Címkézett bejegyzés
A közel háromnegyed-órás felvétel elején Kozma János igazgatósági elnök értékeli első csapatunk teljesítményét, valamint beszámol a stadion rekonstrukció pillanatnyi állapotáról is.
Boér Gábor vezetőedzőnk (17. perc 19. másodperctől) részletesen elemzi az együttes őszi eredményeit, szóba kerülnek a téli felkészüléssel és az esetleges igazolásokkal kapcsolatos tervek, továbbá informál sérült játékosaink állapotáról.
Brlázs István Gábor második együttesünk vezetőedzője (32. perc 15. másodperctől) elmondja a Megyei I. osztályú csapatunkkal kapcsolatos fejleményeket, értelemszerűen szóba kerül a téli időszak és a következő naptári évre vonatkozó tervek is.
Érzések és eredmények szempontjából felemás, eseménydús szezonon vagyunk túl. Volt olyan időszak, amikor mindenki kiegyezett volna az ötödik hellyel, a végén azonban vegyes érzésekkel fogadta a közvélemény ezt az eredményt. Ettől függetlenül a 36. fordulóig versenyben voltunk a feljutásért és az is látható, hogy – az év eleji kritikákkal ellentétben – a keret alkalmas volt a versenyre és ebben a kiegyenlített mezőnyben is tudtunk bravúrokat végrehajtani, ugyanakkor – ne szépítsük – többször nem megfelelő teljesítményt nyújtott az együttes. Kialakult a következő liga résztvevőinek névsora és látható, hogy talán még nehezebb dolga lesz minden olyan klubnak, aki a feljutást tűzi ki célul. Túl vagyunk egy edzőváltáson is, megkezdődött a stadion építése és a klub működésében is átszervezéseket hajtottatok végre.
Weboldalunknak Igricz Mihály klubigazgató nyilatkozott a felkészülés első napján.
– Mik voltak a 2016/2017-es szezon sarkalatos pontjai, maradt benned hiányérzet?
– Azzal kezdeném, hogy a 2015/2016-os első osztályú bajnokságból való kiesés után elég nehéz helyzetbe kerültünk, mert szinte az egész csapatot újjá kellett építeni, amely minden együttes életében igen nagy feladat. Ennek fényében a 2016/2017-es szezonban elért ötödik hely – ami természetesen lehetett volna sokkal jobb is, – ha a szezonokat jobban kezdjük – viszonylag elfogadható eredmény, természetesen nem félretéve azt a tényt, hogy cél a feljutás volt. Nagy hullámvölgyek jellemezték a csapat teljesítményét, voltak iszonyú mélypontok – melyekre még visszaemlékezni is fáj -, de ugyanakkor voltak igen jó pillanataink is, például a hazai Puskás Akadémia, vagy a Kozármisleny elleni meccsek. Úgy gondolom, hogy akkor tudnánk előrelépni, ha sokkal kiegyensúlyozottabb csapat futna ki mérkőzésről-mérkőzésre a pályákra. Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy köszönetet mondjak mindenkinek, aki bármilyen módon segíteni tudta az Előrét. Köszönöm szurkolóinknak, akik időt, fáradságot, pénzt nem sajnálva még az ország legtávolabbi sarkaiba is elkísérték labdarúgóinkat! Köszönöm dolgozóink áldozatos és fárasztó munkáját, mellyel segítették működésünket és természetesen legfőképpen a tulajdonosoknak, akik megteremtették a feltételeket! A továbbiakban is szeretnék mindenkit arra kérni, hogy maradjon minden így – sőt, még többen járjanak a mérkőzéseinkre és még nagyobb intenzitással buzdítsák csapatunkat!
– Miben kell még javulnunk jövőre, mi a cél és mit tesz a vezetőség ennek érdekében nyáron?
– Az évközi edzőváltás után az volt a célunk, hogy idén nyáron ne legyen túl nagy játékosmozgás. Abból okulva, hogy milyen nehéz egy teljesen új csapatot összerakni, igyekeztünk kevesebb, de ugyanakkor minőségi játékosokat igazolni. Csak olyan labdarúgókat szerződtettünk, akik az előző klubjukban is meghatározó teljesítményt nyújtottak. Ennek tükrében pedig már közölhetem a konkrétumok nagy részét. Nálunk folytatja Nagy Sándor, aki első osztályú múlttal, rutinos védőként Ceglédről érkezik. Visszatér Békéscsabára Király Patrik, aki a Szeged 2011 csapatától teszi át székhelyét. A Sopron volt szélvészgyors támadója, Eszlátyi István is lila-fehér mezben lép pályára a következő szezonban. Mindenki megnyugvására elmondhatom, hogy újabb egy évet tölt nálunk Ribánszki Laci, aki kölcsönben szerepelt és ezt sikerült még egy évvel meghosszabbítani a Mezőkövesddel. Ugyanígy kölcsön tudtuk venni, a váciak jó szereplésének – akik a hatodik helyen, mögöttünk végeztek – zálogát, Dlusztus Andrást, aki óriási szerepet vállalt ellenfelünk eredményeiben belső-védőként. Köszöntjük őket Békéscsabán és sok-sok lila-fehér sportsikert kívánunk!
Balról-jobbra: Nagy Sándor, Király Patrik, Eszlátyi István, Dlusztus András
A továbbiakban még két igazolást tervezünk, a tárgyalások és a szerződéskötések további kiszemeltjeinkkel is igen előrehaladott fázisban vannak, de azért nem nevesíteném őket, mert a szerződéseken még nincs pecsét. Természetesen amint pont került a kontraktusokra, azonnal tájékoztatjuk a közvéleményt. Amit még szeretnék elmondani, hogy nagy vérveszteség számunkra Bagi Pista távozása is – sajnos vele és Juhász Gyurival sem sikerült az anyagiakban megegyezni. Én személy szerint is nagyon sajnálom, hogy elválnak útjaink, hiszen rengeteget köszönhetünk nekik, nagyon sokáig voltak a klub kötelékében és azt is, hogy ajánlatunkat nem tudták elfogadni. Ezúton is köszönjük eddigi munkájukat, szereplésüket és további sok sikert, sérülésmentes pályafutást kívánunk! A távozók névsorában szerepel még Spitzmüller István – aki szintén régi motoros volt a csapatban, Fabio a külföldi szabály miatt sajnos nem tudja nálunk folytatni. Szintén nagy érvágás a kölcsönjátékos Kelemen Dávid elvesztése – mivel klubja visszarendelte -, aki a védelem egyik meghatározó egyénisége volt és a csapat egyik alapemberévé nőtte ki magát. További távozóinknak, Hrabina Alexnek, Bozsó Milánnak és Zelenyánszki Lászlónak is köszönjük eddigi segítségüket.
Feltett szándékunk, hogy ebben az évben is folytatjuk azt a korábban megkezdett tendenciát, hogy minimim két, saját nevelésű, fiatal játékosnak profi szerződést kínálunk. Ez az idén sincs másképp, hiszen nagy örömünkre szolgál, hogy a 16. életévét betöltött Uram Jánosnak – akit reményteljes, tehetséges kapusnak tartunk – szerződést tudtunk ajánlani. Mellette még Zahorán Balázs is – aki eddig az NB 3-as csapatban bontogatta szárnyait – profi lehetőséget kap majd ettől az évtől kezdve és az első csapattal készülhet. Az első csapattal egyébként több saját nevelésű, fiatal játékos kezdi meg a felkészülést és csak rajtuk múlik, hogy kinek tudunk majd profi munkalehetőséget ajánlani. Szeretném még elmondani, hogy ilyen irányú szándékainkból kifolyólag az U19-es korosztályból kiöregedő és az NB3-as keretből álló Megye I-es csapatot indítunk, amelynek célkitűzése a vonatkozó bajnokság megnyerése.
– Miért van az, hogy rendre gyengébben kezdjük a szezonokat és mit lehetne annak érdekében tenni, hogy ez a tendencia pozitív irányba változzon?
– Az eddig megszokottakhoz képest igyekeztünk jóval hamarabb megkezdeni a játékoskeret kialakítását, amely pont azt a célt szolgálta, hogy már a felkészülés elejétől kezdve szinte a végleges keret állhasson a szakmai stáb rendelkezésére, lehetőség szerint ne menet közben kelljen nekik bekapcsolódni a munkába és még a lakhatást és egyéb ügyeket a felkészülés ideje alatt intézni. Úgy érzem, hogy ezt a célt sikerült elérnünk, hiszen a felkészülés első napjára szinte a teljes keret felveheti a munkát. Az új szakmai stáb is úgy készült a program és a felkészülési mérkőzések tekintetében is, hogy a formaidőzítés ezúttal már tökéletes legyen és már az első fordulótól kezdve a legjobb teljesítményt tudjuk nyújtani.
– Az egész évet figyelembe véve melyik játékosunk teljesítményét tudnád kiemelni és miért?
– Több igen jó szereplést figyelhettünk meg az elmúlt idényben, voltak akik szinte folyamatosan jó produkciót tudtak nyújtani. Véleményem szerint a két leginkább kiemelhető labdarúgóink Ribánszki Laci és Viczián Ádám volt. Laci személyiségével és kiállásával, valamint életmentő védéseivel tartást adott a csapatnak, Ádám pedig igazi vezéregyéniséggé nőtte ki magát és a szurkolók is őt választották a tavaszi idény legjobb játékosának. Nagyon lényegesnek tartom, hogy azok a fiatalok, akiket közel két éve elkezdtünk beépíteni a csapatba – gondolok itt a Szélpál Norbira, Pilán Márkóra vagy Babinyecz Balázsra – teljes mértékben megállták a helyüket és szépen fejlődnek, amit az is bizonyít, hogy már több klub is szemet vetett rájuk. Bízunk benne, hogy ez a tendencia folytatódik és egyre több helyi nevelésű, fiatal focista csatlakozhat majd az első együttes keretéhez.
Szerzői jog:
http://1912elore.hu/site/adatvedelem/szerzoi-jog/
Játékosaink és az edzői stáb az ünnepekre szabadságot kapott, így mindenki hazatért, hogy családjaik körében tölthessék az év utolsó napjait. Zoran Spisljak vezetőedzőnk elutazása előtt még a média és weboldalunk rendelkezésére állt és értékelte a 2016/2017-es őszi szezont.
– Rögtön az elején szeretném megragadni az alkalmat, hogy igazi szurkolóinknak megköszönjem a segítséget, amire igen nagy szükség volt ebben a szezonban is. A tavalyi idény és az első osztályból való kiesés után mindig nehéz egy csapatnak talpra állni és ebben az időszakban hatalmas szükség volt arra, hogy drukkereink elfogadják a helyzetet, mellénk álljanak és segítsék együttesünket mérkőzésről-mérkőzésre. Őszintén köszönöm nekik, hiszen nélkülük a kialakult jó teljesítmény biztosan nem jött volna össze.
– Nem kezdődött könnyen az őszi idény, hiszen sorozatban négy meccsen is kikaptunk. Nagyon nehéz helyzetben voltunk, mivel öt mérkőzés alatt mindössze egy pontot szereztünk. Sajnos lassabban rázódott össze a társaság, mint ahogy azt gondoltuk – több új játékos érkezett, igyekeztünk fiatal labdarúgóknak is lehetőséget adni – hiszen valamilyen szinten az új játékosok hozhatják az impulzusokat és az új dinamikát, de ebben az évben ez több időt vett igénybe. Az első osztály után gyakorlatilag ismét egy teljesen új csapatot kellett építenünk, ami nem megy egyik percről a másikra. Nyilván számítottunk erre – tudtuk, hogy kicsi az esély arra, hogy rögtön az első fordulótól kezdve minden összeálljon, de nem tudhattuk pontosan mikor kerülünk olyan státuszba, hogy az már megfelelő szintű játékot és eredményeket produkáljon.
– Mindig azt szoktam mondani, hogy az elvégzett, tervszerű munka beérik és jönni kell az eredményeknek. Nálunk ez a folyamat most a hatodik fordulótól kezdődött el. Akkor fordult át valami, amikor a Puskás Akadémiát 5-0-ra tudtuk legyőzni. Ettől kezdve produkáltunk öt mérkőzéses győzelmi sorozatot, amely visszahozta a játékosok magabiztosságát és a csapat ismét versenybe került. Elhittük, hogy tudunk nyerni és pontokat szerezni. Elértük azt a stablitást, amellyel mérkőzéseket lehetett hozni, amellyel már tudtunk irányítani és helyzeteket kidolgozni. Nyilván, voltak olyak meccsek a sorozatban, amelyeket nem tudtunk megnyerni – bár nagyon szerettük volna – de a labdarúgás már csak ilyen és ha minden úgy sikerülne, ahogy az ember tervezi, akkor minden nagyon egyszerű és letisztult lenne. Azt látni kell, hogy ebben a kiélezett bajnokságban minden csapat igyekszik odatenni magát és bármikor, bárki ellen képes meglepetéseket okozni. Egyformán fontos az összes meccs, nem lehet egy pillanatra sem kihagyni és koncentráció nélkül pályára lépni – sokszor a pillanatnyi lelkiállapot dönthet a pontok sorsáról.
– Azt viszont abszolút pozitívnak értékelem, hogy a csapatnak kialakult a tartása, karaktere és ezt az ősszel többször is sikerült bebizonyítania. Képesek voltunk több alkalommal hátrányból visszatérni, mérkőzésbe kerülni és pontot-pontokat szerezni. Soha nem adtuk fel a küzdést, mentünk előre és fegyelmezetten, higgadtan játszottunk. Játékosaim megmutatták igazi arcukat, ami nagyon fontos – hiszen csak így, közösen érhetjük el a kitűzött célt. Versenyben vagyunk a dobogóért és a feljutást érő helyekért, mindössze három pont a lemaradásunk a tabella élén álló Puskás Akadémiával szemben – ez jobb esetben egy mérkőzést jelent.
– Mindenkinek látni kell azt is, hiszen rengeteget dolgoztunk azért – amit már korábban is sokszor hangsúlyoztam -, hogy az utánpótlás korú játékosokat felhozzuk és beépítsük az első csapatba. Békéscsabán továbbra is egyértelmű célkitűzés, hogy elsősorban saját nevelésű játékosokkal oldjuk meg a feladatokat. Ehhez az is szükséges, hogy a fiatalok saját szemükkel lássák és érezzék, kitartással, tisztelettel és munkával hova juthatnak el. Szerencsére, a több évvel ezelőtt megkezdett hagyományteremtő programjaink ismét hozzájárultak ehhez, gondoljanak csak a közös edzésekre, a mikulás bulira és az akadémiával szorosan együttműködve megszervezett egyéb összetartásokra. Úgy gondolom, hogy ezek a dolgok talán mindennél többet érnek, hiszen amikor látjuk a gyerekek örömét és lelkesedését egy-egy ilyen eseményen, akkor az ember szívébe nyugalom és békesség költözik. Ezekben a pillanatokban mindenki gyermekké válik és a felnőtt csapat tagjai, a szakmai stáb is felhőtlenül, minden egyéb problémát félretéve csak arra koncentrál, hogy az Előre-család tagjaként mindent megtegyen azokért a gyermekekért, akik büszkén viselik a lila mezt! Ezek a dolgok talán a legfontosabbak és az évek folyamán sikerült ebben is sokat fejlődnünk, előre lépnünk – ennek pedig szépen-lassan kézzelfogható eredményei vannak-lesznek. Higgyék el, nem csak sportolókat oktatunk, fejlesztünk – elsősorban embereket, jó embereket próbálunk nevelni! Ha ez sikerül, akkor a jó sportemberből olyan játékos válhat, aki mindig tud majd Békéscsabának segíteni.
– Vége az őszi szezonnak, összességében sikerült pozitívan lezárni ezt az idényt. Emlékezetes túrák, mérkőzések vannak mögöttünk, de ne felejtsük el – a java még csak ezután jön. Mindenekelőtt az átigazolási időszak következik, amikor megnézzük, hogy az általunk már korábban kiszemelt játékosokat meg tudjuk-e szerezni?! A télen nem egyszerű olyan játékost igazolni, aki valóban segítséget jelenthet – hiszen majdnem mindenkinek élő szerződése van. A vezetőség már korábban megkezdte a tárgyalásokat néhány labdarúgóval, de egyelőre konkrétumokról nem tudok beszámolni – az ésszerű anyagi ráfordítás és megtérülés lehetőségeit több szempontból is mérlegelni kell. Valamilyen szinten furcsa a helyzet – hiszen látható – együttesünk ütőképes, bármelyik csapatot le tudja győzni – viszont látjuk, ismerjük a gyenge pontjainkat is. Éppen ezért nem biztos, hogy adott esetben az a legjobb megoldás, hogy újonnan érkezőkkel felforgatjuk a csapatot. Nyilván egy-egy új játékos teljesítménye, tudása segítséget és pozitív impulzusokat is hozhat – hiszen a bizonyítási vágy, a keretbe kerülés kérdése mindenki előtt ott lebeg. Nehéz megtalálni az optimális egyensúlyt, hogy tudásban, emberi tulajdonságokban számunkra megfelelő, könnyen beilleszthető labdarúgót igazoljunk – más opcióra tavasszal már sem lehetőség, sem idő nem kínálkozik. Nyilván vannak-lesznek változások: Ihrig-Farkas Sebestyén és Huszár Gergő ezután máshol próbál meg érvényesülni. Leszámoltak a klubnál és elbúcsúztunk tőlük. Nekik ezúton is köszönöm munkájukat és sok szerencsét, kitartást kívánok! Több jelenlegi labdarúgómnak is van más klubtól ajánlata, viszont egyúttal érvényes szerződése is – így januárban majd eldől, hogy mi lesz a sorsuk – konkrétumokat még nem mondhatok.
– Szeretném leszögezni, hogy bárhogy is alakulnak a dolgok, az Előre egyértelmű célja továbbra is a feljutás. A szakmai stáb és a vezetőség továbbra is ennek rendel mindent alá és az összes lehetséges eszközt mozgosítani fogja azért, hogy ez újra megvalósulhasson. Szeretném mindenkinek megköszönni: a városnak, a tulajdonosnak, a klubnak, az akadémiának és szurkolóinknak az egész szezonban nyújtott támogatásukat, segítségüket!
Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánok!
Közösségi média