Műfüves pálya a külvárosban!

2016. 03. 31. Archív, Archívum – 2016.

A bejegyzés kalkulált olvasási ideje 756 másodperc.

XXI. századi gyerekfoci Csabán

A békéscsabai élvonalbeli labdarúgás utolsó hat esztendeje, akárhogyan is nézzük, egyenletes fejlődést mutatott. Az Előre egy évnyi NB3-as (2007/2008-as szezon) kitérő után került vissza a honi labdarúgás második vonalába. Kétesztendőnyi bizonytalankodás következett (2008/2009 szezonban 12., 2009/2010-es szezonban 13. helyen végzett a csapat) de attól kezdve az Előre gyakorlatilag minden évben a feljutás egyik esélyeseként kezdte a bajnokságokat.

Két hatodik (2010/2011 és 2013/2014) és két harmadik helyezés (2011/2012 és 2012/2013) után tavaly, a 2014/2015-ös szezon vége a feljutást jelentő második helyen találta a lila-fehéreket. Pontosan tíz hosszú év után térhetett vissza a csapat a legmagasabb osztályba. Nyugodtan kijelenthetjük tehát, hogy az eredmények egyenletes fejlődést mutattak. Ha ugyanezen a szemüvegen keresztül vizsgáljuk meg a békéscsabai labdarúgás infrastrukturális, tárgyi és pénzügyi változását, akkor nyugodtan megállapíthatjuk, hogy ezen a területen minimum exponenciális volt a fejlődés. Dr. Kovács Mihály hat és fél évvel ezelőtt, 2009 nyarán került az NB2-ben éppen hogy bennmaradt egyesület élére.

– A polgármester úr kérésére, a labdarúgás iránti rajongásom, és természetesen az a tény, hogy kedvenc csapatomnak segíthetek a saját eszközeimmel, egyértelművé tették számomra, hogy a felkérést el kellett fogadnom – emlékezett vissza kórházi irodájában a kezdetekre.

– Tavaly viszont lemondott az NB1-be felkerült profi csapat vezetői tisztségéről. Miért? A labdarúgó világ általános gyakorlata azt mutatja, hogy a vezetők a kudarcok és nem pedig a sikerek mérföldköveinél szoktak távozni a posztjukról. Az Ön élete másképpen alakult…

– Igen, másképpen alakult, de teljesen tudatos és jól megfontolt döntést hoztam, amikor az Előre Zrt. vezető pozíciójáról lemondtam. Három oka volt, ahogyan ezt akkor is elmondtam. Az volt az első célunk, hogy hozzuk vissza a csabai focit a magyar labdarúgás térképére, amit az első osztályba való feljutással, úgy gondolom, sikerült elérni. A másik, és ez a legfontosabb, hogy a munkahelyemmel (Dr. Kovács Mihály a Réthy Pál Kórház gazdasági igazgatója – a szerző) nem tudtam volna összeegyeztetni az élvonal követelményeinek megfelelően a két pozíciót, olyan színvonalon, ahogyan azt elvárom magamtól.

– Mi volt a harmadik ok?

– A távozásommal nem kerültem ki a csabai labdarúgás közvetlen vérkeringéséből, hiszen továbbra is az Előre 1912 SE elnöke maradtam, azaz lehetőségem maradt az utánpótlás területén is megvalósítani az eredeti célkitűzéseket.

– Itt kevesebb a munka?

– Más jellegű, mint a felnőtt csapatnál, nem igényel állandó jelenlétet, de ugyanakkor ez a terület is komoly odafigyelést, szakmai kihívást jelent. Itt is szeretném befejezni azt a munkát, amit öt évvel ezelőtt szisztematikusan elkezdtünk.

– Mire gondol?

– A kinevezésem utáni első másfél év a meglévő állapot feltérképezésével és a fejlesztési lehetőségek számbavételével telt el. 2010-ben azonban már pontosan meg tudtam fogalmazni a klub előtt álló stratégiát és taktikát. Akkor már rendelkeztem kellő információval ahhoz, hogy kitűzhessem a csabai labdarúgás előtt álló rövid-, közép- és hosszútávú terveket.

– Tényleg csak dióhéjban, de foglaljuk össze!

– A békéscsabai futballvállalkozás három, egymással párhuzamosan fejlesztendő lábon kell, hogy álljon. A felnőtt csapat eredményessége, az utánpótlás bázis teljes kiépítése és a labdarúgást kiszolgáló infrastruktúra teljes korszerűsítése. Ez az a három terület, amelyre 2010-zel kezdődően kiemelten figyeltem.

– Segítek, mondjuk abban, hogy elmondom, hogy mi látszik kívülről. A felnőtt csapat feljutott az NB1-be…

– Így van, ez volt a legfontosabb cél, hiszen egy élvonalbeli csapat lényeges több forráshoz tud jutni, mint egy másodosztályú csapat. Az utánpótlás vonatkozásában pedig megalakult a Békéscsaba Labdarúgó Akadémia. Az akadémia szervezeti felépítése, meglévő XXI. századi feltételeknek is megfelelő infrastruktúrája alkalmas a felnőtt csapat utánpótlásában pallérozódó játékosok számának növelésére, illetve a legjobbak felkészítésére a magasabb szintű felnőttkori versenyzésre.

– Ez az akadémia a Békéscsaba 1912 Előre Zrt. utánpótlásbázisa? Azért kérdezem, mert az UFC-vel két évvel ezelőtt történt fúzió után, még mindig nem világos mindenki előtt, hogy ki irányítja a békéscsabai labdarúgás utánpótlását.

– Ezt akkor tisztázzuk egyszer és mindenkorra. Az Előre Zrt. utánpótlás szervezete a Békéscsaba 1912 Előre SE. Ennek vagyok én az elnöke, csakúgy, mint az akadémiának. Az akadémiát az Előre SE és az UFC közösen hozta létre. Az akadémia egy fantázianév, de minden előrés utánpótlás játékos Békéscsaba Labdarúgó Akadémia néven szerepel a különböző bajnokságokban.

– Tehát az előrés és az UFC-s gyerekek is?

– Így van.

– A fúzió előtt az UFC jelentős és értékes edzőközpontot épített magának a 4-es honvéd utcában. Ha egy kézbe került az utánpótlás nevelés, hogyan alakul például ennek a bázisnak a sorsa?

– Minden létesítmény, minden pálya az Előre SE tulajdonába kerül. Ez még nem lezárt ügy, de folyamatban van. Az utánpótlás nevelés területén is megfogalmaztuk stratégiánkat. A 4-es honvéd utcai bázis a 14 év alatti gyermekek képzésének a helyszíne. Itt elsődleges célunk, hogy minél több gyerek jöjjön futballozni, azt akarjuk elérni, hogy korosztályonként 30-40 gyerek mindenképpen futballozzon 7 éves kortól kezdődően, 14 éves koráig.

– Azt tudom, hogy a pályák megvannak, de megvannak-e az edzők is?

– Igen, hiszen az elmúlt években kiépített infrastruktúra, a felnőtt csapat élvonalbeli tagsága és a Békéscsabán évtizedek óta zajló jó szakmai színvonalú utánpótlást nevelő munka hozadéka lett, hogy a mi akadémiánk bekerülhetett a kiemelt, labdarúgókat nevelő bázisok közé.

– Mi történik azokkal a gyerekekkel, akik kiöregszenek ebből a korosztályból?

– Közülük a legjobbakból kerülnek ki az Előre közvetlen utánpótlásában futballozó gyerekek. Koncepciónk szerint 14 éves korig a tömegesítés, 15 éves kortól a minőségi képzés az utánpótlás egyesület feladata. Magyarul, a korosztályában legjobb 20-25 játékos teheti át a székhelyét a Kórház utcába. Ugyanis a 15 évnél öregebbeknek ott van a bázisuk.

– Értem. Tehát a Békéscsaba Labdarúgó Akadémia a felnőtt csapat háttérországa, melynek elsődleges feladata a csabai élvonalbeli labdarúgás részére játékosok nevelése.

– Pontosan. Ennek a munkának vagyok a felelőse. És örömmel számolok be arról, hogy sikerült itt is tovább javítanunk a munka feltételein. Ugyanis összejött a pénz – több mint két éves erőfeszítést követően – a 4-es honvéd utcai villanyfényes, műfüves nagypálya megépítésére. Hamarosan kiírjuk a közbeszerzést, az építkezés a nyáron már el is kezdődhet. Ezen kívül sikerült forrást találnunk ahhoz is, hogy a fenntartó VAK Zrt-vel közösen fel tudjuk újítani a teljes kerítést a Kórház utcában, így a vagyonvédelem is adott lesz.

– Hogyan sikerült összeszedni a rávalót?

– Ezek TAO-pénzek. A lényeg az, hogy amíg létezik ez a forrás, mindent el kell követni a sportfeltételek javításáért, és így Békéscsaba Város Önkormányzatának vagyonfejlesztéséért. Az elmúlt 3 évben több mint 500 millió forintot sikerült összegyűjteni és a város vagyonát gyarapítani. Hiszen mindannyian azt akarjuk, hogy gyermekeink sportoljanak, mozogjanak jó és korszerű körülmények között. Ma az a gyerek, aki Békéscsabán a focit választja, az biztos lehet abban, hogy pontosan olyan körülmények között készülhet, mint a legnagyobbak. Tökéletes pályáink és öltözőink vannak, egységes szerelést kap minden gyermek.

– Ha jól emlékszem, az egységes szerelés hiányáról már elég sok cikk megjelent az utóbbi években…

– Tavaly Barkász Sándor, a felnőtt csapat tulajdonosának segítségével sikerült megoldanunk ezt a problémát is, amikor is Adidas szerelést vásároltunk a gyereknek, a legkisebbeknek is. Pontosan olyan szerelése van a gyerekeknek, mint a felnőtt csapatnak. Ez is nagyon fontos.

– Mi lesz, ha elkészül az új műfüves pályánk is? Mi lesz a következő lépés?

– Már arra az időszakra is készítjük a terveket. Ha minden feltétel adott lesz, akkor a napi szervező és szakmai munka kerül előtérbe. Minél több gyereket a pályáinkra! Hiszem, ha ténylegesen kiszélesítjük az alapokat, ha a legkisebb korosztályokba nagy tömegeket tudunk bevonni, annak akár már rövidtávon is haszonélvezői leszünk. Ha pedig valakiből nem lesz jó focista, de szép emlékeket őriz a nálunk töltött gyermekkorából, abból felnőttkorában szimpatizánsunk, támogatónk lehet.

– Muszáj a napi ügyek megoldását ilyen széles perspektívában is vizsgálni?

– A sportvállalkozásokat szerintem csak így szabad felépíteni. Hiszen ezeknek a legfontosabb ismérvei az állandó és viszonylag gyorsan bekövetkező személyi változások. Tehát csak azon sportvállalkozások lehetnek hosszú távon sikeresek, akik már ma ismerik azokat, akikre esetleg majd tíz-tizenöt év múlva számítani akarnak.

– Az Előre ebbe az irányba tart?

– Igen, nyugodtan kijelenthetjük. A csabai fociprojekt megvalósításába belefér a Kórház utcai műfüves pálya temető felőli kerítésének a teljes felújítása, de például az a kisbusz is, melyet az utánpótlás egyesület kap meg. A kisbusz a gyerekek edzésre járását, illetve a hétvégi mérkőzésekre való eljutását fogja segíteni. A stadion felújításának befejezése után pedig 50 évre biztosan adva lesz a minden szurkolói, hatósági és sportolói igényt kielégítő versenylétesítmény. A székház felújítása, a három villanyfényes edzőpálya, melyek már elkészültek, valamint az új tribün alatt megépülő profi csapatot kiszolgáló egységek a ma még meg sem született csabai gyerekeknek versenyképes környezetet fognak biztosítani. A körülményeken biztosan nem fog múlni, hogy kiből mi lesz, ha felnő. Békéscsabáról is be lehet kerülni a világ legnagyobb sportüzletének vérkeringésébe.

– Tehát úgy látja, hogy az öt évvel ezelőtt megfogalmazott taktika és stratégia lassan megvalósul?

– Igen, ez már biztos, hogy a legfontosabb beruházásokat sikerült az elmúlt években megvalósítanunk. Munkánk nagyon pozitív visszaigazolásának tekintem azt a tényt is, hogy a három évvel ezelőtt végrehajtott MLSZ (egy belga cég közreműködésével – a szerző) audit tavalyi ellenőrzése során gyakorlatilag csak pozitív véleményeket kaptunk. A három évvel korábban megfogalmazott ajánlások és a mai csabai valóság teljesen fedi egymást. Az első audit eredménye volt az utolsó feltétele annak, hogy a Békéscsabán támogatott utánpótlásbázis jöhetett létre. Akkor a 12. helyre soroltak bennünket. Következő célunk az, hogy az MLSZ-audit mérőszámai alapján bekerüljünk a legjobb nyolc-tíz utánpótlás akadémia közé.

Dr. Kovács Mihály vezetési stílusa nem a napi ügyekhez igazítja a klubvezetés cselekvési programját. A napi ügyeket természetesen meg kell oldani, de attól fejlődés nem várható. Az ő módszere a tervezés. A labdarúgás, mint sportvállalkozás általános és Békéscsaba specifikus ismérveinek felmérése, megismerése után, az információk birtokában a stratégia és a taktika megfogalmazása. Hiszen miután a feladatok kijelölődnek, látszólag magától, de megváltozik a munkarend is. Akkor már nem a napi ügyek irányítják a klubnál dolgozó embereket, hanem ők befolyásolják a napi ügyeket. Ez a módszer Békéscsabán meglátszik például a környezet megváltozásán is… És, ha egy sportvállalkozás dolgozói következetesen, eszerint a módszer szerint dolgoznak majd folyamatosan évről évre, akkor előbb vagy utóbb, de a pályán is jönni fognak az eredmények!