Címkézett bejegyzés

Beharangozó: SZTK-Erima – Békéscsaba 1912 Előre

Folytatni szeretnénk a bajnokságban öt mérkőzés óta tartó veretlenségi sorozatunkat Szigetszentmiklóson is.

szigetszentmiklos_stadion

A csapatban benne van, hogy ebben a bajnokságban mindenki ellen győzelmi esélyekkel vegye fel a harcot – természetesen ehhez az is szükségeltetik, hogy 90 percen keresztül folyamatosan koncentrálva játszunk.

Ennek a mérkőzésnek is meg lesznek a sajátos nehézségei – ebből az egyik a műfüves pálya – de úgy gondoljuk, a csapatban nagyobb a bizonyítási vágy annál, hogy ezekkel a dolgokkal foglalkozzon. Csapatjátékunk hétről-hétre egyre érettebb, amit a kidolgozott helyzeteink száma is jelez. Arra kell koncentrálnunk, hogy ezekből a helyzetekből egyre több gól szülessen!

Thomas Prasler kivételével mindenki egészséges.

Hajrá Lilák!

1912elore_promocios_plakat_a2_vagojel_nelkul_v02_web

Értékelés: SZTK-Erima – Békéscsaba 1912 Előre

„Ha a helyes úton is jársz, nem állhatsz meg, mert a mögötted jövők elütnek.”

Mi sem állhatunk meg, hanem a következő feladatra koncentrálva dolgozunk tovább, hogy a hosszú távú céljainkat elérjük. A bajnokságban elért sorozatban hatodik sikerünk önmagáért beszél és természetesen a játékosokat is dicséri, akik most is megmutatták, hogy kell az utolsó pillanatig küzdeni a három pontért. Nagyon fontos és értékes győzelmet arattunk, a kemény és szervezett ellenfél otthonában, aki ellen a Gyirmót, a Vasas és a Mezőkövesd sem tudott győzni. Nekünk ez úgy sikerült, hogy még egy büntető kihagyása sem ingatta meg a csapat önbizalmát. A játékosok nagyszerű egységet alkotva küzdöttek emberhátrányban is és létszámhátrányban is sikerült ziccert kialakítanunk, ami sajnos kimaradt.

Természetesen nagy segítséget jelentett, hogy szurkolóink ismét elkísértek és az utolsó percig hittek a csapatban, buzdításukkal jelentős részt vállaltak a sikerből. Köszönjük!

1912elore_promocios_plakat_a2_vagojel_nelkul_v02_web

Szülinapos edzés

Péntek este a fiúk szülinapi meglepetéssel készültek. Egy 11 éves szurkolójukat, Károlyi Szabolcsot lepték meg egy dedikált labdával és egy szurkolói sállal – sőt bevették az edzésmunkába is. Boldog születésnapot kívánunk!

line_purple

[nggallery id=11]

Egy lépéssel előrébb

Egy nagyon nehéz mérkőzésen vagyunk túl, ahol taktikus ellenféllel szemben kellett bebizonyítanunk szurkolóinknak, hogy a múlt heti kudarcból ki tudunk lábalni.

Csapatom sokkal fegyelmezettebben játszott, megértették a stabil védekezés lényegét – mert a modern labdarúgásban, a kapott gól nélkül lehozott kilencven perc is értékes és pontokat hozhat. Ugyanakkor védekezésből labdaszerzés után, gyorsan próbáltunk a támadó harmadba kerülni és ott minél veszélyesebb szituációkat kialakítani. Ez sokszor sikerült is és az ellenfél csak szabálytalan eszközökkel tudott minket megállítani. Ezekből a pontrúgásokból többet ki kell hozni, mert egy pontos beadás vagy egy jól eltalált lövés eldöntheti a három pont sorsát.

Szeretném megdicsérni a csapatot, mert mindenki nagyon sokat dolgozott, hogy a hétvégén a kitűzött célunkat elérjük.

A csapat nagyon hálás a szurkolóknak, akik folyamatosan bíznak bennünk és buzdításukkal, tizenkettedik játékosként ott vannak velünk a pályán. Reméljük, hogy hétről-hétre növekedni fog a szurkolók létszáma, mert az ő jelenlétük plusz erőt ad nekünk!

Zoran Spisljak

Juhász György is győzelmet vár szombaton

Interjú Juhász Györggyel

21_juhasz_gyorgy

Idén nyáron alaposan kicserélődött az Előre játékosállománya. Juhász György huszonhét esztendejével majdnem a legidősebb játékos címet “bitorolja” a csapaton belül (őt egyedül Balog Zsolt előzi meg a maga harmincöt évével). Egyvalamiben azonban csúcstartó a saját nevelésű ballábas védő: jelenleg a futballisták között ő az, aki a legtöbb időt töltötte eddig lila-fehér szerelésben. Juhásszal a Sopron elleni bajnoki előtt beszélgettünk:

– Hol kezdtél el focizni?
– Csabán születtem és a jaminai Madách utcai Általános Iskolába jártam, amely akkoriban az Előre sporttagozatos iskolájaként működött. Ha jól emlékszem ötödikes koromban lettem igazolt focista, Marosvölgyi Karcsi bácsi volt az első edzőm. Ezt követően végigjártam azt a bizonyos szamárlétrát, egészen az ifjúsági csapatig, de akkor kölcsönadtak egy évre az FTC-hez. Ebben az időszakban kicsit kaotikus volt a helyzet Békéscsabán, az Üllői úti kiruccanást követően Makón találtam magam, ahol tizenhat évesen mutatkoztam be a felnőttek között az NB II-ben. Aztán 2005 nyarán szerződtem vissza az Előréhez, ahol – egy két éves kaposvölgyi és fél éves bőcsi kitérőt leszámítva – azóta is szerepelek.

– Mindig a pálya bal oldalán tűnsz fel a meccseken, de hol védőként, hol bal-futóként, hol pedig belső védőként. Melyik a kedvenc posztod?
– Ott próbálok jól teljesíteni, ahol az edzőm számít rám, de legjobban a bal hátvéd helyén érzem otthonosan magam, szerintem az az igazi helyem.

– Két mérkőzésből egy győzelem, egy vereség a mérleg. Milyen a mostani Előre?
– Nagyon jól kezdtük a szezont, hazai pályán végig uralva a meccset legyőztük a Zalaegerszeget, majd jött a Csákvár elleni bajnoki. Itt nagyon korán hátrányba kerültünk, szinte a semmiből vezetést szereztek a hazaiak. Borult az előzetesen megbeszélt taktika és ezután hiába dolgoztunk ki számtalan ziccert – sajnos egytől egyig ki is hagytuk azokat – kontrákból további gólokat kaptunk. Régóta itt játszom Csabán, de ilyen szervezett csapatban még nem szerepeltem. Tudom, hogy nem megy egyik pillanatról a csapatépítés, még csak most kezdtük el a közös munkát, de az már látszik, hogy amennyiben még jobban összeszokunk és rutint szerzünk, akkor szép jövő vár ránk.

– Hétvégén itthon a Sopron az ellenfél.
– Mindenféleképpen győzelmet várok. Közönségszórakoztató mérkőzésen szeretnénk kiszolgálni lelkes szurkolóinkat.