Újra itthon

Utoljára 2014. október 18-án a BFC Siófok ellen játszott itthon – a saját pályáján, hazai környezetben – az Előre. Régen volt – úgyhogy mind a játékosok, mind a szakmai stáb és természetesen szurkolóink is ki vannak éhezve a Kórház utcai hangulatra, meccsérzésre! A eddigi hatalmas érdeklődésből már most látszik, hogy nem leszünk kevesen 2015. március utolsó napján, a Vasas elleni, villanyfényes, pályaavató rangadón. Drukkerek, érdeklődők, sajtósok, fotósok az egész ország területéről bejelentkeztek, sőt még határon túlról is érkeznek szimpatizánsaink. Szükség is lesz a megfelelő biztatásra, hiszen nagyon fontos megszerezhető három pont a tét.

egyutt_erosebbek_vagyunk

Mivel a másodosztályú bajnokság utolsó harmadához érkeztünk, ellenfelünk már számításokba bocsátkozik: azt elemzik, hogy hány pont lenne szükséges a feljutáshoz. Az aktuális szezonban – valljuk be – reálisan még öt csapatnak lehet esélye az üdvösségre, így látszik mennyire szoros a mezőny és minden egyes szerzett pontnak hatalmas jelentősége lehet a végelszámolásnál. Lehet osztani-szorozni, számolgathatunk és bújhatjuk a statisztikákat – de tény, hogy a lilák olyan kerettel, ahol adott esetben több fiatal játékos is kezdőként lép pályára, egymás után 10 mérkőzést idegenben – illetve nem a saját pályáján játszott -, valamint sorozatban hét mérkőzésen tudott győzni, akkor jogosan és büszkén dédelgethetjük feljutási esélyeinket! Hova tovább, a korábban pályaválasztói jogcserével lebonyolított mérkőzések után, májusban egymás után ötször lépünk pályára hazai körülmények között és bízunk benne, hogy megfelelő létszámú közönség előtt!

Feltehetnénk a kérdést, bírni fogja a csapat a rá nehezedő nyomást? A válasz egyszerű és a képlet is – Zoran Spisljak mesterünk szavaival élve: “A saját játékunkat kell játszanunk – fegyelmezetten, felkészülten, százszázalékos koncentrációval! Egy mérkőzés olyan, mint egy sakkjátszma – minden gyorsan és rugalmasan változhat menet közben is, amely körülményekre reagálni kell. Nyilván, az ellenfél is felkészült belőlünk, így adott esetben a meglepőnek tűnő dolgok, a kiemelkedő egyéni megoldások könnyen eldönthetik a találkozó sorsát. Ehhez még egy plusz adalék a hazai pálya előnye és a szurkolóink biztatása. Bármelyik labdarúgó sokkal jobban tud teljesíteni, ha több ezer ember hajtja és ad még egy kis adrenalint.”

A Vasas együttese jelen pillanatban 20 lejátszott forduló után, 41 ponttal, 13 győztes, 2 döntetlen és 5 elvesztett mérkőzéssel áll a tabella élén. Bár az utolsó, Kaposvár elleni hazai mérkőzésük nem úgy sikerült, ahogy azt elgondolták – gól nélküli döntetlennel zárult a találkozó. Igen, a kötelezőnek kikiáltott mérkőzéseket a legnehezebb hozni – szokták mondani. Ezért úgy gondoljuk, hogy attól függetlenül, hogy az Előre csak két ponttal lemaradva (12 győzelemmel, 5 vereséggel és 3 döntetlennel) a harmadik helyen áll és figyelembe véve a feljebb említett 10 mérkőzésen nyújtott teljesítményt – korai lenne még számolgatni. “Csináljuk a dolgunkat és körmünk szakadtáig küzdeni, hajtani fogunk! A maga idejében pedig majd számolgathatunk.” – nyilatkozta Purguly Árpád“Játékosaink elszántak és az eddigi mérkőzéseken is látott, önbizalommal teli, taktikus játékot fogják nyújtani, ezt megígérhetem. Szurkolóink biztatása és a hazai körülmények pedig hab a tortán!”

A számokra visszatekintve azonban látszik, hogy sok még a szerezhető pont – így tekintettel arra, hogy abszolút az élmezőnyben állunk, az álomból valóság lehet. Viszonyításképpen a 2013/2014-es szezonban a Nyíregyházának 66 pont, a 2012/2013-as szezonban pedig a Mezőkövesdnek 58 pont is elég volt a feljutáshoz – így valószínűsíthetően a 60 pont körüli bajnoki egység már elegendő lehet az üdvösséghez – ehhez a liláknak minimum 21 kőkemény “fát szükséges még kivágniuk”!

Hajrá Lilák, Együtt erősebbek vagyunk!