Címkézett bejegyzés

2016. 03. 18.   Mérkőzések, OTP Bank NB I Liga 2015-2016

OTP Bank NB I Liga 2015/2016. 25. forduló

Videoton FC – Békéscsaba 1912 Előre

1-1 (0-1)

Időpont: 2015. március 12. (szombat) 15:30 óra

Helyszín: Pancho Aréna

Cím: 8086 Felcsút, Fő utca 176.

Játékvezető: Németh Ádám.

Asszisztensek: Georgiou Theodoros, Király Krisztián.

Tartalék játékvezető: Huszár Balázs.

Videoton: Kovácsik Ádám, Nego Loic, Souza dos Santos Paulo Vinicius, Juhász Roland, Stopira, Pátkai Máté, Pölöskei Zsolt, Kovács István, Géresi Krisztián, Haraszti Zsolt, Feczesin Róbert. Cserék: Gyánó József, Heffler Tibor, Alhassane Soumah, Sejben Viktor, Land Ádám, Szolnoki Roland, Tischler Patrik.
Vezetőedző: Horváth Ferenc.

Békéscsaba: Vukasin Poleksic, Thomas Piermayr, Vaskó Tamás, Slavko Damjanovic, Nascimento de Oliveira Fabio, Bényei Balázs, Spitzmüller István, Takács Péter, Laczkó Zsolt, Nathan Eccleston, Ezequiel Calvente Criado. Cserék: Mursits Roland, Birtalan Botond, Balog Zsolt, Fehér Zsolt, Matus Paukner, Svedyuk Alex Pál, Szélpál Norbert.
Vezetőedző: Zoran Spisljak.

Gólszerzők: Laczkó Zsolt (9. perc), Stopira (57. perc).

Sárgalapok: Thomas Piermayr, Stopira (50. perc), Bényei Balázs (66. perc), Juhász Roland (67. perc), Vukasin Poleksic (79. perc).

Piroslap: Damjanovic Slavko (94. perc).

Hatalmas csatában, nyerhető meccsen hagytunk két pontot Felcsúton. Gyorsan vezetést szereztünk egy szögletet követően, de a több kihagyott ziccer után szinte törvényszerűen egyenlített a Vidi.

Több fehérvári szöglet után az első Békéscsaba-sarokrúgásból Fabio beadását Laczkó Zsolt közelről felejte Kovácsik kapujába a kilencedik percben: 0-1.

A 17. percig nem láttunk veszélyes Videoton-próbálkozást, akkor Pátkai lépdelt át néhány lábon, aztán 16 méterről lőtt, Poleksic gond nélkül fogta a középre küldött labdát. Nem lehetett azt mondani, hogy a Videoton fölényben futballozik, egyáltalán – azt se nagyon, hogy futballozik. Rengeteg technikai hiba, ötlettelenség és ütemtelen támadások jelezték, formán kívül van a bajnoki címvédő. A Békéscsaba legnagyobb gondja a gólszerző Laczkó sérülése volt, húzódás miatt kellett lecserélni a 31. percben – Birtalan Botond érkezett helyette.

A 35. percben majdnem egyenlített a Vidi, Pátkai szépen emelt a védők mögé, Feczesin szemben a kapuval mellre vette a labdát, aztán lövés helyett kivárt, Fabio pedig szögletre szerelte. Két percre rá láttunk egy formásnak mondható hazai támadást is, melynek végén Géresi kevéssel csavarta a kapu mellé a labdát. Életjeleket adott a hazai csapat, miközben mesterünknek megint cserélnie kellett – Eccleston is megsérült a 39. percben. Viszont a helyére érkező Paukner hős lehetett volna, a 45. percben Calvente remek elfutása és beadása után levette a labdát a kapussal szemben, de még egy cselt akart csinálni és Kovácsik felszedte előle a labdát. Óriási helyzet volt.

A második félidőre Horváth Ferenc beküldte másik befejezőcsatárát, Tischler Patrikot is. Övé volt a játékrész első helyzete, Juhász középre fejelt labdájáért ment fel, de fölé bólintott. Sokkal nagyobb lehetőség maradt ki a túloldalon: Birtalan pontos centerezése után Kovácsik reflexmozdulattal ütötte el a labdát, de az érkező Spitzmüller nyolc méterről, szemből lőhetett, Kovácsik azonban az ismétlést még nagyobb bravúrral hárította. Zoran Spisjak még ki sem bosszankodta magát – amikor a Vidi egyenlített, Stopira fordult le középen és estében, 15 méterről a jobb sarokba lőtt. 0-2 helyett 1-1, nem mindegy… sajnos.

Jobban pörgött a fehérvári csapat, mint az első félidőben (nem volt nehéz), de a Békéscsaba sem csak a védekezéssel törődött. A Vidiben érdekes módon a hátvédek, Stopira, Nego és Vinicius érkeztek rendre a legnagyobb elánnal a kapu előterébe a támadások végén. Vagy Juhász Roland, aki a 76. percben veszélyesen centerezett, Kovács közelről az oldalhálóba lőtt.

A Békéscsaba a 84. percben harmadik óriási ziccerét is kihagyta: Calvente a kapus elé vitte a labdát, gyönyörűen tálalta Birtalan elé, aki 5 méterről sajnos fölé durrantotta. Ezer százalékos helyzet volt, nem hittük el, hogy kimaradt. Fehér Zsolt próbálta még a 86. percben a kapu felé irányítani a játékszert, Kovácsik kapus azonban a helyén volt. Utolsó lehetőségként Piermayr végzett el egy pontrúgást kiváló pozícióból, a laposan meglőtt labda ismét a hazai kapus kezében landolt. Végső momentumként a 94. percben még Damjanovicot kiállította Németh Ádám, de ez már nem segített senkin, a végeredmény döntetlen maradt.

Zoran Spisljak: – Gratulálok csapatom valamennyi tagjának és a keretben lévő labdarúgóknak a mai teljesítményért. Az együttes megmutatta igazi arcát, több helyzetet alakított ki – de újabb gólt már nem tudott szerezni, így csak egy pontot hozott el idegenből a tavalyi bajnoktól. Ma olyan játékot nyújtottak a fiúk, amellyel helyük van az első osztályban. Megyünk tovább a megkezdett úton, folytatjuk a munkát.

Csatlakozzon az eseményhez facebook oldalunkon:
https://www.facebook.com/events/1049027615156072/

Megosztás

Facebook

0

email

Print

2016. 03. 07.   Archív, Archívum – 2016.

A sorsolás szeszélyének és csapatunk jó Magyar Kupa szereplésének köszönhetően a 2015/2016-os bajnokság harmadik fordulójának elején – hagyományos elnevezéssel a tavaszi szezonban – sűrűn játszunk ugyanabban a stadionban – hol idegenben, hol a Kórház utcában.

A Fradi sorozatot hét közepén letudtuk (bár lehet még Csaba-Fradi a Magyar Kupa döntőjében (május 7.). Hamarosan Újpest-napok következnek (március 16. 19 és április 13. kupa – bajnoki – kupa), ám előtte még lejátsszuk a tavalyi bajnok Videoton elleni második meccsünket is egy hónapon belül – február 20-án a Pancho Arénában 1-1 volt az eredmény. A sorsolás úgy hozta, hogy a Videoton ellen ebben a szezonban kétszer játszunk idegenben.

A mérkőzés előtt az égi jelek azt sugallják, hogy valamilyen egészen kiváló eredménnyel fogunk hazatérni Felcsútról, a Videoton ideiglenes hazai pályájáról. Ugyanis a stadionrekonstrukciós program elérte a székesfehérvári Sóstói Stadiont is, emiatt játssza a tavaszi szezonban hazai bajnoki meccseit Felcsúton, a Pancho Arénában a csapat. A két egyesület amúgy is erős szimbiózisban él egymással. Mi itt Békéscsabán korábban nemigen foglalkoztunk a felcsúti stadion építésével. Több oka is volt ennek. Az építés idején még egyáltalán nem látszott, hogy nekünk ott majd dolgunk lesz egyszer. Mi is és a felcsútiak is alacsonyabb osztályban szorgoskodtunk és egy Fejér megyei, illetve egy Békés megyei csapatokként legfeljebb csak kupa meccsen találkozhattunk volna egymással. Hogy az egyébként minden ízében egyedi Pancho Aréna mégis természetes játszóhelyünk lett, az annak köszönhető, hogy mind a Puskás Akadémia és mi is NBI-esek lettünk.

Nos, az eddig Felcsúton lejátszott három bajnoki mérkőzésünk alapján úgy tűnik, mintha ezt a stadiont egy kicsit nekünk is építették volna. Először is első újkori NBI-es győzelmünket ebben a stadionban arattuk a Puskás Akadémia ellen (1-2), aztán nincs egy hónapja, hogy a Videoton sem tudott legyőzni bennünket Felcsúton (1-1). Három a magyar igazság, tehát most még nem kell jönnie a vereségnek a Pancho Arénában. Meg egyébként is, a Videoton ellen pozitív az összesített mérlegünk (21 győzelem. 15 döntetlen és 20 vereség) és ezen nem is kívánunk változtatni.

A Videoton státuszához mérve, mégiscsak a regnáló magyar bajnokcsapatról van szó, mérsékelten kezdte meg a tavaszi szezont. Mert az öt meccsen szerzett 7 pont, 5 kapott és 5 rúgott gól, két-két győzelem egy vereség és egy döntetlen mellett, nem nevezhető parádés kezdésnek. A legyőzöttek között találjuk a Haladást (2-1) és a Puskás Akadémiát (1-0), legyőzői az Újpest (0-1) és a DVTK (1-2) voltak. A döntetlent velünk játszottak. Mindenesetre a mérsékeltebb kezdés sem rontott érdemben a pozíciójukon, hiszen továbbra is dobogósok, jelenleg a harmadik helyen állnak. A Magyar Kupában már nem érdekeltek, viszont a nemzetközi kupaszereplés jogát már csak bajnoki helyezésükkel tudják megszerezni, amihez Magyarországon legalább másodiknak kell lenni. Ez a cél ma már reálisan lebeg a szemük előtt, de számukra is nagyon nehezen indult el ez a bajnokság. A szezonban Horváth Ferenc már a harmadik edzőjük (Bernard Casoni öt forduló, és Pető Tamás hat forduló után). Nemenja Nikolic, a csapat leggólérzékenyebb játékosa elhagyta a bajnokcsapatot a Legia Warso kedvéért. Hogy ez mekkora veszteséget jelentett a Videotonnak jól illusztrálja az a tény, hogy a lengyel bajnokság góllövőlistájának élén áll, érvényes klubrekordokat adott át múltnak, valószínűleg ő lesz a lengyel gólkirály és horribilis összegért sem szerződött Kínába. Kiteljesedő karrierjének ismeretében válik a kívülálló számára is érthetővé, miatta milyen nagy a Videoton vesztesége a pályán belül és azon kívül egyaránt. Év közben távozott a csapattól Gyurcsó Ádám (Pogon Szceczin, lengyel), aki szintén nélkülözhetetlen embere a támadó szekciónak és Kleinheisler László is, mivel azonban neki a Videoton nem adott játéklehetőséget, az ő hiányát így meg sem érezhetik. Mióta Horváth Ferenc lett az edzőjük karakteresebb lett a csapat, de messze van a bajnoki szezonjának teljesítményétől. Egyébként Horváth Ferenc a pályán már döntött el mérkőzést ellenünk a Videoton javára: 1994. június 11. Parmalat – Békéscsaba 1-0.

Az előző fordulóban a Videoton és mi is vereséget szenvedtünk – de azt gondolom, hogy míg a Videotont minden vereség gyengíti (csak nem haladnak úgy, ahogyan szeretnének), addig paradox módon, de a mi életünkben egy vereség is lehet motiváló, javító, önbizalmat növelő tényező. Azt nem láttuk, hogy játszott ellenfelünk diósgyőri vereségekor, de azt láttuk, hogyan kapatunk ki a Fraditól. Ebből a vereségből akár a jövőbeni győzelmek üzenete is kiolvasható volt. Akár a játék minőségét, akár a játékosok hozzáállását veszem kiindulópontnak, most először láthattuk olyannak csapatunkat, ahogyan minden meccsen látni szeretnénk. A páros csatákban gyakran élesebbek voltunk ellenfelünknél, csapatjátékban a mérkőzés vége felé egyértelműen a Ferencváros fölé nőttünk és rendes, de be nem rúgott gólhelyzetünk is több volt, mint ellenfelünknek. Élvezetes, izgalmas meccset játszottunk a fővárosiakkal, melyben eredendően védekező szerepet vállaltunk, de a végére megmutattuk, hogy előre játékban is tudunk kreatívak lenni. Stabilitás és szellemesség. Ha ezeket a már általunk, nézők által is látott erényeket a Pancho Arénában is bemutatjuk szombat délután, akkor egészen biztos, hogy lesz esélyünk egy újabb, vereségtől különböző eredményt elérni Felcsúton.

A játékosok közül egyedül Punosevac nem léphet pályára sárgalapjai miatt, a többiek azonban valamennyien Zoran Spisljak vezetőedző rendelkezésére állnak. Az utazókerettel kapcsolatos jó hír, hogy Alex Svedyuk játékengedélyének ügye is rendeződött – így bevethető, valamint a csapattal együtt buszozik Szélpál Norbert is. Mesterünk is letöltötte egy meccses eltiltását, úgyhogy Felcsúton teljes fegyverzetben tudunk kivonulni a küzdőtérre és remélem, hogy a mérkőzés megnyerésével be is tudjuk bizonyítani, hogy: Együtt Erősebbek Vagyunk!

Utazókeret: Vaskó Tamás, Laczkó Zsolt, Spitzmüller István, Balog Zsolt, Bényei Balázs, Fehér Zsolt, Damjanovic Slavko, Thomas Piermayr, Vukasin Poleksic, Takács Péter, Fabio Nascimento de Oliveira, Ezequiel Calvente, Szélpál Norbert, Svedyuk Alex Pál, Nathan Eccleston, Matus Paukner, Mursits Roland, Birtalan Botond.

Az előző és soron következő mérkőzéssel kapcsolatban Igricz Mihály – klubigazgató telefonon adott interjút a Mega Rádiónak, melyet a péntek déli hírekben is meghallgathattok.

Megosztás

Facebook

0

email

Print

2016. 03. 09.   Mérkőzések, OTP Bank NB I Liga 2015-2016

Megosztás

Facebook

0

email

Print

2016. 03. 13.   Archív, Archívum – 2016.

A legutóbbi beharangozónkban Dél-dunántúli hadjáratról írtunk (Kozármisleny 1-1; Paks 0-2), melyet teljes mértékben sikeresen vívott meg csapatunk. A Magyar Kupában elért döntetlen (Kozármisleny 1-1) továbbjutást ért, míg a Paks legyőzése három ponttal gazdagította csapatunkat.

Mind a két idegenbeli meccsünkön a védekezés volt az Előre erőssége. Sőt minden idén lejátszott meccsünk legfőbb erénye a stabil védekezés volt. Hat tétmérkőzést, két kupa és négy bajnoki meccset játszottunk eddig a február 10-én lejátszott Kozármisleny elleni hazai Magyar Kupa mérkőzésünk óta (2-1 ide). Az eredménysort végigböngészve megállapíthatjuk, hogy csapatunk legszebb napjaira emlékezető teljesítménnyel rukkolt elő ezen a hat mérkőzésen, melyből négyszer idegenben lépett pályára. Két győzelem (Kozármisleny, Paks) és három döntetlen (Kozármisleny, Videoton, MTK) mellett mindössze egyetlen, legkisebb gólkülönbségű vereség szerepel csapatunk neve mellett. És akár hisszük, akár nem, ennek a hat meccsnek a gólkülönbsége is pozitív (6-4), azaz több gólt rúgtunk, mint amennyit kaptunk. Büszkeségre okot adó, veretes teljesítmény tehát, amit a mieink bemutattak az eddigi hat mérkőzésükön. Pedig minden meccsünket Demoklész kardja alatt játsszuk és a veszély bekövetkeztének, a vereségnek mindig nagyobb az esélye, mint a győzelemnek. Hiszen egy bajnokság utolsó helyezettje a világon sehol sem esélyese egy bajnoki labdarúgó mérkőzésnek. De a foci többek között azért is imádni való sportág, mert a labdarúgó pályákon tényleg minden megtörténhet. Például a tabella végén szerénykedő együttes fogja magát, produkál egy kiváló szériát és egyszerre csak eljut arra a szintre, hogy a soron következő bajnoki mérkőzésének már nem az ellenfele, hanem saját maga lesz az esélyese. Addig meg meglepetést, meglepetésre halmoz eredményeivel. Mint ahogyan mi is tettük ezt februári és március eleji teljesítményünkkel. Az MLSZ honlapján mindenesetre már a csabaiak paksi tettének dicséretét adták címnek a 23. forduló összefoglalójának. A „Régen látott szériában” az Előre cím alá Zoran Spisljak edző fotója került. De, ez már a múlt (közel- vagy régmúlt teljesen mindegy) még, ha oly dicső is, akkor is…

A jövő, a Ferencváros képében itt toporog a Kórház utcai stadion kapui előtt. A bajnokság első számú esélyesét a Fradit fogadjuk a hétközi bajnoki mérkőzésen. Azt a Fradit, amelyik még keresi korábbi önmagát, amelyik képességeihez és lehetőségeihez képest lényegesen gyengébben teljesít, mint tette azt az őszi szezonban. Az igaz, hogy február 13-án győztesen távoztak a zöldek a Kórház utcából (0-1) – de az is igaz, hogy az idei hat tétmeccsükön több vereséget szenvedtek, mint mi. (kupameccsen: FTC-Videoton 0-1; bajnoki mérkőzésen: Honvéd-FTC 2-1). Utolsó bajnoki mérkőzésükön a Groupama Arénában nem bírtak a Diósgyőrrel (2-2). Az idei tétmeccsek tabelláján a Fradi (10) mindössze egyetlen ponttal szerzett többet, mint mi (9), igaz több gól rúgtak nálunk (8/6), de mi viszont kevesebb gólt kaptunk (5/4). Ha csak ennyi előzménye lenne a Fradi elleni bajnoki meccsünknek, akkor akár azt is mondhatnánk, hogy rangadóra készülünk. Ha ezekhez a tényekhez hozzávesszük, hogy az FTC elleni hazai mérlegünk abszolút pozitív (11 győzelem, 9 döntetlen és 6 vereség a gólkülönbség 31-23) nem táplál hamis illúziókat az a csabai drukker, amelyik bízik abban, hogy ezen a kora tavaszi estén sikerülhet legyőznünk a Ferencvárost.

Már csak azért is, mert az előreláthatólag sem sérülés, sem betegség, sem eltiltás miatt nem lesz kényszerhelyzetben Zoran Spisljak a csapat összeállításakor. Minden játékosunk hadra fogható, mindenki játékra kész. Ez az optimálisnak tűnő helyzet akár bonyodalmakat is okozhat, sőt magában hordozza a tévedés veszélyét is (mi van, ha a meggyógyult, játékra jelentkező játékos, aki szemre tényleg egészségesnek tűnik, még sincs teljesen rendben), amit most is jó lenne elkerülni. Mindenesetre bízhatunk edzőnkbne, akinek húzásai, összeállításai eddig hozták a jó eredményeket. Bízunk tehát abban, hogy a Fradi meccsre is jó gondolatokat fogalmaz meg játékosainak, tűzben tartja harci kedvüket és a győzelem elérésére eséllyel pályázó csapatnak szavaz majd bizalmat. Mi pedig a klub háttérmunkásai bízunk abban, hogy erre a mérkőzésre a lehető legtöbb drukkerünk kilátogat, a lehető legtöbben biztatják majd csapatunkat és gondoskodnak arról, hogy Demoklész kardja a mérkőzés után is helyén marad – nem sújt le ránk, nem teljesül be a fenyegetettség.

Várunk tehát minden Előre drukkert a mérkőzésre, hogy biztatásukkal, segítségükkel megverhessük a Ferencvárost, hogy folytathassuk kiváló tavaszi szezonkezdésünket, mert mindannyian tudjuk csak az egy húron pendülőknek van esélye a sikerre, hiszen: Együtt erősebbek vagyunk!

Megosztás

Facebook

0

email

Print

2016. 03. 11.   Archív, Archívum – 2016.

[nggallery id=119]

Megosztás

Facebook

0

email

Print