Beharangozó: HR-Rent Kozármisleny FC – Békéscsaba 1912 Előre

Akik látták a Magyar Kupa negyeddöntő első, békéscsabai mérkőzését (2-1), azok pontosan tudják, hogy Kozármislenyben nem könnyű, nyári délutáni mulatságra várják csapatunkat.

20160210_elore_kozarmisleny_51

A tulajdonképpen Pécs külvárosának számító településen lassan tíz éve egyforma nagy hőfokon ég a fociláz. A derék baranyaiak nem tudják megunni, hogy csapatuk hazai pályán gyakorlatilag mindenkit képes legyőzni. Mindenesetre az idei Magyar Kupa sorozatban eddig négy, a mislenyi csapatnál magasabb osztályban szereplő csapat bánta meg, ha előre örült – amikor a sorsoláskor megtudta, hogy egy NB III-as kiscsapat lesz az ellenfele. Mert a Kozármisleny játékosai elrontották a Siófok (NBII), a Puskás Akadémia, a DVTK és a Budapest Honvéd játékosainak és szurkolóinak örömét is. Tekintélyes a névsora tehát azoknak a csapatoknak, akiket a mislenyiek elbúcsúztattak a Magyar Kupa további küzdelmeitől.

Szerdai ellenfelünk teljesítménye azért is figyelemre méltó, mert nem csak azokon a mérkőzéseken jutott túl meglepő magabiztossággal, amelyek egy hazai meccsen dőltek el. Azért játszhattak hazai környezetben, mert a kupasorozat kiírása szerint az egyfordulós mérkőzéseket mindig az alacsonyabb osztályba sorolt együttes otthonában kell játszani. Ezt a helyzetet hívják a sakkban bástyaelőnynek. A mislenyiek mindhárom esetben érvényesítették ezt az előnyüket. A három meccsük gólkülönbsége 7-2 volt (Siófok 4-2, Puskás Akadémia 2-0, DVTK 1-0). A Budapest Honvédot pedig kétszer győzték le a továbbjutás érdekében, Pesten és Kozármislenyben is 2-1 volt a javukra. Eddig minden Magyar Kupa mérkőzésükön lőttek gólt – ellenünk is, hiszen bár győzelemmel érkezünk a szerdai mérkőzésre, azért a mi kapunkba is betaláltak (Békéscsaba – Kozármisleny 2-1).

Láthatjuk tehát, hogy gólt mindenkinek tudnak rúgni, sőt rúgnak is annak, aki az útjukba kerül. Az NB III Közép-csoportját toronymagasan vezetik (11 pont az előnyük), gólkülönbségük pedig pontelőnyüknél is beszédesebb, hiszen 52 rúgott góljukkal (2,88 meccsátlag) szemben, mindössze 8-at kaptak. A mi mérkőzésünkre a Budapest Honvéd-MFA II. elleni fővárosi bajnoki mérkőzéssel készültek fel, melyet Budapesten 2-1 arányban nyertek meg február 27-én.

Tehát rendesen fel kell kötnünk a fehérneműt, ha sikerrel akarjuk megvívni ezt a Magyar Kupa mérkőzésünket. Erre egyébként minden esélyünk meg lehet. Hiszen ebben a kiírásban mi voltunk az egyetlen csapat, amelyiknek sikerült legyőznie a kupasorozatban a Kozármislenyt. A bajnokságban már túl vagyunk három fordulón és ha nem játszanánk minden mérkőzésen győzelmi kényszer alatt, akkor kifejezetten sikeresnek mondhatnánk az első három fordulóban elért eredményeinket (haza pályán 0-1 az FTC ellen, idegenben két döntetlen a Videoton (1-1) és az MTK (0-0) ellen). Tehát veretes csapatok ellen szereztünk idegenben pontokat, míg minimális különbséggel kaptunk ki az idei bajnokság egyértelmű esélyesétől a Fraditól. Ezek az eredmények egyébként azt mutatják, hogy az Előre ősszel mutatott védekezésében, generális változások álltak be a téli felkészülés alatt. Mindenesetre a tavaszi szezonban a kapott gólátlagunk a három mérkőzés alapján 0,33, míg ugyanez a mutató az első 19 fordulóban 2,37 volt (45 kapott gól). Ez a vitathatatlan fejlődés mindenképpen mellettünk szól. Védelmünk egyelőre jól állt a lábán, de hát ez csak a minimális és elengedhetetlenül szükséges feltétele annak, hogy csapatunk teljesíteni tudja küldetését. Kozármislenyben például a továbbjutást, a Magyar Kupa legjobb négy csapata közé. Mivel mi mindig komplex tétre játszunk, ezért a Dél-dunántúli hadjáratát már a mérkőzés előtt egy nappal, kedden megkezdjük. (Zárójelben jegyzem meg, hogy a hétvégén Pakson játszunk bajnoki mérkőzést, ezért a szakvezetés úgy döntött, hogy a meccs után nem utaznak haza, hanem Tolnán, majd Szekszárdon ütik fel a főhadiszállásukat – onnan mennek el Kozármislenybe és később Paksra.) A hadjárat sikere esetén a Magyar Kupa legjobb négy csapatának egyike érkezne haza Békéscsabára, akinek ráadásul három bajnoki ponttal több szerepel a neve mellett, mint az előző fordulóban. Ez a legoptimálisabb forgatókönyv. A forgatókönyv első fejezetét írhatják meg játékosaink a szerdán 13:30 órakor kezdődő kupamérkőzésen Kozármislenyben.

20160210_elore_kozarmisleny_57

Együttesünk bővített utazókerettel bonyolítja az ötnapos túrát. Calvente öt sárgalap miatt a Paks elleni bajnokin biztosan nem játszhatott volna, de betegsége miatt sajnos egyébként sem utazik ezúttal, a többiek azonban elvileg a mester rendelkezésére állnak. Zoran Spisljak vezetőedző természetesen továbbjutásra játszatja csapatát, hiszen az Előre komplex feladatának megoldásához minden pályán elért sikerre szükségünk van. Most Kozármislenyben tehetünk bele egy újabb sikerszeletet önbizalom-tarisznyánkba, ahová a tavaszi első három bajnoki fordulóban több adagot tettünk bele, mint az ősszel összesen. Kozármislenyben nyissuk tehát mi szélesebbre az NBIII és az NBI osztályú csapatok között ténylegesen meglévő tudáskülönbséget, ha már a Honvéd, a Diósgyőr és a Puskás Akadémia csapatai ezt nem tudták megtenni. Tegyük meg ezt mindazok ellenére, hogy papíron (ha ebben a pillanatban lezárnák a bajnoki küzdelmeket), akár egy osztályba tartozhatnánk. De erről egyelőre hallani sem akarunk – másrészt, amíg a matematika nem zárja ki, addig mindig a bennmaradásért játszunk, így Kozármislenyben a kupamérkőzésen is. Mert ez a mérkőzés a bajnokság és a továbbjutás szempontjából egyformán fontos. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy csak akkor sikerülhet minden tervünket megvalósítanunk, ha a pályán és a pályán kívül is összetartunk. Csak akkor tudunk sikeresek lenni, ha csapatunk minden mérkőzéséből kihozza a maximumot – tehát nyer, továbbjut, mert a győzelmek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy növeljük a hazai meccseinken értünk helyszínen szurkoló nézőink számát, hogy hazai mérkőzéseinket mindig megtelt lelátók előtt játszhassuk le (ez Békéscsabán egyáltalán nem illúzió), mert azt játékos, edző, sportvezető és néző egyaránt tudja, hogy Együtt Erősebbek Vagyunk!

Íme az utazókeret: Vaskó Tamás, Laczkó Zsolt, Spitzmüller István, Bényei Balázs, Balog Zsolt, Juhász György, Borbély Bálint, Fehér Zsolt, Damjanovic Slavko, Thomas Piermayr, Vukasin Poleksic, Punosevac Bratislav, Fabio Nascimento de Oliveira, Vadász Viktor, Takács Péter, Koszó Balázs, Nathan Eccleston, Matus Paukner, Mursits Roland, Birtalan Botond.

Egyre több fiatal a Békéscsaba keretében

Az MTK elleni bajnoki mérkőzésen Zoran Spisljak a Békéscsaba Labdarúgó Akadémia neveltjei közül újabb fiatal játékosnak adott lehetőséget, hogy bemutatkozzon az élvonalban. A saját nevelésű Viczián Ádám, Oláh László, Hudák Martin, Kun László és Pilán Márkó után az MTK ellen Szélpál Norbert is pályára lépett az NBI-ben.

20160227_szelpal_02

A hétvégi MTK – Békéscsaba bajnoki mérkőzésen a 85. percben pályára lépett Szélpál Norbert (1996), aki a rutinos Spitzmüller Istvánt váltotta fel a pályán. Méghozzá egy olyan találkozón, amelyen még nem volt lefutott az eredmény és tulajdonképpen még kb. 10 percet tölthetett a pályán, a hosszabbítások miatt. A 10 perc nem hosszú idő, de sokan tudnának mesélni mennyit jelent ez az időegység egy futball mérkőzés során. Elég csak azokra az őszi békéscsabai bajnokikra gondolni, ahol ennyi idővel a vége előtt még győzelemre álltak a Lilák. Ezen a mérkőzésen azonban minden másképpen alakult, hiszen a Békéscsaba idegenben gólnélküli döntetlent ért el, azaz pontot rabolt a nagy hírű MTK „otthonában”, az Ilovszky Stadionban! Ott, ahol hősünk annak idején nem tudott gyökeret verni a Vasas serdülőben és ott, ahol 17 éves korában élete egyik legemlékezetesebb mérkőzését játszva az 1-1-re végződő Vasas-Békéscsaba találkozó legjobbjaként, de mégis szomorúan jött le a pályáról, hiszen az akkori Vasas U17 a 94. percben tudott egyenlíteni! Még mondja valaki, hogy az élet nem nagy rendező!

Szóval fociléptékben nem nagy idő ez a néhány perc, de Szélpál Norbertnek szinte felért az örökkévalósággal! Ezekért a pillanatokért dolgozott hosszú éveken át. Vállalta a sok lemondással járó, olykor igen kemény kollégiumi éveket! Utazásokat Szegedről-Budapestre, majd Békéscsabára, újból a fővárosba, azután ismét Békéscsabára! Abba az egyesületbe, ahol bátyja is játszott (Szélpál Tamás), ahol évekig koptatta az utánpótlás öltözők padjait és ahol 20. életévében bemutatkozhatott az élvonalban. Nem a Vasasnál és nem az FTC-ben, hanem BÉKÉSCSABÁN! Pedig ezeket a csapatokat is megjárta, játszott itt is, ott is!

20160227_szelpal_03

Miért a labdarúgást választottad?

Gyermekkoromban Szegeden ismerkedtem meg a labdarúgással, könnyű volt a szerelem, hiszen édesapám az a Szélpál László, aki tagja volt a 1984-ben ifi EB-t nyert Bicskei csapatnak. Bátyám, Tamás is labdarúgó, ő is játszott Békéscsabán néhány évvel ezelőtt.

Hogyan kerültél Békéscsabára?

Szegeden jól ment a foci, de hosszú távon nem volt nagy perspektíva a folytatáshoz, így 14 évesen a Vasashoz kerültem több szegedi társammal együtt. Nagyon nehéz volt a fővárosban egyedül, mindent nekem kellett megoldani, nem volt segítségem és nem is voltam lelkileg elég erős ahhoz, hogy megharcoljam magamnak a csapatba kerülést. Nem találtam magamra, nem ment a játék igazán. Ekkor keresett meg Szokolay Sándor – aki rábeszélt, hogy folytassam Békéscsabán – amit egyébként bátyám is támogatott, mint akkori Előrés labdarúgó. Így sikerült átigazolni az akkori UFC csapatába, ahol az NBI-ben játszhattam.

Kik voltak az edzőid a csabai utánpótlásban?

Békéscsabán kezdetben Kiss László csapatában játszottam, majd U17-ben Jakab Péter lett az edzőm, de néha Marik László csapatában is szerepeltem. Kiss Lászlónál igyekeztem rendbe szedni magam – nagyon örülök, hogy rendszeresen pályára tudtam lépni, akkor még középcsatárként. Igazi előrelépést azután Jakab Péter csapatában, az akkori U17-s első osztályú bajnokságban értem el. Itt már határozottan jól ment a játék – kezdetben még itt is támadóként szerepeltem, viszonylag sok gólt is szereztem, de itt kerültem először a mostani posztomra a védekező középpályás helyére. Nagyon megszerettem ezt a pozíciót, későbbi csapataimban (FTC, Diósd) is ezen a helyen szerepeltem.

Miért váltottál, ha itt jól ment a játék?

A Békéscsaba UFC U19-s csapata 2013-ban kiesett az NBI-ből és azon a nyáron az ifjúsági csapatok átkerültek az Előréhez. Mi a társaimmal szerettünk volna valamilyen garanciát találni a további fejlődésünkre. Az akkori felnőtt csapatnál nem számítottak ránk, pedig ha kaptunk volna néhány biztató szót szerintem többen maradtunk volna. Nem azt gondoltuk, hogy nekünk ott kell játszanunk, de az edzéslehetőség már önmagában is fejlődést jelentett volna. Egy lelátón tartott megbeszélés után nem láttuk értelmét a maradásnak és elfogadtuk a Ferencváros megkeresését Valencsik Dáviddal és Silye Erikkel együtt. Mindenképp fejlődni akartunk és így továbbra is az Ifi I. osztályban tudtunk játszani!

Hogyan kerültél vissza Békéscsabára?

A Ferencvárosnál is jól ment a játék, 17 évesen már az U21 csapatban kaptunk játéklehetőséget. Egy évvel később már szerettem volna a felnőttek között kipróbálni magam, tovább erősödni, de erre a Fradinál nem volt esélyem – így kerültem az NB3-ban szereplő Diósdra, a zöld-fehérek fiókcsapatába. Szinte minden mérkőzésen játszottam a felnőttek között, de én mindig magasabb szintre vágytam. Másfél éve, Zoran Spisljak érkezésekor már volt szó róla, hogy visszatérek Békéscsabára, sőt az elmúlt nyáron Jakab Péter segítségével ismét próbajátékon vettem részt, de csak most télen igazoltam vissza egykori nevelő egyesületemhez. Boér Gábor edzővel jól felkészültünk a tavaszi szezonra az NB3-as csapattal, közben Zoran Spisljak is többször látott az edzések és a felkészülési mérkőzések során!

Mikor és hogyan tudtad meg, hogy a szombati keretben helyet fogsz kapni?

Nagyon váratlanul ért a dolog, csütörtökön az NB3-as csapat edzése előtt külön dolgoztam, amikor szóltak, hogy mennem kell a felnőtt csapathoz edzésre. A foglalkozás már javában tartott, de a mérkőzés-játékba be tudtam kapcsolódni. Úgy éreztem nem ment rosszul a játék. Az edzés után szóltak, hogy utazhatok a felnőtt kerettel a szombati MTK elleni mérkőzésre. Alig akartam elhinni! Persze Zoran Spisljak és stábja már többször is látott játszani, így gondolom tisztában voltak a tudásommal!

Hipp-hopp a csapatbuszon találtam magam, de ez még nem jelentette azt, hogy a keretbe is bekerülök – hiszen Szalai Dániellel ketten voltunk fiatalok a keretben. A csapat Telkiben készült a szombati mérkőzésre – edzés is volt, ahol szerintem jól ment a játék. Mindezek után a csapatértekezleten derült ki, hogy Szalai Ádám marad ki a keretből! Alig kaptam levegőt a hír hallatán!

20160227_mtk_elore_02

Milyen érzés volt pályára lépni?

Nagy izgalommal vártam a mérkőzést, sok családtagom is el tudott jönni és ott szurkoltak nekem a lelátón! A felnőtt csapat játékosai is biztattak: lehet, hogy pályára fogok lépni, de szinte az utolsó pillanatig alig hittem el, hogy mindez velem történik! Azután jött a 85. perc és az álmom valósággá vált! Úgy érzem nem vallottam szégyent! Köszönet, ezért volt edzőimnek, Zoran Spisljaknak és stábjának, a Békéscsabai klubnak! Természetesen mindent köszönök a családomnak is, akik segítettek és támogattak álmaim megvalósításában!

Milyen terveid vannak a jövőben?

Nem szeretnék itt megragadni, nagyon fogok igyekezni, hogy hosszú távon tudjam bizonyítani tehetségemet. Még eltökéltebben és keményebben fogok edzeni, hogy minél előbb stabil I. osztályú játékossá tudjak válni és megháláljam a Békéscsaba szakmai vezetőinek a belém vetett bizalmát!

Mit üzensz az akadémia játékosainak?

Szeretném, ha tudnátok nem könnyű labdarúgónak lenni ma Magyarországon. Sok munkával és lemondással jár, a szülői háztól távol élve, egyedül a problémák halmazával. Én magam is sok csapatot végigjártam az országban. Többször ért csalódás és persze voltak sikerek is. Bátran mondhatom: bízzatok magatokban és örüljetek, hogy Békéscsabán vagytok! Ebben a klubban mindig figyeltek rám és a mostani vezetés sokat tesz a fiatal tehetségek beépítéséért a felnőtt csapatba. A Ferencvárosnál még biztosan nem jutottam volna szóhoz az élvonalban! Dolgozzatok, éljetek okosan a tehetségetekkel és talán hamarosan követni fogtok minket és ti is átélhetitek azt a csodálatos pillanatot, amit én!

Beharangozó: MTK-Budapest – Békéscsaba 1912 Előre

Ezen a héten újra egy olyan csapathoz látogatunk, akivel szemben nem mínuszos az idei mérlegünk, sőt ha ide vesszük az utolsó Fáy utcai mérkőzésünket is, az sem negatív. Az utolsó két bajnoki meccsünk az MTK ellen döntetlen lett, mindkétszer 1-1 volt az eredmény. Hazai pályán 2015. október 3-án, az első kör utolsó mérkőzésén, a 11. fordulóban alakult ki ez a végeredmény. Idegenbeli döntetlenünket a 2004/2005-ös szezonban értük el. De gyorsan térjünk vissza a jelenhez.

20160225_01

Nehéz sorsolásunk ellenére akár azt is mondhatjuk, hogy egyáltalán nem sikerült rosszul a három felvonásos bajnokság utolsó két fordulója. Hiszen a Ferencvárostól hazai pályán kikapni 1-0-ra az idén nem kifejezetten szégyen, viszont döntetlent (1-1) játszani a tavalyi bajnok Videotonnál kifejezetten jó teljesítményt jelent.

Nos, egy normális bajnokságban az MTK otthonában történő pontszerzés nagyon jó teljesítménynek számítana. Az idei bajnokság azonban számunkra már régen nem nevezhető normálisnak, egy ideje már extrém körülmények között játszunk. Állandósult a pontszerzés feltétel nélküli  kényszere – sőt, lassan már csak a mérkőzésenként megszerezhető maximális pontszám begyűjtése támogathatja bennmaradási álmainkat! Mert álmainkat még nem vesztettük el, álmaink még lehetnek! Az MTK elleni mérkőzést is beszámítva még 26 pontot lehet gyűjteni ebben a bajnokságban – úgyhogy minden megszerzett egység igen sokat nyomhat a latba a végelszámoláskor.

Tizenkét győzelmi kényszer alatt játszandó mérkőzés vár tehát ránk, lehet-e egyáltalán ezt a feladatot teljesíteni? Ha lehet, akkor ez mindenképpen csak úgy lehetséges, ha a főszereplők mindig csak az előttük álló mérkőzésig gondolkodnak Előre (!). Egy pillanattal, egy centiméterrel sem tovább. Sőt, amíg a mérkőzés nem kezdődik el, eszükbe sem jut a vége, csak a kezdőrúgás! Fejükben pedig folyamatosan az a taktika jár, amit az éppen következő kilencven percre közösen kieszeltek. Mert olyan feladatsor megoldása előtt áll a csapat, melyet csak teljes gondolati, fizikai és lelki harmóniában, a mérkőzésen pedig ihletett állapotban játszva lehet teljesíteni. Ez tényleg lehetetlen küldetésnek látszik! A Mission Impossible című filmekben Tom Cruise-nak mégis sikerül a lehetetlen küldetéseket megoldania!

A filmvilág egyik klasszikusa ómennek persze nem rossz, hiszen a művészet általában megelőzi saját korát, az alkotások és a jelen közötti szürrealizmus kifejezetten gyakori, ám igazságaik mégis bekövetkezhetnek, bekövetkeznek. (Orwell 1948-ban írta meg 1984 című könyvét, Mad Max harcát az ivóvízért, az üzemanyagért a sivataggá vált Földön pedig 1979. április 12-én láthatták először a szerencsés nézők. Na, ugye!)

De maradjunk az MTK elleni mérkőzésnél. Mi lehet az esélyünk záloga? Az egyik, hogy talán az utolsó olyan meccsünk, amelyen ha nem szerezzük meg mind a három pontot, még nem szállunk el végérvényesen. De mégiscsak jobb lenne ezt az opciót a bajnokság utolsó mérkőzéséig megtartani. A téli átigazolások legfontosabb hozadéka, hogy Vukasin Poleksic személyében az NBI egyik legtapasztaltabb, legjobb kapusa került az Előréhez. Nemzetközi klubtapasztalatait a Lecce-ben, magyar klubtapasztalatait a DVSC legjobb szezonjaiban (BL, EL meccsek) válogatott tapasztalatait pedig Jugoszlávia (egyszeres) és Montenegro (22) válogatottjainál szerezte. A maga posztján abszolút alkalmas a feladatra. Egy focicsapat kapusa sohasem egy tizenegyed része a focicsapatnak, sokkal inkább fele részének mondhatnánk. Több okból is: a csapatban egyedül ő érhet kézzel a labdához, a többi tíz játékos meg nem, már csak ezzel az egy ténnyel pontosan két teljesen különálló részre választható egy focicsapat. De ő a gólelkerülés vezére, irányítója, akinek a fizikai képességei mellett a vezetői képességei legalább olyan fontosak. Ugyanis irányítania kell gyakorlatilag az egész csapat védekezését. Komplett játékos, nagy feladatok megoldására képes.

A sikeres mérkőzések másik feltételét a labdát lábbal rúgó tíz játékos pályán nyújtott teljesítménye jelenti. Ami biztos, hogy Laczkó Zsolt az MTK ellen nem léphet pályára (Felcsúton történt két sárgalapos kiállítása miatt) míg Borbély Bálint beteg volt a héten, így Ő sem tud ezen a meccsen segíteni. A feladatot nélkülük kell megoldania az együttesnek – mely sikerülhet is, figyelembe véve, hogy az elmúlt két mérkőzésen hét alapember mindkét találkozón pályára lépett. A kezdőcsapatokat négy helyen változtatta meg Zoran Spisljak vezetőedző és mindkét meccsen kimerítette mindhárom cserelehetőségét is. Tehát 18 játékos van folyamatosan tűzben tartva – akik bármikor pályára léphetnek, akik egymásra vannak utalva, akiknek bízniuk kell egymásban, akiknek kivétel nélkül egyformán kulcsszerepük van a csapat eredményességében, mert edzőjük és ők maguk is tudják: Együtt Erősebbek Vagyunk!

Csapatunk egyébként már pénteken buszra száll, hogy az utazást teljesen kizárja a hátráltató faktorok közül. Az előzetes visszajelzések és a rendelkezésünkre álló tiszteletjegyek mennyiségének nullázódása miatt előre láthatólag mintegy 40-50 Előre szimpatizáns kíséri el a Lilákat, illetve látogat ki a Ilovszky Rudolf Stadionba – így aztán szerencsére nem leszünk egyedül! Köszönjük!

A mérkőzésről természetesen – a már megszokott módon – élőben jelentkezünk és közösségi oldalunkon folyamatos, fényképes kommentárral tájékoztatjuk az itthon maradtakat.

Fotók: MTK-Budapest – Békéscsaba 1912 Előre

[nggallery id=117]

Információk: MTK-Budapest – Békéscsaba 1912 Előre

Belépőjegy információk:
A mérkőzésre érvényes belépők megvásárolhatók elővételben, munkanapokon 08:00-16:00 óra között, Békéscsabán az Előre Székház I. emeletén található Ügyfélszolgálati Irodában, Békéscsabán kívül pedig a Ticket Express jegyirodákban. Online módon: a meccsjegy.mlsz.hu weboldalon.

A helyszínen elővételben nem árusítanak belépőket. A mérkőzésre való belépéshez szükséges igazolás beszerzéséhez – személyes vásárlás esetén – nem kötelező a klubkártya, elegendő a személyazonosításra alkalmas, fényképes igazolvány. A TE jegyirodákban és az online módon történő vásárlás kizárólag klubkártyával lehetséges.

A mérkőzés napján a helyszínen – az Ilovszky Rudolf Stadionban – is megválthatják jegyeiket. A mérkőzés napján a jegypénztárak 13:30-kor nyitnak.

Kérjük a kiskorú nézőket, akik még nem rendelkeznek személyi igazolvánnyal, hozzák magukkal a diákigazolványukat a jegykiállítás megkönnyítése érdekében!

A békéscsabai érdeklődők a H szektorba tudnak belépőt váltani. A jegyek egységesen 1.400,- forintba (felnőtt), valamint 1.000,- forintba (diák/nyugdíjas) kerülnek.

line_purple

Térkép:

line_purple

Kapcsolódó hivatkozás:

http://mtkbudapest.hu/hirek/jegyinfo-a-bekescsaba-1912-elore-elleni-merkozeshez