létre Békéscsabán, az itt és a város környékén élő gyerekek felnevelésével. A csabai utánpótlás nevelésnek jó a szakmai megítélése az országban, az MLSZ-ben, ennek bizonyítéka többek között az akadémia létrejötte is. Ma minden feltétel adva van ahhoz, hogy eredményesek lehessünk, hogy nagyon sok Békés megyei gyereknek adjuk meg a lehetőséget ahhoz, hogy a világ legnépszerűbb játékának részese lehessen. Akadémiánk jelentőségét növeli, hogy profi csapatunk feljutott az NB I-be, illetve az a tény, hogy a dél-magyarországi régióban, a szerb, román határok mentén mi vagyunk az egyetlen labdarúgó akadémia, tehát nagy a gyermekmerítési lehetőségünk. Aki nálunk válik profi labdarúgóvá, ugyanolyan karriert építhet fel, mint egy budapesti, vagy dunántúli gyermek. Békéscsaba ugyanolyan közel van az élvonalhoz, a külföldi játéklehetőséghez, mint Budapest. Egy csabai srácnak behozhatatlan előnye származik a Pestre került vidéki fiúkkal szemben, ha nálunk járja ki a foci iskoláját, hiszen családja, barátai között, megszokott, biztonságos környezetében készülhet fel profi karrierjére. Ezek pedig pótolhatatlan elemei a játékossá válás folyamatának. Nyugodtan kijelenthetem, még soha nem volt ilyen jó, szoros és együttműködő a kapcsolat a felnőtt csapattal, mint napjainkban. A profi csapat edzője, Zoran Spisljak folyamatos kapcsolatban van az akadémia edzőivel, a gyerekek a legkisebbektől a legnagyobbakig egységes képzést kapnak. (Az BLA-ból indulva a rövid- és a kerülő karrierút is bejárható, ehhez már minden feltétel adva van. A kerülő út a későn érők lehetősége, akik az ifiből kiöregedve NB III-as felnőtt csapatunkban folytathatják pályafutásukat, ahonnan bármikor visszatérhetnek, ha alkalmasak rá, a minőségi labdarúgó karrier útjára…)

20150909_szuloi_ertekezlet_09

Zoran Spisljak, a Békéscsaba 1912 Előre sportigazgatója, vezetőedzője:

– Amikor Békéscsabára kerültem, három éves tervet fogadtunk el a vezetőkkel. Első évben csapatépítés, második évben feljutás, a harmadik évben bennmaradás az NB I-ben. Az első két év terveit egy év alatt teljesítettük, most a bennmaradásért dolgozunk, illetve el kell indulnunk azon a hosszú úton, amelyik egy békéscsabai játékosokra épülő, hosszú távon az élvonalban szereplő profi csapat létrehozását jelenti. A terv teljesítésének legfontosabb feltétele az utánpótlás tervszerű, szakszerű felnevelése. De a legfontosabb, adjuk vissza a játékot a gyerekeknek! Szeressenek futballozni, értsék meg, hogy ez egy játék és játék közben jól kell éreznie magát az embernek. Nem foglalkozunk a múlttal, csak előre tekintünk, az érdekel minket, hogy öt év múlva az általunk felnevelt gyerekek közül többen az alapemberei lesznek a legújabb kori csabai labdarúgás felépítésének. Rendszerben gondolkozunk, amelyben minden korosztály képzésének megvannak a prioritásai. Az általam felépített és Debrecenben már kipróbált rendszer elemeit a legnagyobb futballszakemberekkel folytatott személyes beszélgetéseim és az ő munkájuk hosszabb ideig tartó tanulmányozása alapján állítottam össze. Néhány név akiktől tanultam az elmúlt évtizedekben: Leo Beenhakker, Jose Mourinho, Josep Guardiola, Sir Alex Fergusson, Raymond Verheijen. Én csak facebook nemzedéknek hívom a mai fiatalokat. Ha azt akarjuk, hogy odafigyeljenek ránk, meg kell tanulnunk az ő nyelvükön beszélni. Ha ez az internet, akkor azt is be kell vonjuk a képzésükbe. Ha egy gyermek nem érti, amit tanítasz neki – tanítsd úgy, hogy megértse. Úgy kell dolgoznunk, hogy amikor felnő a gyermek, nyugodtak legyünk abban, hogy felkészítettük mindenre, ami tehetsége kibontakoztatásához szükséges lehet. Nekünk az a feladatunk, hogy meglévő értékeinket még értékesebbé tegyük. Bányászok vagyunk, akik szénből gyémántot csiszolnak. Ehhez a munkához minden utánpótlás edzőnek fel kell nőnie. Nem csaphatjuk be a gyerekeket. Ez a mondanivalóm lényege, örülök, hogy részt vehetek abban az építő munkában, amit Békéscsabán elkezdtünk. (Zorán Spisljak előadása után a kérdések az interaktivitásé lett volna a főszerep. A szülői értekezlet vezetője átadta a szót a közönségnek, hogy kérdezzenek az elhangzottakkal kapcsolatban. Egyetlen kérdés sem érkezett. A kérdések idejét a közelmúltban Békéscsabán nevelkedett és élvonalbeli karriert befutó játékosokról készített film levetítése töltötte ki. Képernyőre került Otigba Kenneth, Ugrai Roland, Jova Levente és Viczián Ádám. Utóbbi az Előrében lett profi labdarúgó…)

20150909_szuloi_ertekezlet_10

Szülők a nézőtéren: a projektoros, kivetítős előadásokat alkotói csendben hallgatták végig a nézőtéren helyet foglaló szülők. Kézzelfogható volt feszült figyelmük, nem akartak egyetlen hangot sem elengedni, meg akartak érteni minden kivetítésre került képet. Bár nem kérdeztek semmit, együttműködőek voltak. Arról nem is beszélve, hogy hatott rájuk a miliő is, hiszen mint labdarúgó szülők nem a pálya szélén, nem egy tornateremben, hanem egy előadásokhoz minden technikával felszerelt, laptopos, kivetítős, mikrofonos konferencián hallgattak meg a fociról korábban nem tapasztalt olyan előadásokat, melyek a gyermekeikről szóltak. Azokról, akik mindennél és mindenkinél fontosabbak számukra. (A moderátor úgy búcsúzott el az szülőktől, hogy ilyen és ehhez hasonló rendezvények rendszeresek lesznek a jövőben, mert az egyesületben és a családban is ugyanazért dolgoznak, hogy a rájuk bízott gyermekek a lehető legsikeresebbek legyenek, ha felnőnek. Ezt pedig csak úgy tudják megvalósítani a klub és a szülők, ha együttműködnek egymással…)

A szülői értekezletről készült videófelvételt nemsokára teljes egészében megtekinthetik weboldalunkon!

A foci a legjobb dolog a világon!

Észak Dél ellen! A hétvégén, szeptember 12-én a Borsod megyei Diósgyőr csapatát fogadjuk a Kórház utcában. Békéscsaba labdarúgó történelmének legeslegelső élvonalbeli mérkőzését majdnem napra pontosan hetven esztendővel ezelőtt, 1945. szeptember 23-án játszották le. A csabaiak ellenfele azon a mérkőzésen szintén egy északi csapat, a Nógrád megyei salgótarjániak voltak. Csak a rend kedvéért írom le a csapatok akkori neveit: Békéscsabai Törekvés MTE és Salgótarjáni BTC. A lényeg nem ez, hanem az, hogy a csabaiak 6-2-re megnyerték a mérkőzést.

 20150909_01

Fülöp László (90) a mérkőzés időpontjában pontosan 20 esztendős volt. Bal halfot játszott a csapatban. Hatos szám volt a hátán, mert akkoriban a mezszámokkal a posztokat is azonosították. (Emlékeztetőül: 1 kapus, 2 jobb hátvéd, 3 középhátvéd, 4 balhátvéd, 5 jobb fedezet (half), 6 balfedezet, 7 jobbszélső, 8 jobbösszekötő, 9 középcsatár, 10 balösszekötő, 11 balszélső). A ma is kitűnő egészségnek örvendő egykori focista élete a labdarúgásról szólt és szól a mai napig is. Ő az utolsó élő tagja a Békéscsaba legeslegelső NB I-es labdarúgó csapatának.

– Emlékszik még az első békéscsabai NBI-es csapat összeállítására?

– Hogyne emlékeznék, írja csak le, diktálom a leggyakrabban pályára lépő kezdőcsapatot. AndóSchwarz-Sági, Krajcsó, WeinerMarik, FülöpCsicsely, Kliment, Imri, Szilasi, Szák. Sokat játszott még Feiht is.

– Akkoriban még nem lehetett cserélni…

– Tényleg nem, ha valaki lesérült, akkor eggyel kevesebben fejeztük be a mérkőzéseket. A kezdőcsapatok végigjátszották a meccseket. Feiht a csatársor bármelyik posztján bevethető volt.

– Kiváló a memóriája. Emlékszik mennyi lett az első csabai NB I-es mérkőzés eredménye?

– Hogyne emlékeznék! Győztünk 6-2-re a Salgótarján ellen. Az időpontot ne kérdezze, azokra nem emlékezem pontosan, de a történésekre tisztán emlékezem.

– Hát arra emlékszik-e Laci bácsi, hány évesen játszotta első felnőtt bajnoki mérkőzését?

– Persze, hogy emlékszem, még tizennégy éves sem voltam. Csapatkapitányunknak úgy köszöntem, hogy csókolom Miska bácsi. Bosányi Miklós volt a neve. Ez még a szövőgyári csapatban, a Rokkában volt.

– Csak Békéscsabán játszott?

– Nem, a MATEOSZ-ban is játszottam az élvonalban, Zakariással és Grosiccsal együtt. A MATEOSZ-ban Zakariás jobb halfot játszott, a válogatottban pedig bal halfot, mert a jobb half ugye Bozsik volt az aranycsapatban. De ez még az aranycsapat előtti időkben történt. A MATEOSZ-ban én voltam a bal half, kiabált is utánam állandóan Szabó Gyuri a középhátvédünk: Fülöp, gyere vissza! Mert én lettem volna, mai szóval élve a védekező középpályás.

– Gyakran előre ment támadni?

– Mentem én, amikor csak lehetett. Magas voltam, jól fejeltem, a szögletekhez mindig fel kellett mennem. De jól is lőttem távolról, egyáltalán, szerettem játszani, mindig a labdát kerestem, ezért kellett rám szólni.

– A MATEOSZ-ból miért jött haza?

– Egy súlyos sérülés miatt. Dr. Kreisz, a budapesti sportszanatórium főorvosa a lábamat is amputálni akarta. De én ezt nem akartam, focista voltam, 23 éves és imádtam a játékot.

– Miért kellett volna amputálni a lábát?

– Mert megsérültem egy bulgáriai barátságos meccsen. A MATEOSZ-al voltunk ott, a válogatott ellen játszottunk edzőmérkőzést. Volt egy játékosuk, aki az első perctől kezdve csípett, harapott, alattomosan játszott és folyamatosan „pofázott” is. Elegem lett belőle, elhatároztam, hogy móresre tanítom. El is jött az igazság pillanata. Befele cselezett a mi tizenhatosunk sarkától, már ötösnél járt, lőni készült. Ekkor jöttem én! Alárúgtam, pontosabban pontosan egyszerre rúgtunk bele a labdába, ő kirepült az alapvonalon túlra, nekem viszont kifordult a térdem. A sérülés következtében fél évvel később csúnyán begyulladt a térdem, tele lett gennyel. Ekkor javasolták nekem az amputációt.

– Ma is elég jól jár mind a két lábán. Hogyan úszta meg a dolgot?

– Felhívtam jó barátomat, korábbi gimnazista társamat, Nánási Jóskát, aki akkor már a csabai kórház sebésze volt. Azt mondta, gyere haza! Összepakoltam és már jöttem is. Megműtött és teljesen rendbe szedte a lábamat, de már soha sem volt olyan jó, mint előtte.

– Laci bácsi! A foci ma is érdekli?

– Természetesen, hiszen a foci a világ a legjobb dolog a világon! Amit csak lehet, megnézek a televízióban, nézem a magyar bajnoki meccseket és a világ legjobb csapatainak a mérkőzéseit és természetesen kijárok az Előre meccseire is. Mindig is kijártam.

– Van klubkártyája és bérlete is?

– Van, kaptam egyet. Mondom, hogy követem az Előre meccseit.

– Idén volt már meccsen?

– Voltam, a legelső DVSC elleni bajnokin. Sajnos nem nyertünk.

– Akkor nyilván látja a különbséget is. Ön abban korban volt aktív játékos, amikor a magyar volt a legjobb válogatott a világon. Ma eléggé távol vagyunk ettől a státusztól. Mit üzenne a ma labdarúgóinak?

– Azt üzenném nekik, hogy ha felmennek a pályára, ne felejtsék el, hogy szívük is van. Szeressenek játszani, élvezzék a játékot! Mert labdarúgónak lenni áldás. Hiszen, mint mondtam, a foci a legnagyszerűbb dolog a világon! Békéscsabán nagyon szeretik a focit! Csak picit kell, hogy menjen a játék és máris kinn lesz a stadionban a fél város! Azt kívánom a maiaknak, hogy sokszor játszanak telt ház előtt!

Laci bácsi focihoz való viszonyát, le sem tagadhatná! Hiszen megállás, sőt kérdezés nélkül is egymás után citálta elő régmúlt idők emlékeit. Beszélt például arról a gólról, amit még az Építők pályán – a Kazinczy utcában volt, ma lakótelep van a helyén – rúgott a felezővonalról az MTK válogatott kapusának, Gellértnek. Úgy történt, mesélte, hogy Gellért kirúgását a félpályánál lekezeltem, felnéztem és láttam, hogy a kirúgás után kinn maradt a tizenhatos vonalánál. Nem sokat teketóriáztam, egyből, élesen, teli rüszttel rárúgtam a labdát, amelyik élesen bevágódott a kapuba, hiába loholt visszafelé. Ezzel a góllal lett 1-1 az eredmény. Igaz, hogy utána kaptunk még tizennyolcat, de ez nem számít. Az számít, hogy még évekig velem riogatták a válogatott kapusát: vigyázz, jön a Fülöp! Meg az számít, hogy egy edzőmeccsen is, dugig volt a stadion!

20150909_02

Fülöp László 2012-ben, az Előre alapításának 100. évfordulója megünneplésének is aktív részese volt, mint díjátadó. Unyatinszkiné Karakas Júlia, az olimpiai bajnokságot nyerő Ónodi Henrietta edzője tőle vehette át az Előre-évszázad sportsikerét dokumentáló oklevelet és a hozzá tartozó virágot. A háttérben férje és edzőtársa Unyatinszki Mihály kacag őszintén Laci bácsi poénján – mert ha lehet, Laci bácsi mindenhez hozzáfűz valami humorosat. Szemüvegben Bökfi János, az Előre-évszázad legjobb súlyemelője.

Összevont szülői értekezlet

Időpont: 2015. szeptember 9. (szerda) 18:00 óra

Helyszín: Csabagyöngye Kulturális Központ

Cím: 5600 Békéscsaba, Széchenyi utca 4.

csabagyongye

Első alkalommal találkozhatnak az utánpótlás korú játékosok szülői egy helyen, egy időben a város és a klub vezetésével, ahol szó esik a tervekről, eredményekről, változásokról, átalakításokról és természetesen feltehetik kérdéseiket, felvetéseiket az illetékeseknek. Szeretettel várjuk Önöket, hiszen a rendezvényt elsősorban Önökért és a békéscsabai labdarúgásban aktívan részt vevő gyermekekért, fiatalokért hívtuk életre!

A rendezvényen részt vesz Szarvas Péter – Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere, Barkász Sándor – a Békéscsaba 1912 Előre Futball Zrt. többségi tulajdonosa, Igricz Mihály – klub igazgató, Zoran Spisjak – vezetőedző és sportigazgató, valamint Jakab Péter – a Békéscsaba Labdarúgó Akadémia vezetőedzője.

Tervezett program:
– Szarvas Péter köszöntője,
– Barkász Sándor köszöntője,
– Igricz Mihály beszámolója,
– Zoran Spisljak prezentációja,
– Jakab Péter prezentációja,
– kérdések-válaszok.

Várjuk Önöket, hiszen Együtt Erősebbek Vagyunk!

Egy hét bajnoki nélkül

Miközben mindkét résztvevő ország szurkolói, nézői a 2015. szeptember 4-én (pénteken) 20:45 órakor megrendezendő Magyarország – Románia válogatott EB-selejtező labdarúgó mérkőzésre figyel, addig a Kórház utcában nem állt meg a labda.

A Lilák az év 36. hetét is edzéssel kezdték és mérkőzéssel fejezik be – bár ezúttal bajnoki nélkül. A Békéscsaba 1912 Előre csapata, a felkészülési időszakból már megismert – Temesvár együttesével méri össze erejét és talán ki is próbáljuk újabb szerzeményeinket. Az már látszott az eddigi bajnoki mérkőzéseken, hogy védelmünket megfelelőképpen tovább kell erősíteni, ezért a szakmai stáb – a már publikálható, két újabb igazolásunkkal tett lépéseket az ügy érdekében.

Vadász Viktor | Vaskó Tamás

Vadász Viktor | Vaskó Tamás

Vaskó Tamás (31) a Dunaújvárostól, míg Vadász Viktor (29) az Újpest együttesétől érkezik Békéscsabára. Üdvözöljük Őket az Előrénél és sikeres, sérülésmentes szezont kívánunk!

Bár az átigazolási szezon augusztus 31-én lezárult, ám az elindított és folyamatban lévő változások még nem értek véget. Nemsokára további érkezőkről és távozókról is beszámolunk.

A bajnoki mérkőzéstől mentes hetet kihasználva, a Békéscsaba 1912 Előre 2015. szeptember 5-én (szombaton) magyar idő szerint 10:00 órától, Nagyváradon lép pályára, ahol a Temesvárral találkozik – barátságos edzőmérkőzésen.

A jövő héten viszont már minden visszatér a rendes kerékvágásba, hiszen a 2015. szeptember 12-én (szombaton) következő DVTK elleni, kiemelt biztonsági fokozatú meccsre készülünk. Érdekes módon a pontos kezdési időpont még mindig nem ismeretes, ezért egyelőre belépőjegyeket nem tudunk értékesíteni?! Ne felejtsék el, hogy ettől függetlenül más, Magyarországon megrendezendő labdarúgó mérkőzésre is válthatnak belépőjegyeket a Kórház utcai Székház első emeletén található, Ügyfélszolgálati Irodánkban. Érdemes tehát időben biztosítani helyeiket, például a 2015. október 8-án (csütörtök) 20:45 órától megrendezendő Magyarország – Feröer-szigetek válogatott EB-selejtező labdarúgó mérkőzésre is.

Ügyfélszolgálatunk hétköznaponként 08:00 és 16:00 óra között, továbbra is várja az érdeklődőket és Előre Klubkártya igénylőket – annál is inkább, hiszen nyilvántartásunk alapján sok előregisztrált tagunk még mindig nem vette át legyártott klubkártyáját. Kérjük Önöket, hogy amennyiben módjukban áll, minél hamarabb tegyék ezt meg, mert szeptember 30. után már nem tudjuk ezeket tovább tárolni.

Várjuk Önöket! Hajrá Lilák!

Visszatekintés: Békéscsaba 1912 Előre – Swietelski Haladás

A történelem, a statisztika és a hazai pálya mind velünk vannak a Swietelsky Haladás elleni bajnoki mérkőzés előtt. Íme, néhány megmásíthatatlan adat a két csapat közös előéletéből. Már csak azért is érdemes egy kicsit bogarászni ezeket, mert beszédesek. Kiderül belőlük, hogy egyébként két teljesen hasonszőrű klubról van szó.

00_swietelsky_haladas_team

Hiszen a szombathelyiek az ország nyugati határszélén kísértetiesen hasonló utat jártak be, mint mi a keleti végeken. Hol kiestek az NB I-ből, hol visszajutottak. Élvonalbeli tapasztalatuk ugyan nagyobb, mert kisebb-nagyobb szünetekkel 1936 óta 59 szezont töltöttek el a magyar bajnokság élvonalában, mi csak 1974-ben csatlakoztunk a legjobbakhoz. Azóta szinte párhuzamos a két csapat életgörbéje. A Haladás 2004 és 2008 között nem volt tagja a magyar elit ligának, a mi kényszerpihenőnk 2005-től tartott egészen mostanáig.

Nekünk az idei a 25. szezonunk az első osztályban, a Haladás ez idő alatt 32-szer volt tagja az élvonalnak.

Abban is hasonlítunk egymásra, hogy mind a két csapatnak egy harmadik helyezés a legjobb bajnoki eredménye. Mi a 1993/94-es, a Haladás a 2008/09-es szezonban tudott felállni a dobogóra.

Az élvonalban eddig összesen 38 mérkőzést játszott a két csapat egymás ellen. A hazai mérlege mind a két csapatnak kiváló, emiatt az összesített tabella is teljesen kiegyenlített.

A Békéscsabán lejátszott 19 bajnoki mérkőzés statisztikája: 11 győzelem, 6 döntetlen, 2 vereség. A gólkülönbség 32-19.

Szombathelyen ugyanez a statisztika: 12 győzelem, 3 döntetlen, 4 vereség. A gólkülönbség: 31-14.

Az összesített eredmények tehát békéscsabai szempontból: 38 mérkőzésen 14 győzelem, 10 döntetlen és 14 vereség. A gólkülönbség: 46-51.

Legnagyobb arányú győzelem: Békéscsaba – Haladás 5-1 (1993/94).

Ezek a számok azt mutatják, hogy a két csapat a saját pályáján lényegesen eredményesebb volt ellenfelénél, mindkét együttes életében nagy előny a hazai pálya. Újoncként, az 1974/75-ös bajnokságban, első NB I-es békéscsabai meccsünkön 0:0 volt az eredmény, utolsó NB I-es meccsünkön, a 2003/04-es szezonban 2-0 állt a békéscsabai stadion eredményjelzőjén a mérkőzés végén.

Most mi leszünk itthon, mi játszunk hazai pályán – ott, ahol általában jól megy nekünk a Haladás ellen. És nem azért, mert mi jobban ismerjük a saját pályánkat, mint ők – hanem azért, mert a Kórház utcában játékosaink mindig maguk mögött érezték a csabai, a Békés megyei embereket. Régen akkor is így volt, ha nem ment jól a csapatnak.

A csökkentett létszámú bajnokság lényegesen nehezebb, mint a 16 csapatos volt. Sokkal kevesebb lehetősége van a csapatoknak kijavítani saját hibáikat. Nekünk van mit kijavítanunk! Még csak egy győzelmünk van! Jöjjenek tehát minél többen ki a stadionba és szurkolásukkal segítsék játékosainkat, hogy megszerezzük újabb pontjainkat! Lehetőleg mind a hármat! Ez pedig nem megy a közönségünk, szurkolóink nélkül!

Hajrá Lilák! Együtt erősebbek vagyunk!