[nggallery id=129]
Címkézett bejegyzés
OTP Bank NB I Liga 2015/2016. 27. forduló
Szombathelyi Haladás – Békéscsaba 1912 Előre
1-0 (0-0)
Időpont: 2016. április 9. (szombat) 18:00 óra
Helyszín: Soproni Városi Stadion
Cím: 9400 Sopron, Káposztás u. 4.
Játékvezető: Karakó Ferenc.
Asszisztensek: Lémon Oszkár, Takács Gábor.
Tartalék játékvezető: Horváth Zoltán (F).
Szombathely: Király Gábor, Jánvári Gábor, Wils Stef, Williams David Joel, Gaál Bálint, Iszlai Bence, Wils Thomas, Schimmer Szabolcs, Németh Márió, Predrag Bosnjak, Halmosi Péter. Cserék: Rózsa Dániel, Martinez Leandro Antonio, Nagy Patrik, Angyal Zsolt, Kovács Lóránt, Medgyes Zoltán Henrik, Popin Sasa.
Vezetőedző: Mészöly Géza.
Békéscsaba: Vukasin Poleksic, Thomas Piermayr, Vaskó Tamás, Damjanovic Slavko, Nascimento de Oliveira Fabio, Ezequiel Calvente Criado, Spitzmüller István, Takács Péter, Laczkó Zsolt, Viczián Ádám, Punosevac Bratislav. Cserék: Mursits Roland, Bényei Balázs, Koszó Balázs Tibor, Birtalan Botond, Szalai Dániel, Balog Zsolt, Matus Paukner.
Vezetőedző: Zoran Spisljak.
Nézőszám: 1.187
Gólszerző: Williams David Joel (56. perc).
Sárgalapok: Takács Péter (8. perc), Ezequiel Calvente Criado (30. perc), Stef Wils (48. perc), Punosevac Bratislav (58. perc), Birtalan Botond (59. perc), Halmosi Péter (64. perc).
Zord, szeles időjárás, kissé mély pálya, de hangulatos körülmények fogadták a Lilákat Sopronban – a Haladás albérletében. Az esőzés, és hogy pénteken még mérkőzést bonyolítottak a Káposztás utcai pályán, kissé megviselte a gyepet – így várható volt, hogy a második játékrész már birkózásba megy át.
A meccs elején gyorsan megmutatta magát mindkét együttes, hiszen az első támadásból a hazaiak, míg a 3. percben már Viczián nyüzsgött a zöld-fehérek kapuja előtt. Ezután némileg visszaesett a tempó és igazából a középpályán zajlott a játék. A viszonylagos nyugalmat néhány szöglet, les, sárgalap és szabadrúgás zavarta meg.
A 17. percben Laczkó lövése akadt el a védőkben, majd egy perccel később Iszlai ugyanígy járt a másik kapu előtt. A 20. percben Bosnjak szerelését tapsolta meg a publikum, míg 60 másodperccel később már egy szép Viczián-Calcente akció kecsegtetett. A 27. percben ismét a nagy kedvvel játszó Viczián Ádám veszélyeztetett, fejese csak pár centivel kerülte el Király kapuját. Aztán nem állt meg a lehetőségek sora, Takács lőtt fölé. Az első félóra után felébredt a Haladás és Gaál kapott forintos labdát, amit tisztességgel kapura is küldött – Poleksic kapusnak kellett vetődnie. Még néhány felemásra sikerült próbálkozáson kívül, más jelentős esemény már nem is történt az első részben. A statisztika alapján abszolút egyenrangú ellenfelei voltunk a nemzetközi szereplést tervező szombathelyi együttesnek.
A második játékrészt a hazaiak kezdték, vezetőedzőnk pedig cserével próbált újítani: Vicziánt Birtalan váltotta – aki a 49. percben épphogy lemaradt Punosevac átadásáról. A mérkőzés egyik legnagyobb helyzete volt. Aztán az 55. percben Williams gondolta úgy, hogy ideje döntésre vinni a mérkőzést és 5 méterről telibe találta a vendég felső kapufát. Már ez is gól lehetett volna, egy perc múlva viszont már az is lett: Németh Márió átadását követően Williams David Joel megszerezte a vezetést és a későbbiek tanúsága szerint a három pontot is a Haladásnak.
A gólt követően néhány sárga cédulával nyugtatta meg Karakó játékvezető a feleket: előbb Punosevac, majd Birtalan is kapott egyet-egyet. A 62. percben Laczkó egalizálhatott volna – hatalmas lehetőség volt -, de eggyel több cselt eszközölt, így beérték a védők. Tovább nyomtunk és támadások, próbálkozások egész sorát alakítottuk ki – sajnos a jó befejezés, a találatot jelentő pontos, utolsó passz mindig hiányzott. A 71. percben Mészöly Géza pihenni küldte a gólszerzőt, aki helyett Martínez kapott játéklehetőséget. Zoran Spisljak is minden megpróbált, a 75. percben újabb támadót cserélt be: Takács helyére Paukner érkezett.
Az utolsó negyedórában a hazaiaknak már nem volt sürgős, kényelmesen, különösebb erőfeszítés nélkül próbálták tördelni a játékot és az időt húzni. A taktika eredményesnek bizonyult, hiszen a Liláknak ezúttal sem szerencséjük, sem góllövőjük nem akadt, így a négyperces hosszabbítás után is maradt a számunkra egyáltalán nem kedvező eredmény: 1-0.
A hazai együttes gyakorlatilag semmi olyat nem csinált, amit feljegyezhetnénk a futball nagykönyvébe, de úgy látszik így működnek a dolgok. Egy gólt szerezve otthon tartották a három pontot, amellyel még nehezebb helyzetbe hozták a Békéscsabát a bennmaradásért való küzdelemben. Csapatunk sajnos nem, de a Lilákat elkísérő néhány szurkolónk jól járt – hiszen több játékosunk is mezekkel ajándékozta meg őket. Mi is köszönjük, hogy a vacak idő ellenére ilyen messzire eljöttek drukkolni!
A jövő héten valószínűleg minden eldől, hiszen közvetlen riválisaink egy-egy pontot gyűjtöttek az időben eltolt 27. fordulóban, így bár matematikailag van még esélyünk – de a lemaradásunk három egységre nőtt. Amennyiben a Puskás Akadémiát nem sikerül megvernünk idegenben, akkor valószínűsíthetően a következő szezont már a másodosztályban folytatják a Lilák. Ezt figyelembe véve, a keddi Újpest elleni kupameccset minden bizonnyal alárendeljük majd a fő cél érdekében.
Mészöly Géza: – Hihetetlenül értékes ez is, és a szerdai győzelem is. Szervezett volt a Békéscsaba, volt lehetőségük a védekezés mellett a támadás építésére is. A második félidő elején dőlt el a meccs: David Williams a két helyzetéből egyet értékesített. Minden elismerésem a srácoké: hét pontot gyűjtöttünk a három kiesőjelölttel szemben. A lecsorgó labdákból is volt esélye a liláknak: az utolsó pillanatban Király hatalmasat védett. Ezért kellett volna nagyon, hogy meglegyen a második gólunk.
Zoran Spisljak: – Elismerésem a csapatnak, amely végig jól küzdött. Elég volt egy rövidzárlat ahhoz, hogy hátrányba kerüljünk. Ezután is próbálkoztunk, de sajnos nem tudtunk egyenlíteni, pedig a helyzetek megvoltak. Továbbra is versenyben vagyunk a bennmaradásért, mivel a vetélytársak csak egy pontot szereztek.
Csatlakozzon az eseményhez facebook oldalunkon:
https://www.facebook.com/events/219575008402166/
Idei második dunántúli hetünk első feladatát nem sikerült megoldanunk. A március eleji Kozármisleny, Paks heti kombinációból tökéletesen jöttünk (Magyar Kupában továbbjutottunk, Pakson nyertünk), most már azonban csak maximum ötven százalékot teljesíthetünk. Az túra első állomásán az MTK-Budapest Dunaújvárosban (saját pályájuk átépítés alatt áll) megtréfálta a tavasszal kiválóan teljesítő védelmünket, és (lassan) szokatlan módon háromszor is betaláltak, nekünk pedig erre nem volt egyetlen válaszunk sem.
Csapatunkkal kapcsolatban a téli szünet után nyugodtan elmondható, hogy szokatlan a sok bekapott gól, mert tényleg így van. Mindenesetre csak a kilenc tavasszal lejátszott mérkőzés alapján csapatunk a 9. helyen áll 10 ponttal, a Paks (9), a Puskás Akadémia (8) és a Vasas (8) előtt. Most Sopronba kell utaznunk a Haladás elleni meccsre, mert a Haladás stadionját is átépítik. Jó lenne, ha a két kirándulásban fellelhető párhuzamok közül a hétvégére az első utunk is visszatükröződne. A második túrában az a közös, hogy vendéglátóink ugyanabból az okból nem tudnak fogadni bennünket saját pályájukon, tehát ők is, mi is idegenben léptünk, lépünk pályára. Az első meccsen az MTK alkalmazkodott jobban ehhez a helyzethez. A Haladás elleni meccs előtt semmi esetre sem abból kell kiindulnunk, hogy nekünk nem jó az, ha a hazai csapat is idegenben játszik. Annak pedig eszünkbe sem szabad jutni, hogy a bajnokságban saját pályáján egyik csapattól sem kaptunk ki (MTK 0-0; Haladás 1-1). Meg egyébként is, nekünk már a döntetlen semmilyen szempontból nem elégséges eredmény, nekünk a hátralévő időszakban a lehető legtöbb három pontra van szükségünk meccsenként. Akkor még mindig magunkhoz tudnánk ragadni sorsunk kormányrúdját, nem kellene mások szeszélyeire hagyatkoznunk. Mondom ezt az eredmények alakulásának ismeretében. Vegyük például következő ellenfelünket, a Haladást. Azért is jó példa, mert az elmúlt két fordulóban a Puskás Akadémia (idegenben 1-1) és a Vasas (hazai pályán 2-1) ellen léptek pályára, és összesen három pontot szereztek ellenük. Ráadásul a Vasast vesztett helyzetből győzték le. Régi, rossz, magyaros beidegződésként a Szombathely Vasas elleni meccsén akár fordított eredmény is elképzelhető lett volna (ötven-hatvan év felett egyetlen focirajongó szeme sem kerekedett volna el, hiszen a Haladás edzője egy Vasas legenda családjában látta meg a napvilágot), de azért napjainkban már másképpen íródik a focitörténelem is.
A kiesőjelöltek ellen egymás utáni mérkőzésein a Haladás játszott egy döntetlent, egyszer győzött – ahhoz, hogy teljes legyen az eredménypalettája, ellenünk vereségnek kell következnie. Na, ez már egy jó kiindulási alap lehet számunkra, arról nem is beszélve, hogy pontosan egy hónappal ezelőtt viszonylag simán megnyertük a második dunántúli mérkőzésünket. Ezek már jó üzenetek lehetnek a mi játékosainknak. Persze ezek csak afféle számmisztikai jelek, melyeket kizárólag azok a spirituális emberek tudnak beteljesíteni, akik vakon hisznek a jeleknek, bár néha még nekik sem sikerül.
A mi játékosaink hite nem a számok, a történések spekulatív módon összeállított halmazától függ. Nekik az elvégzett munkából kell erőt meríteniük, hinniük kell magukban, bízniuk kell egymásban, egyformán kell szeretniük csapatukat és egyforma erővel kell tenni csapatuk sikeréért. Amikor ezzel a szellemmel léptek pályára, nem is maradtak el az eredmények. Az ő életükben jelenleg nem szerepelhet az a sztereotípia, hogy a foci ilyen! Ennek a beszédfordulatnak a jogosultságát ők ebben a szezonban már elvesztették. A sportrolói lét egyik furcsa paradoxona, hogy a leggyengébbeknek kell a legerősebbnek lenniük, ha sikert akarnak elérni. A jelen helyzetünkben nekünk egyetlen siker létezik, az NBI-es tagság meghosszabbítása – vagyis, hogy alattunk húzzák meg a vonalat, vagyis, hogy a bajnokság végén legyen mögöttünk legalább két csapat. Másfél hónappal ezelőtt ennek minimális volt az esélye, olyan nagy volt a lemaradásunk. Az elmúlt nyolc fordulóban nagyon sokat tettünk azért, hogy egyáltalán helyzetbe kerülhessünk. Ezért a magunk részéről mindent megtettünk, riválisaink eredményei pedig úgy alakultak, hogy újra háromesélyes lett a tabella alsó három helyezettjének külön bajnoksága. Még úgyis, hogy az előző fordulóban vereséget szenvedtünk. Mert ugyancsak így jártak vetélytársaink is (Haladás-Vasas 2-1; DVTK – Puskás Akadémia 2-1). Tehát továbbra is dönthetünk saját sorsunkról, csak egyre szűkülnek a lehetőségeink. Nekünk ezután helyszíntől függetlenül csak a győzelem lehet elfogadható eredmény. Ha ezt teljesítjük, akkor biztosan bennmaradunk, hiszen ezután játszunk a Vasassal (hazai) és a Puskás Akadémiával (idegen). Ha minden meccsünket megnyerjük, akkor ezzel a két győzelemmel letudjuk velük szemben meglévő kétpontos hátrányunkat és hiába győznek ők is minden mérkőzésükön, mégis mögöttünk maradnak.
A hátralévő öt mérkőzés győzelmeinek sorát most Szombathely/Sopronban kezdhetjük meg. Bényei Balázs lázasan játszott az MTK ellen, ezért le kellett cserélni a félidőben. Fehér Zsolt el sem utazott a csapattal, mert vírusos fertőzéssel küzd. Vadász Viktor azonban a többiek után utazott, így talán rá is számíthat Zoran Spisljak vezetőedző. Szükség is van mindenkire, mert annyira megnehezítettük magunknak a bajnokság végjátékát (öt meccs, öt győzelem), hogy kizárólag a legnagyobb és a „legközösebb” erőfeszítéssel tudjuk csak megoldani faladatainkat, tehát muszáj életet kell lehelnünk csapatunk szlogenjébe: Együtt erősebbek vagyunk!
A soproni mérkőzést ezúttal Karakó Ferenc vezeti, asszisztensei Lémon Oszkár és Takács Gábor lesznek. A hétközi kora nyári időjárás után, a hétvégére ismét hidegfront érkezik, így Sopron környékén szombaton elszórtan előfordulhatnak záporok, zivatarok. A hőmérséklet pedig az előrejelzés szerint 9-11 Celsius fok között alakul majd – érdemes tehát rendesen felöltözni! A soproni Káposztás utcai stadion – a Haladás ideiglenes otthona – elvileg 4.500 szurkoló befogadására képes és a Bécsi -külváros – Újteleki-külváros – Jereván lakótelep háromszög közepén található. Ide várunk minden vállalkozó kedvű érdeklődőt, hogy ne legyünk egyedül! A Szombathelyi Haladás – Békéscsaba 1912 Előre OTP Bank NB I Liga 27. forduló labdarúgó mérkőzés 2016. április 9-én (szombaton) 18:00 órakor kezdődik.
Természetesen a szokásos módon, élőben jelentkezünk majd a helyszínről és Facebook oldalunkon fényképes percről-percre beszámolunk a mérkőzés főbb eseményeiről.
Hajrá Lilák!
OTP Bank NB I Liga 2015/2016. 29. forduló
MTK-Budapest – Békéscsaba 1912 Előre
3-0 (0-0)
Időpont: 2016. április 6. (szerda) 19:00 óra
Helyszín: Dunaújvárosi Stadion
Cím: 2400 Dunaújváros, Eszperantó út 4.
Játékvezető: Vad II István.
Asszisztensek: Varga Zsolt dr., Georgiou Theodoros.
Tartalék játékvezető: Takács Gábor.
MTK-Budapest: Hegedüs Lajos, Thiam Khaly Iyane, Darko Nikac, Strestik Marek, Kanta József, Bese Barnabás, Baki Ákos, Vadnai Dániel, Poór Patrik Péter, Vass Ádám, Gera Dániel Richárd. Cserék: Groppioni Federico, Deutsch Bence, Vukmir Dragan, Varga Szabolcs, Hajdú Ádám, Vogyicska Bálint, Talabér Attila.
Vezetőedző: Teodoru Vaszilisz.
Békéscsaba: Vukasin Poleksic, Bényei Balázs, Vaskó Tamás, Damjanovic Slavko, Nascimento de Oliveira Fabio, Birtalan Botond, Spitzmüller István, Thomas Piermayr, Laczkó Zsolt, Ezequiel Calvente Criado, Bratislav Punosevac. Cserék: Mursits Roland, Koszó Balázs Tibor, Takács Péter, Balog Zsolt, Matus Paukner, Viczián Ádám, Hudák Martin.
Vezetőedző: Zoran Spisljak.
Gólszerzők: Darko Nikac (59. perc), Gera Dániel Richárd (66. perc), Hajdú Ádám (93. perc).
Sárgalapok: Baki Ákos (15. perc), Vass Ádám (57. perc), Laczkó Zsolt (57. perc), Takács Péter (77. perc), Thomas Piermayr (83. perc).
Az első negyed órában nem történt érdemleges, annak végén Baki Ákos visszarántásért sárgult be. A rendkívül eseménytelen 30 perc végén Marek Strestík sérült meg, így Hajdú Ádám állt a helyére. Egy percre rá Bese beadását Kanta fejelte Polekszic kezébe – Bernd Storck is a helyszínen figyelte a jobbhátvéd játékát.
A 36. percben Gera Dániel tűzte rá 23 méterről, Polekszics védett. A félidő hajrájában Nikacs passzolt Thiamhoz, aki lőtt, ismét a békéscsabai kapusnak kellett óriásit védenie.
A félidőben Zoran Szpisljak Bényei helyett Takács Péterrel frissített. Hiába: az 52. percben a Thiamot szerelő Vaskó és Damjanovic nem figyel, így Nikacs lecsap és a tizenegyespont magasságából megszerzi a vezetést az MTK-nak (1-0).
Ezt követően Vass és Laczkó is besárgult kakaskodásért, majd a hosszú sérülésből lábadozó Varga Szabolcs váltotta Nikacsot. Három perccel később Pauknert is bedobta a vezetőedző, Birtalannak kellett lejönnie.
A 66. percben ennek ellenére is növelte előnyét a “hazai” együttes: Varga fűzte be Vaskót, Gerának passzolt, aki óriási gólt lőtt a bal felsőbe (2-0).
Majdnem hamar összejött a szépítés: Punosevac 14 méterről a bal kapufát találta el a 69. percben. Egy perccel később Viczián is bejött, Spitzmüller hagyta el a játékteret. A 77. percben Takács Péter buktatta Vargát, sárga a “jutalma”. A 83. percben Piermayr lelkesedte túl, ő Vass után rúgott lapért.
A ráadás perceiben Vogyicska állt be Kanta helyére, de nem ezzel ért véget a találkozó. A 93. minutumban ugyanis Hajdú Ádám külsővel tekert a hosszú oldali kapufa mellé, így csapata harmadik gólját szerezte (3-0).
Az MTK újabb apró lépést tett a második hely megszerzése felé, míg a Békéscsaba csak riválisai hasonlóan gyenge teljesítményének köszönhetően nem szakadt le tőlük.
Teodoru Vaszilisz: – Az első félidőben kiegyensúlyozott volt a találkozó, fejben nagyon itt voltunk és kitűnően védekeztünk. Többen hiányoztak, de fiataljaink éltek a bizonyítás lehetőségével, büszkék lehetünk rájuk. Szép jövő előtt állunk.
Zoran Spisljak: – Már az első félidőben is idegesen játszottunk az összecsapáson – nem jöttek be a megoldásaink, több esetben rosszul is passzoltunk. Az MTK Budapest könyörtelenül kihasználta rossz pillanatainkat és megérdemelten nyerte meg a mérkőzést. Köszönjük szurkolóinknak, akik elkísérték a csapatot és függetlenül az eredménytől végig lelkesen buzdították az Előrét!
Csatlakozzon az eseményhez facebook oldalunkon:
https://www.facebook.com/events/1017139618379420/
Közösségi média