2024. 01. 16. Archívum – 2024., Archív
Csípős hidegben, esőben és fagyban is folytatódik a téli felkészülési program a Békéscsaba 1912 Előre első csapata számára. A második hét első tréningje előtt Albert Pistát kérdeztük a fejleményekről és a csapatról.
Hogy teltek az ünnepek, sikerült kipihenni az őszi szezont?
– Amikor visszatértünk a szünetről és beszélgettünk a többiekkel, többnyire mindenki azt mondta, hogy minden jó volt, de egy kicsit hosszúra nyúlt és már hiányoztak az úgymond normális hétköznapok. Ugyanezt saját magamról is elmondhatom, nagyszerű volt pihenni a családdal, de ennyi idő után már vágytunk vissza a pályára. Visszatérve egy kicsit az őszi idényre és az előzményekre és sokszor volt már téma az öltözőben is, hogy a kiesés után igencsak pánikhangulat volt: ki marad, ki megy, mi lesz egyáltalán a klubbal?! Egyszóval kacifántosan indult az eleje, de aztán szépen összeállt minden és ha valaki azt mondja a bajnokság elején, hogy így állunk majd félidőben, akkor ezt látatlanban aláírtam volna. Egyébként a szezon előtt azt mondtam amikor megnéztem a sorsolást, hogy a nyolcadik fordulóban lesz az első ikszünk, szóval ezt azért sikerült megdönteni szerencsére! Egyszóval teljesen pozitív minden, persze hozzá kell tenni, hogy nyilván vannak még hiányosságaink és lehetne a dolog sokszor, sokkal simább és zökkenőmentesebb, de tudjuk, hogy a fociban azért a legritkább esetben történnek úgy a dolgok, ahogy azt bárki is előre elgondolta – ettől is szép, változatos, izgalmas és kiszámíthatatlan az egész. Mindentől függetlenül most ez az osztály van, itt kell helytállunk és egyelőre úgy néz ki, hogy ez sikerül is!
Milyen feladatot kaptatok a szünetre, hogy telt az első hét a felkészülési időszakban?
– Talán a szokásosnál hosszabb volt a szünet, és a felkészülés is igen hosszú, ezért a szakmai stáb sem akarta agyonnyomni a pihenést túl sok feladattal. Igazából két hét teljes leállásunk volt és mesterék mondták is, hogy inkább mindenki pihenjen és töltődjön. Ezután viszont már néhány futóprogramot és erősítő jellegű feladatot kellett teljesítenünk, de a lényegi rész talán most hétfőn és ezen a második héten kezdődik. Az első héten inkább rávezető jellegű foglalkozások voltak, hogy a keringés meginduljon és azt a néhány falat bejglit lemozogjuk.
Mire számítasz a tavaszi idényben, meg tudjuk oldani a feladatokat?
– Muszáj lesz. Én személy szerint azt mondtam még az elején – de nem szeretném elkiabálni -, hogy a bajnokságot biztosan megnyerjük, ezzel nem hiszen, hogy gond lenne. Az osztályozó mérkőzésre pedig bárkit kapsz, bárhogy is lesz az így is, úgy is szinte 50-50 százalék. Amikor oda kerül a sor, akkor már mindenki fel akar majd jutni, inkább mindent bevállalnak, csak jöjjön össze, tehát élet-halál küzdelem lesz. De bízom benne, hogy tudunk 2-3 olyan játékost igazolni, akik ebben esetleg még jobban tudnak majd segíteni és akkor együtt, közösen ki tudjuk harcolni a visszajutást. Azt is sokszor átbeszéltük már a srácokkal, hogy az egész dolog tényleg csak rajtunk múlik, ha mindenki kiteszi a pályára ami benne van, akkor elvileg nem szabadna problémának lennie, de ez azért nem olyan egyszerű. Abban is hiszek, hogy szurkolóink is segíteni tudnak tavasszal, nagy szükség lenne rájuk is!
Melyik csapatokkal kerülhetünk szembe szerinted a végén, melyiknek örülnél inkább?
– Észak-Keleten a Putnok van, szerintem velük kapcsolatban nincs kérdőjel, messze vannak tőlük a többiek és úgy hallottuk, hogy akarat, szándék és potenciál is van, tehát biztosan ott lesznek. Észak-Nyugaton a szinte már szokásosnak mondható Tatabánya-Veszprém duó küzd egymással, itt véleményem szerint akinek jobban kijön a lépés, az lehet a befutó, végül pedig Dél-Nyugaton a Szentlőrinc érhet oda – bár jelenleg az Iváncsa vezet, de véleményem szerint tavasszal a lőrinciek megoldják a feladatot. Ha lehet, akkor én a nyugatot elkerülném az osztályozón, keletről jöhet bárki, azt a szituációt talán simábban meg lehetne oldani. Egyébként a Putnok edzője volt csapattársam, egész jó ismerősök vagyunk és bajnokság elején mondtam is neki, hogy majd találkozunk az osztályozón, de ezen akkor csak kacagott. Aztán lehet, hogy mégis úgy alakul a dolog, ahogy elképzeltem.
M.B.
Közösségi média