A szövetség céljai változatlanok

2018. 03. 08. Archív, Archívum – 2018.

A bejegyzés kalkulált olvasási ideje 283 másodperc.

A célok változatlanok: még több figyelem az utánpótlás-nevelésnek

Jelentős változásokról döntött kedden az MLSZ elnöksége. A szövetség céljai változatlanok: a magyar futball csak akkor lehet sikeres, ha egyre több minőségi fiatal magyar labdarúgó kap lehetőséget a szereplésre. A szövetség úgy ítéli meg, hogy a fiatalok játéklehetőségét az elmúlt években támogató úgynevezett „fiatal-szabály” jó irányba tett lépés volt, de az első osztályban nem minden profi klub számára jelentett valódi ösztönzést. A szövetség a minőségi utánpótlásnevelést támogató új eszközt vezet be: a produktivitási rendszert, amely kizárólag a teljesítmény, a pályán töltött idő alapján honorálja a játékosokat nevelő egyesületeket.

Az elnökség elfogadta a klubok új ösztönzési rendszerét, amelynek középpontjában a tehetséges játékosok kinevelése áll.

A fiatal játékosok szerepeltetését célzó közvetlen ösztönzés helyébe a kizárólag objektív eredményességen alapuló produktivitási pontszám lép. A nyártól élesben induló rendszerben az egyesületek annak figyelembevételével jutnak hozzá a működési alapforrásokhoz és kiegészítő támogatásokhoz, hogy képzésük során hány professzionális labdarúgót nevelnek ki. Az új támogatási rendszerben a női szakág egyesületei és labdarúgói is részt vesznek.

Alaptámogatásban részesül a TAO rendszeren keresztül valamennyi utánpótlás-neveléssel foglalkozó sportszervezet. Ennek mértéke igazodik a sportszervezet méretéhez és szintjéhez (csapatok bajnoki osztálya). Ezzel szemben produktivitási támogatásban kizárólag azon sportszervezetek részesülnek majd, amelyek érdemi mértékben részt vettek profi és/vagy utánpótlás és felnőtt válogatottban szereplő játékos nevelésében. A támogatást pontszámítási rendszer alapján határozza meg a szövetség: minél több, minél magasabb szinten szereplő játékost nevel egy klub, annál magasabb anyagi támogatást kap.

Megmarad ugyanakkor a közelmúltban bevezetett és sikeresnek bizonyult nevelési költségtérítési rendszer, amelyben a klubok egymás felé fizetik a nevelési költségtérítést a profi szerződéssel nem rendelkező játékosok átigazolása során. Ennek célja az átgondolt átigazolási politika, és a nevelőegyesületek képzési munkájának elismerése.

A férfi NB I jövő évi versenykiírása is tartalmazza a korábbi években különböző mértékben alkalmazott, hazai játékosok szerepeltetésének támogatását: az előírás szerint egy csapat legfeljebb tíz külföldi kerettag versenyengedélyét válthatja ki. Az NB II-ben mind a hazai játékosokra, mind a fiatal játékosokra vonatkozó eszközrendszer változatlan marad.

A versenyszabályzat is módosításra került. A profi bajnokságokban félbeszakadt mérkőzések esetében a találkozó fennmaradó részét lehetőleg pótolni kell-e 24 órán belül. Ennél is fontosabb, hogy a később pótolt mérkőzések esetében az újonnan igazolt játékosok is pályára léphetnek. A mérkőzéseket a félbeszakadt állapotot rögzítő módon kell folytatni, így például kiállítás esetén tíz emberrel, cserelehetőség kimerítése esetén a folytatásban azok nélkül.

Szintén változik a szabályzatban, hogy nemcsak egy órával a mérkőzések kezdete előtt, hanem – amennyiben a hazai csapat időben tájékoztatja az érintetteket – a mérkőzés előtti 5-10. perc között, valamint a szünetben is van lehetőség a pálya locsolására.

Az elnökség áttekintette és elfogadta az MLSZ felnőttképzési intézetének hároméves programtervezetét, valamint a felvétel, az oktatás és a vizsgáztatás rendjét. A hagyományos pályaedzői tanfolyamok tartalmi megújulása mellett tovább erősödik a szakedzői képzések kínálata: igény esetén újabb tanfolyamok indulnak az UEFA-akkreditációval rendelkező kapus- és futsaledző-képzésben, a csapatorvos-képzésben, az erőnléti edző, valamint a fizioterapeuta-gyógytornász programban és a pályakarbantartó oktatásban.

A szakemberképzés szélesítésének fontos új eleme a sportigazgatók, valamint klub-ügyvezetők, továbbá a videoelemzők és játékosmegfigyelők számára összeállított képzési program, amelyeket nemzetközi szakemberek és szakanyagok bevonásával bonyolít majd le a felnőttképzési intézet. Azt követően, hogy a meghirdetett programok megfelelő számú és megfelelő tudással rendelkező szakember képzését eredményezik, a szövetség megvizsgálja majd a programok kötelező helyett ajánlott státuszának lehetőségét.