A vizsgálat az MLSZ döntése alapján tizenöt, a hazai utánpótlás-nevelésben meghatározó sportegyesületre, alapítványra terjedt ki. Az érintett szervezetek egyenkénti átvilágítása módot adott arra, hogy általános érvényű megállapítások szülessenek a hazai utánpótlás-nevelés erősségeiről, gyengeségeiről és rámutasson azokra a területekre ahol a legnagyobb az elmaradásunk az élenjáró sportnemzetekhez képest.
A 3 éves munka első szakasza az érintett műhelyek első-körös átvilágítását jelentette. Ez alapján egy éves képzési program indult (2. szakasz), ahol nemzetközi előadásokon, műhelymunkákon, külföldi akadémiák helyszíni látogatásán keresztül kaptak intenzív képzést a hazai sportegyesületek/sportalapítványok szakmai vezetői. A programot vizsga zárta. A 3 éves ciklus utolsó fázisa az ún. záróaudit volt, amely 10 fő szempont és azon belül összesen közel 500 alszempont (indikátor, részterület) alapján értékelte a hazai utánpótlás-műhelyeket.
A program teljes mértékben a Double Pass know-how-ja alapján valósult meg, a mérési adatokat a Double Pass erre a célra fejlesztett számítógépes programjában értékelték ki. Az audit legnagyobb értéke, hogy az ún. globális-jelentés mellett (amely a szövetség vezetése részére ad átfogó képet a fejlesztési területekről) minden egyes vizsgált szervezet részére egyedi értékelést és fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az MLSZ Elnöksége úgy döntött, hogy az átfogó jelentést teljes terjedelmében nyilvánosságra hozza. A jelentés ezen a linken érhető el.
Az MLSZ a jelentéshez kapcsolódóan további döntéseket is hozott. Az egyik ilyen döntés értelmében a központi költségvetésből a kiemelt utánpótlásképzésre érkező forrásokat 100%-ban a jelentés eredménye alapján osztja fel a vizsgált szervezetek között oly módon, hogy a Double-Pass által vizsgált szempontokon belül kiemelt súlyt ad az ún. produktivitásnak. A produktivitás annak mérőszáma, hogy az adott utánpótlás-műhely hány tehetséges fiatalt nevelt fel, „termelt ki” felnőtt klubcsapatok, a korosztályos válogatott számára, akik potenciálisan akár kiemelt európai bajnokságokban folytathatják pályafutásukat. Ez a mutató tehát végeredményben a képzés hatásfokát hivatott mérni. A hazai sportegyesületek számára egyértelmű üzenetet fogalmazott meg ezzel az MLSZ elnöksége: a támogatásokhoz való hozzáférés „alanyi jogosultsága” megszűnik, azt a jövőben egyértelműen a munka minősége, a teljesítmény határozza meg.
Az elnökség 12 regionális hatáskörrel is rendelkező utánpótlás-képző központot jelölt ki és a regionális feladatokra (együttműködés a régióban működő alközpontokkal) további forrásokat allokált. A kiemelt utánpótlás-központok működését a szövetség a Double Pass fejlesztési javaslatok alapján szigorú minőségbiztosítási eljárás alá vonja.
Ezek a lépések jól illeszkednek a korábban elfogadott döntésekhez, amelyek rögzítették, hogy a hivatásos (NB I és NB II) klubok a hazai játékosok szerepeltetésének függvényében jutnak hozzá a központi forrásokhoz. Az MLSZ vezetésének az a meggyőződése, hogy a kiemelt utánpótlás-képzés megerősítése és a műhelyekből kikerülő fiatal tehetségek játéklehetőségének megteremtése a későbbi eredményesség egyik legfontosabb záloga. Nyilvánvaló, hogy a projekt sikeréhez a 6-14 éves ún. pre-akadémiai korosztály képzési rendszerét is meg kell erősíteni. Ennek érdekében az MLSZ – a már említett regionális együttműködési rendszer bevezetése mellett – olyan költségtérítési- és átigazolási rendszer bevezetése mellett döntött, amely az ebben a korosztályban történő képzési munkát – ugyancsak annak eredményessége alapján – pénzügyileg is motiválja.
Közösségi média