2014. 08. 28. Archív, Archívum – 2014.
Interjú Juhász Györggyel
Idén nyáron alaposan kicserélődött az Előre játékosállománya. Juhász György huszonhét esztendejével majdnem a legidősebb játékos címet “bitorolja” a csapaton belül (őt egyedül Balog Zsolt előzi meg a maga harmincöt évével). Egyvalamiben azonban csúcstartó a saját nevelésű ballábas védő: jelenleg a futballisták között ő az, aki a legtöbb időt töltötte eddig lila-fehér szerelésben. Juhásszal a Sopron elleni bajnoki előtt beszélgettünk:
– Hol kezdtél el focizni?
– Csabán születtem és a jaminai Madách utcai Általános Iskolába jártam, amely akkoriban az Előre sporttagozatos iskolájaként működött. Ha jól emlékszem ötödikes koromban lettem igazolt focista, Marosvölgyi Karcsi bácsi volt az első edzőm. Ezt követően végigjártam azt a bizonyos szamárlétrát, egészen az ifjúsági csapatig, de akkor kölcsönadtak egy évre az FTC-hez. Ebben az időszakban kicsit kaotikus volt a helyzet Békéscsabán, az Üllői úti kiruccanást követően Makón találtam magam, ahol tizenhat évesen mutatkoztam be a felnőttek között az NB II-ben. Aztán 2005 nyarán szerződtem vissza az Előréhez, ahol – egy két éves kaposvölgyi és fél éves bőcsi kitérőt leszámítva – azóta is szerepelek.
– Mindig a pálya bal oldalán tűnsz fel a meccseken, de hol védőként, hol bal-futóként, hol pedig belső védőként. Melyik a kedvenc posztod?
– Ott próbálok jól teljesíteni, ahol az edzőm számít rám, de legjobban a bal hátvéd helyén érzem otthonosan magam, szerintem az az igazi helyem.
– Két mérkőzésből egy győzelem, egy vereség a mérleg. Milyen a mostani Előre?
– Nagyon jól kezdtük a szezont, hazai pályán végig uralva a meccset legyőztük a Zalaegerszeget, majd jött a Csákvár elleni bajnoki. Itt nagyon korán hátrányba kerültünk, szinte a semmiből vezetést szereztek a hazaiak. Borult az előzetesen megbeszélt taktika és ezután hiába dolgoztunk ki számtalan ziccert – sajnos egytől egyig ki is hagytuk azokat – kontrákból további gólokat kaptunk. Régóta itt játszom Csabán, de ilyen szervezett csapatban még nem szerepeltem. Tudom, hogy nem megy egyik pillanatról a csapatépítés, még csak most kezdtük el a közös munkát, de az már látszik, hogy amennyiben még jobban összeszokunk és rutint szerzünk, akkor szép jövő vár ránk.
– Hétvégén itthon a Sopron az ellenfél.
– Mindenféleképpen győzelmet várok. Közönségszórakoztató mérkőzésen szeretnénk kiszolgálni lelkes szurkolóinkat.
Közösségi média