2017. 03. 24. Archív, Archívum – 2017.
Először is köszönetet szeretnék mondani azoknak, akik bíztak bennem, biztattak és támogattak!
Barkász Sándor, a klub többségi tulajdonosa teremtette és adta meg a lehetőséget arra, hogy a 2014. évtől kezdve, a nagy hagyományokkal bíró Békéscsaba 1912 Előre vezetőedzőjeként és a Békéscsaba Labdarúgó Akadémia szakmai vezetőjeként dolgozhassam és megmutathassam képességeimet. Az elmúlt három év folyamán hatalmas sikereket éltünk át, amiért ezúton is szeretném hálámat és köszönetemet kifejezni felé.
Örvendek, hogy Békéscsabán munkálkodhattam, rengeteget tanultam és fejlődtem emberként és edzőként egyaránt és a Viharsarokban átélt pillanatokat sosem fogom elfelejteni. Élményekkel, tapasztalatokkal és levont következtetésekkel gazdagodtam, melyek remélem nem csak az én épülésemet szolgálták.
Szeretném megköszönni a csapat minden volt és jelenlegi játékosának munkáját, hozzáállását – hiszen nélkülük sosem élhettük volna át, hogy tíz év másodosztályú tagság után ismét Magyarország legjobb 12 csapata között szerepelhessünk és újra a Magyar Kupa elődöntőjében léphessünk pályára.
Köszönöm szépen a szakmai stábnak: Boér Gábor – edzőnknek, Purguly Árpádnak, Bücs Zsoltnak – volt asszisztens edzőinknek, Szenti Zoltánnak – második csapatunk vezetőedzőjének, Hanyecz János – kapusedzőnknek, Pásztor József – szakmai tanácsadónknak, Bacsa Zoltán – masszőrnek, Steigerwald Ernő jelenlegi és Oláh Imre egykori technikai vezetőnknek, dr. Barta Szabolcs és dr. Bánhegyi Szabolcs csapatorvosoknak, valamint dr. Sipiczki János – volt gazdasági vezetőnknek áldozatos, időt és fáradságot nem ismerő munkájukat, segítségüket – hiszen nélkülük lehetetlen lett volna csapataink szereplése bármelyik osztályban.
A klubvezetés lehetőségeihez mérten mindent megtett azért, hogy a modern labdarúgás műveléséhez szükséges eszközöket, lehetőségeket előteremtse és biztosítsa – ezért szeretném kiemelten megköszönni Ilyés Tamásnak, Igricz Mihálynak, Kozma Jánosnak és dr. Kovács Mihálynak támogatásukat és segítségüket.
Mivel utánpótlás nélkül nincs felnőtt csapat, így elévülhetetlen érdemeikért és konstruktív együttműködésükért külön köszönet jár Szokolay Sándornak, Jakab Péternek és Gera Imrének, valamint a Békéscsaba Labdarúgó Akadémia minden edzőjének és alkalmazottjának.
Külön köszönetemet fejezem ki Baukó András (Tusi bácsi) – egykori gyúró és szertáros, valamint Szikszai László – elnökségi tag felé, hogy annyit foglalkoztak a mindennapokban a csapattal és a klubbal egyaránt. Segítségük és hozzájárulásuk példaértékű és nélkülözhetetlen.
Köszönöm a klub teljes személyzetének: Móga Ilonának (Ica néni), Móga Beátának, Leel-Őssy Erzsébetnek, Kovalik Mariettának, Dékány Anikónak, Knyihár Ákosnak, Szilágyi Attilának, Molnár Balázsnak és Molnár-Király Zsuzsannának akiket sosem fogok elfelejteni – hiszen áldozatos és türelmes munkájuk a garancia arra, hogy csapataink megfelelő körülmények között készülhessenek és futballozhassanak. Mindannyian elmondhatatlanul sok munkát és energiát fektettek abba, hogy közös céljaink elérhetővé váljanak és segítségük nélkülözhetetlen volt és lesz a továbbiakban is.
Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban szeretnék fejet hajtani az összes viharsarki szurkoló előtt, akik csupa szívvel és lélekkel, hatalmas szeretettel biztatták, hajtották csapatunkat és szorítottak értünk. Velük együtt voltunk erősebbek és sok szép pillanatot éltünk át közösen!
Az eltelt évek után munkám Békéscsabán véget ér. Vezetőedzőként elértem azt a szintet, ahol a klub és az én elképzeléseim nem voltak már összhangban, ezért búcsúzom Békéscsabától.
Szívből kívánom, hogy a Békéscsaba 1912 Előre minél hamarabb nyerje vissza régi fényét és a már nemsokára felépülő vadonatúj stadionban ismét a legjobbak között szerepelhessen!
Zoran Spisljak
Közösségi média