Címkézett bejegyzés

Újabb öt évre Csányi Sándor az MLSZ elnöke

Az eredeti időpontban, de a koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzetre való tekintettel online tartotta meg éves rendes küldött-közgyűlését a Magyar Labdarúgó Szövetség.

Az UEFA küldöttje, a nemzeti szövetségek fejlesztéséért felelős Jozef Kliment is csatlakozott az online közgyűléshez, és beszédében kiemelte, az MLSZ a legelső az UEFA tagszövetségei közül, amely online tartja meg közgyűlését, és ezért kiváló példaként szolgál arra, hogy miként találhatunk új megoldásokat az üzleti élet folytonosságának megőrzése érdekében.

– Az UEFA, szoros együttműködésben a tagszövetségeivel, kidolgozott néhány forgatókönyvet arra, hogy miként és mikor játszhatunk futballt újra. Jelen pillanatban mindenkinek arra kell összpontosítania, hogy megpróbálja befejezni a hazai bajnokságokat – fogalmazott Jozef Kliment, majd hozzátette, a Magyar Labdarúgó Szövetség egy erős pillére az európai futball családnak. – Az Önök szövetsége Dr. Csányi Sándor elnöksége alatt jelentős sikereket ért el a magyar labdarúgás színvonalának emelésében, a futball minden területén. Az infrastruktúrától kezdve, az utánpótlás nevelésen, az akadémiák fejlesztésén, a felelős vezetésen és pénzügyi stabilitáson át egészen a jövőbeni növekedési stratégiák kidolgozásáig.

A napirendi pontok megtárgyalása és a szavazások előtt Csányi Sándor az elmúlt időszak eredményeit értékelte.

 Lezárult egy fontos korszak, gazdasági szempontból ez az évtized a magyar labdarúgás legeredményesebb szakasza volt. Jelentős források kerültek a magyar futballba, és ezek rendkívül eredményesen kerültek felhasználásra. Az volt a vállalásunk, hogy felszámoljuk 50 éves infrastrukturális lemaradásunkat, megújítjuk a futball infrastruktúráját. Mindez szükséges volt ahhoz, hogy európai színvonalúvá tegyük a grassroots futballt, a gyerekek, az amatőrjátékosok számának nagy mértékű emelkedése az egyik legfontosabb sikere a munkánknak. Az új Puskás Aréna felépítése ugyancsak hatalmas eredmény, a nemzeti stadion világszínvonalú létesítmény, amely nemcsak a labdarúgás szerelmeseinek szerez majd sok örömet.

Csányi Sándor hozzátette: a női labdarúgók száma mára meghaladja a 30 ezer főt és a futsal szakág is gyarapodott. Utóbbiban csapatonként legfeljebb 2 játékosnak lehet nagypályás versenyengedélye a 25 évnél idősebbek között. Ennek eredményeként a két szakág elkülönül, segítve a futsalspecifikus fejlődést. Megyei szinten legnagyobb létszámmal az U11-U20-as tornák zajlanak. Ez országos szinten 2.500 csapat versenyeztetését jelenti.

– Az utánpótlásképzésben a Double Pass révén komoly szakmai segítséget nyújtottunk az akadémiáknak működésük fejlesztésére, független és objektív képet kaptunk az utánpótlás helyzetéről. Jelentős fejlesztés volt a Produktivitási rendszer kidolgozása és bevezetése, amely a nevelő munkát az eredmény alapján értékeli – fogalmazott az MLSZ elnöke, aki kiemelte: a jövőben az eddigieknél is jobban fókuszba kerül a szakemberképzés a magyar futballban.

– Az előrelépés egyik kulcsterülete a szakemberképzés, melyre komoly erőforrásokat fordítottunk eddig is, de azt látjuk, hogy sokszor nem felkészült emberek dolgoznak a gyerekekkel, ezen a területen a színvonal javítására van szükség, ezért az edzőképzésben jelentős váltásra készülünk. A kluboknál olyan sportigazgatóknak kell dolgozniuk, akik a szakmát képviselik, és felkészültek a célok elérésére. Sok esetben kapkodást látok, több klubnál 40-50 játékos alkotja a keretet. Átgondolt játékospolitikára és gazdálkodásra van szükség, az irreális fizetéseket, nem ésszerű költséggazdálkodást fel kell számolniuk a kluboknak – mondta Csányi Sándor, aki kitért arra is, hogy férfi válogatottunk 44 év után jutott ki világversenyre 2016-ban, és bízik benne, hogy a következő Európa-bajnokságon is ott lehet a csapat.

– Az elmúlt két évben élklubjaink jelentősebb nemzetközi sikereket értek el a korábbi időszakhoz képest. Az utánpótlás bajnoki rendszereken végrehajtott átalakítás is azt a célt szolgálja, hogy a tehetségek ne vesszenek kárba, és hogy zökkenőmentesen történhessen a fiatal játékosok beépítése. Sajnos nem tudunk sikereket felmutatni a fiatalok NB I-es csapatokban való szereplését illetően. Ahhoz, hogy a magyar futball megújuljon, magyar játékosok szerepeltetésére van szükség a csapatokban.

Csányi Sándor végezetül kitért arra, hogy sportdiplomácia területén egyértelműen sikereket ért el a szövetség. Lényegében minden évben kiemelkedő esemény kerül hazánkba. Az elmúlt 10 évben rendeztünk FIFA- és UEFA-kongresszusokat, női BL-döntőt, elnyertük a 2020-as Eb, valamint a 2021-es U21-es Eb társrendezési jogát, 2022-ben EL-döntő lesz a Puskásban.

– Bízom benne, hogy minél előbb újraindul a futball Magyarországon és a nemzetközi porondon is, és hamarosan ismét megtelhetnek a futballpályák lelátói – zárta szavait a szövetség elnöke.

A közgyűlés ezt követően elfogadta a szövetség szakmai és egyszerűsített pénzügyi beszámolóját, valamint az MLSZ szakmai és pénzügyi tervét, majd egyhangúlag újabb öt évre megválasztotta Csányi Sándort az MLSZ elnökévé. Az elnökség tagjaira történt szavazást követően megalakult a szövetség új elnöksége, melynek tagjai Dr. Anthony Radev, Dr. Török Gábor, Balogh Gabriella, Bánki Erik, Berzi Sándor, Dankó Béla, Garancsi István és Nyilasi Tibor lesznek.

Csányi Sándor a közgyűlés utáni sajtótájékoztatón kijelentette, továbbra is felvesszük a harcot a rasszizmus, antiszemitizmus ellen. Miközben a stadionokban a hangulat folyamatosan javul, ezeknek a visszataszító jelenségeknek a jövőben sincs semmi helye a futballban. Az MLSZ elnöke újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az Eb rendezés halasztása kapcsán is folyamatosan alkalmazkodnunk kell a helyzethez.

Forrás:

https://szovetseg.mlsz.hu/hir/csanyi-sandor-ujabb-ot-evre-az-mlsz-elnoke-lett

 

Elhalasztják az Európa-bajnokságot

Jövőre rendezhetik meg a labdarúgó Európa-bajnokságot

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) kedden az idei évre tervezett labdarúgó Európa-bajnokság elhalasztása mellett döntött. Az Eb-t egy évvel az eredeti időpontot követően, 2021 nyarán rendezhetik meg.

A koronavírus-járvány miatti óvintézkedések hatására leállt a hazai és a nemzetközi labdarúgás. Az UEFA kedden megvizsgálta a tornák és bajnokságok lehetséges folytatásának forgatókönyvét. Mivel a betegség pontos kimenetelét senki sem tudja előzetesen megjósolni, így a testület tagjai az irányelvekben, a későbbi pótlás szabályaiban és prioritásaiban tudtak megegyezni. A döntéseket megelőzően az Európai Labdarúgó-szövetség illetékesei egyeztettek a szövetségek és a klubcsapatok vezetőivel, kikérve véleményüket a helyzet megoldásával kapcsolatban.

A Marco Rossi vezette magyar válogatott szempontjából is kiemelkedően fontos pótselejtező-mérkőzések mielőbbi megrendezése elsődleges a döntéshozók számára, akik szeretnék, ha a találkozókra a júniusi FIFA-játéknapokon sor kerülhetne, az események szerencsés alakulása esetén. Szintén ebben a nyári időszakban történhetne meg a Bajnokok Ligája hátralévő szakaszának pótlása.

Ami az Európa-bajnokságot illeti, azt olyan időpontra tenné át az UEFA, amikor már nagy valószínűséggel nem lesz hatása a most zajló egészségügyi körülményeknek, a tervek szerint 2021. június 11-től július 10-ig tartana a kontinensviadal, lényegében hasonló körülmények mellett, mint amilyen az idei rendezvény lett volna. Az UEFA természetesen biztosítja az Eb-re már jegyet váltó szurkolóknak a visszaváltás lehetőségét.

Közleményében Aleksander Čeferin, az UEFA elnöke elmondta: a nemzetközi krízis közepette a labdarúgás megmutatta a legjobb oldalát: a szereplők nyitottságának, szolidaritásának és toleranciájának köszönhetően sikerült konszenzusos megoldást találni.

A részletes programot és versenynaptárat egy munkacsoport dolgozza ki a közeljövőben, ideértve a 2021-es, részben magyar rendezésű U21-es Európa-bajnokságot is.

Ezzel párhuzamosan döntés született kedd délután arról is, miképp oldanák meg a helyzetet az egyéb kontinenstornák, valamit európai kupaküzdelmek kapcsán. Mivel nem megjósolható, mikorra áll vissza a korábbi rend a járvány lecsengése után, az egyéves Eb-csúsztatás esélyt kínál arra, hogy befejezzék az aktuális nemzeti és nemzetközi klubsorozatokat, így eldőlhetne, mely csapatok lesznek bajnokok, mely együttesek indulhatnak a következő idény selejtezőiben, illetve lehetnek ott a főtáblákon. Ez esetben minden bajnokságot június 30-ig kellene befejezni (így az NB I-et is), a bajnokikat hét közben rendeznék, a BL- és El-meccseket hétvégente, hogy június végén le tudják játszani a döntőket. Így júliusban és augusztusban indulhatna a következő idény az európai porondon is.

Az UEFA a bajnokságok és a klubok képviselőivel létrehozott egy munkacsoportot, melynek feladata megoldásokat találni a jelenlegi szezon befejezésére. Új időpontot kell találni a Nemzetek Ligája négyes döntőjének, az angliai női Európa-bajnokságnak és a magyar-szlovén közös rendezésű U21-es Európa-bajnokságnak, mert mindhárom esemény 2021 júniusában és júliusában lenne. Gianni Infantino, a FIFA  elnöke jelezte, szintén új időpontot keresnek a klub-világbajnokságnak, hogy kitérjen az egy évvel eltolt Eb és Copa America elől. Az Eb-pótselejtezőket, így a bolgár-magyart a tervek szerint szintén idén júniusban pótolnák.

Természetesen a tervek is változhatnak, így a következő hetekben várható további fejlemény minden ügyben.

Kapcsolódó hivatkozás:

https://szovetseg.mlsz.hu/hir/jovore-rendezhetik-meg-a-labdarugo-europa-bajnoksagot

Zárt kapusak a magyarországi mérkőzések

A Magyar Labdarúgó Szövetség a kormány mai rendkívüli döntését követően csütörtöktől visszavonásig az összes magyarországi labdarúgó-mérkőzés zártkapus megrendezését rendelte el.

A korlátozás azt jelenti, hogy a szűk körű rendezőgárda mellett kizárólag a játékosok és a stábtagok lehetnek jelen. Az MLSZ szerdán délután levélben részletesen tájékoztatta a klubokat, hogy az egészség megőrzése érdekében milyen feltételekkel kell megrendezni a professzionális és amatőr mérkőzéseket.

A mai napon a Magyarország Kormánya által életbe léptetett intézkedések alapján 2020. március 11-e után megrendezésre kerülő labdarúgó bajnoki és kupamérkőzéseket zárt kapuk mögött kell megrendezni.

A zárt kapus mérkőzéseken kizárólag a jelen iratban meghatározott személyek léphetnek a stadion, sportpálya, illetve a csarnok területére:

– Sportszervezetenként az alábbi maximális létszámú résztvevő (labdarúgók, stábtagok, illetve regisztrált sportszakemberek/vezetők vehetnek részt: NBI férfi felnőtt: maximum 45 fő, NBII férfi felnőtt: maximum 35 fő, minden egyéb férfi, női, felnőtt utánpótlás és futsal: maximum 25 fő.

– Az MLSZ vagy megyei (budapesti) igazgatóság által delegált hivatalos személyek (játékvezetők, játékvezető-asszisztensek, ellenőrök).

– A mérkőzés lebonyolításához előírt hazai rendezői gárda.

– A mérkőzés lebonyolításához előírt egészségügyi személyzet (ideértve mentőautó és annak személyzete).

– Labdaszedők (maximum 10 fő, 14 éves felüli).

– Jogtulajdonos televíziós közvetítés/felvétel esetén, a közvetítéshez/felvételhez szükséges technikai személyzet.

A fent felsorolt intézkedések teljes körű betartásáért a szervező egyesület, a vendégcsapat személyei tekintetében pedig a vendég sportszervezet a felelős. A szövetségi ellenőr jelenlétében tartott mérkőzéseken a stadion, sportpálya, csarnok területére belépő személyek névsorát a szövetségi ellenőrnek kell átadni a mérkőzés kezdete előtt legkésőbb 60 perccel.

A fenti rendelkezések megszegése, avagy tájékoztatás elmulasztása súlyos fegyelmi vétségnek minősül.

A rendeletre tekintettel a média és kommunikációs terület vonatkozásában az alábbi szabályokat kell betartani:

– Újságírók, fotósok és nem jogtulajdonosi televíziók (média képviselői) akkreditálására nincs lehetőség,

– A marketing kézikönyv rendelkezésének megfelelően a helyszínen minimális stáblétszámmal dolgozó jogtulajdonos televízió (MTVA) számára a kluboknak biztosítani kell a megszólalókat.

– Az első és másodosztályú sportszervezetek esetében, a média megfelelő kiszolgálása érdekében minden klub a találkozó lefújása után legkésőbb egy órával hivatalos csatornáin köteles közzétenni részletes edzői nyilatkozatot (írásban vagy mozgóképben).

– A találkozóval kapcsolatos információkról minden klub köteles tájékoztatni a közvéleményt, az érdeklődő újságírókat. Ennek érdekében a klub média-munkatársai (a maximális résztvevői létszám terhére) szolgáltassanak információt az adott mérkőzésről.

Ezúton közöljük, hogy a játékvezetők arról kaptak tájékoztatást, hogy a megszokott, a sportszerűség által is megkövetelt, mérkőzés előtti, utáni kézfogásokat a rendelkezés visszavonásáig mellőzzék.

A fenti rendelkezések a bajnoki mérkőzések mellett a felkészülési találkozókra is vonatkoznak.

 

Új MLSZ szabályozások

Az MLSZ elnöksége maximálta az élvonalbeli keretek méretét. Minden fordulóban egy találkozó dönt a Magyar Kupában, folytatódik a Kedvezményes Pályaépítési Program.

A 2020-2021-es idénytől 25 főben határozza meg a játékoskeretek méretét az MLSZ elnöksége az OTP Bank Ligában annak érdekében, hogy csökkenjen a csapatoknál alkalmazásban lévő, de keveset szerepeltetett labdarúgók száma. A 25-ös keret kizárólag U19-es vagy fiatalabb korú játékosokkal növelhető. A korábbi stratégiai törekvések jegyében növekszik a hazai és a fiatal játékosok ösztönzése, illetve az új a szabályozás a kluboknál korlátozza a játékosok összesített bértömegét.

A témában ide kattintva olvasható az MLSZ 2019. májusi közgyűléséről készült beszámoló.

A 12 élvonalbeli klub alig két héttel az Európa-bajnokság londoni döntője után, augusztus 1-én kezdi meg a 2020-2021-es őszi idényét, amely a 16. fordulóval, december 12-én ér véget.

A másodosztályú pontvadászat rendje lényegében változatlan marad: a húsz csapatos NB II továbbra is a fiatal tehetséges hazai labdarúgóknak adhat kibontakozási lehetőséget. A bajnokságban résztvevő csapatoknak a mérkőzéseikre legalább egy U20-as játékost kell szerepeltetniük.

Igazi klasszikus kuparendszerré alakul a férfi Magyar Kupa 2020-ban rajtoló idénye, hiszen minden körben mindössze egy mérkőzésen dől el a továbbjutás, minden esetben az alacsonyabb osztályú csapat a pályaválasztó. Újrajátszás továbbra sincs: döntetlen esetén hosszabbítás és büntetőpárbaj zárhatja le a továbbjutás kérdését. A professzionális csapatok a 6. fordulóban, a legjobb 128 között csatlakoznak a mezőnyhöz, és kiemeltként egymással nem találkozhatnak. Az első forduló időpontja egyébként július 29., szerda, míg az OTP Bank Liga és Merkantil Bank Liga csapatai egy hétvégén, szeptember 19-én csatlakoznak, ami azt jelenti, hogy az ország 32 pontján (jellemzően kis településeken) élőben láthatják a szurkolók a legjobb magyar csapatokat. A döntőt a Puskás Arénában rendezik, 2021. május 19-én, a kupagyőztes pedig csatlakozik a nemzetközi kupák mezőnyéhez.

Az elnökség elfogadta a női és a futsal versenykiírásokat is. A női NB I küzdelmei 8 csapattal folytatódnak a jövőben is, a bajnoki cím rájátszást követően alakul ki.

A Kedvezményes Pályaépítési Program keretében az MLSZ 2012-2019 között 123 kispályát épített országszerte, elsősorban hátrányos helyzetű településeken, melyek önkormányzatainak csupán a költségek tíz százalékát kellett biztosítania. A tavalyi pályázati felhívást követően – a korábbi hat pályázati ütemhez hasonlóan – ebben a kedvezményes formában létesül 20 településen egy-egy, az örömfocit szolgáló létesítmény. Az ütemezés alapján a pályák már 2020 tavaszán elkészülhetnek.

Kapcsolódó hivatkozás:

https://szovetseg.mlsz.hu/hir/eletbe-lep-a-25-fos-keret-szabalyozasa-az-nb-i-ben

Középpontban a szurkolók

A hazai professzionális klubok képviselői ismét összegyűltek, hogy egy workshop keretében ismerkedjenek meg a szurkolók megszólításának és a közösségi média használatának trendjeivel – nemzetközi szakértők segítségével.

Időpont: 2019. december 10. (kedd)

Helyszín: Budapest, Puskás Aréna

#Meccsnap Projekt keretében évente két alkalommal találkoznak a hazai klubok képviselői, hogy megosszák egymással tapasztalataikat a marketing és kommunikáció területén. Az MLSZ által szervezett eseményen ezúttal Hollandiából, Spanyolországból és Németországból érkeztek előadók, így a Puskás Arénában valóban az európai élvonal munkájába tekinthettek bele a klubok marketingesei.

Az előadások sorát Bas Schnater nyitotta meg, aki korábban az AZ Alkmaar merketing osztályán dolgozott: előadásában számos példát mutatott be arra vonatkozóan, hogyan tudja egy klub a működése során keletkező adatokat a szurkolókkal való kapcsolat fejlesztésére használni, hogyan tudja a meccsélményt és a kiszolgálás minőségét befolyásolni a hatékonyan felhasznált információ. Előadásában saját tapasztalatai alapján arról beszélt, hogyan tehetik a klubok a stadionjukat azzá a hellyé, ahová az összetartás, a közösségi érzés miatt járnak az emberek.

Fotó: mlsz.hu

José Ángel Risco Oliva, a Sevilla FC közösségi média menedzsere bemutatta a spanyol klub social media stratégiáját és a napi munka szervezését a többszörös Európa Liga-győztes klubnál.

– Te is a csapat tagja vagy – ezt hangsúlyozzuk. Ennek jegyében szeretnénk elérni mindenkit a világ különböző pontjain, és olyan tartalmakat megosztani a szurkolókkal, amik igazán érdeklik őket. Igyekszünk azokat is bevonni, akik nem követik a csapatot napi szinten.

Daniel Haas a 1. FSV Mainz kommunikációját mutatta be, példákkal érzékeltetve, hogy az egyes célcsoportokat, hogyan, milyen csatornán szólítja meg a klub meccsnapokon, és azok között. Úgy fogalmazott, szerinte is a „csapat-érzés” a legfontosabb a sportegyesületek és a szurkolók párbeszédében.

– Persze sokat segít, ha jó eredményt érünk el a pályán; ám az érzelmek és a szurkolók bevonása a csapat életébe mindent visz. Az egyik legnépszerűbb képünk például Szalai Ádám visszatéréséről szólt.

Fotó: mlsz.hu

Előadásaik végén a szakemberek tanácsokkal, a vendégek kérdéseire adott válaszokkal igyekeztek segíteni a hazai egyesületek munkatársainak.

Amellett, hogy az esemény lehetőséget kínált arra, hogy a magyar klubok képviselői találkozzanak egymással, személyesen beszélgessenek a nemzetközi előadókkal, a résztvevőknek lehetőségük volt megismerkedni az új Puskás Arénával egy stadiontúra keretében.

Kapcsolódó hivatkozás:

https://www.mlsz.hu/hir/meccsnap-kozeppontban-a-szurkolok