A modern sportok felgyorsult és versenyközpontú világában a pszichológia szerepe egyre fontosabbá vált a teljesítmény fokozásában, a mentális jólét elősegítésében és az általános siker elérésében, feldolgozásában is. A pszichológiai elvek és stratégiák integrálása forradalmasította az edzők, a sportolók edzésekhez és versenyekhez való hozzáállását. A mai modern sportban tehát nem lehet elmenni a pszichológia fontossága és jelentősége mellett, hiszen alapjaiban változtatta meg a felkészülési és versenyzési módszereket. A sportpszichológia viszonylag új tudományág, amely az 1960-as években kezdett el fejlődni, mára viszont az egyik legfontosabb segítő terület a professzionális sport területén.
Illusztráció. Forrás: internet.
A pszichológia jelentőségét a modern sportban nem szabad lebecsülni, hiszen a fizikai adottságokon túl a mentális képességek is döntő szerepet játszanak egy-egy sportoló sikerességében. Számos sikeres sportoló, mint például Michael Jordan vagy Serena Williams, valamint Andrés Iniesta is (aki egyszer úgy érezte, hogy elfelejtett focizni) nyíltan beszéltek a sportpszichológia szerepéről karrierjük során. A pszichológia úgy fokozhatja a teljesítményt, hogy javítja a kulcsfontosságú mentális készségeket, például a fókuszt, a rugalmasságot és a célmeghatározást. Azok a sportolók, akik pszichológiai tréningen vesznek részt, jobban felkészültek arra, hogy megbirkózzanak a hatalmas nyomással és stresszel, amely gyakran kíséri a nagyobb téttel járó versenyeket, vagy mérkőzéseket. A pszichológiai technikák beépítése hozzájárul a sportolók általános jólétéhez és mentális egészségéhez, biztosítva számukra az egészséges gondolkodásmódot a pályán és azon kívül egyaránt. A pszichológia szerepe a modern sportban rendkívül jelentős és több szempontból is fontos.
A versenysportban nap mint nap alkalmazzák a pszichológiai módszereket a teljesítményfokozáson és a mentális felkészülésen kívül számos más területen is. A sportpszichológia segíteni tud a sportolóknak megtanulni, hogyan koncentráljanak és tartsák fenn a figyelmüket a verseny során, ami elengedhetetlen a sikerhez. A mentális képek és vizualizáció technikái segítségével a sportolók előre átélhetik a versenyhelyzeteket, ami növeli a teljesítményüket. A célok meghatározása és elérése motivációt ad a sportolóknak, hogy kitartsanak az edzések és versenyek során. Az önbizalom növelése és a negatív gondolatok elkerülése érdekében a sportpszichológusok megtanítják a sportolókat pozitív önbeszéd alkalmazására.
A ma már szinte alapvetőnek számító eszközök alkalmazása mellett, igen lényeges a stresszkezelés és a szorongáscsökkentés is, hiszen az élsportolók jó részénél feltárhatók és megfigyelhetők a vonatkozó tünetek. Relaxációs technikaként jó szolgálatot tehetnek a légzési gyakorlatok és a progresszív izomrelaxáció is, ezek mindenképpen segítenek csökkenteni a verseny előtti feszültséget. Ehhez kapcsolódóan alkalmazható az úgynevezett kognitív viselkedésterápia (CBT) is, melynek segítségével a negatív gondolatok átalakíthatók, a helyzetek újraértékelésével pedig a sportolók sokkal jobban kezelhetik a stresszt.
A sportpszichológia a csapatdinamika és a kommunikáció fejlesztésével jelentős hatással bír a csapatkohézióra, hiszen az ilyen jellegű együttműködés a játékosok között növeli a csapatszellemet és az összetartást. Az együtteseken belül viszont nyilván elkerülhetetlenek a kisebb-nagyobb konfliktusok, melyek hatékony kezelése és megoldása révén a kollektíva jobb együttműködésre lehet képes.
Végül, de nem utolsósorban az egyik legfontosabb terület a traumák feldolgozása, valamint a motiváció fenntartása. A sérülés utáni időszakokban a sportpszichológusok segítenek a sportolóknak feldolgozni a traumát és megbirkózni a rehabilitációs folyamat mentális kihívásaival.
Fotó: Kiss Zoltán
A Békéscsaba 1912 Előre labdarúgó klub és a Békéscsaba Labdarúgó Akadémia sportpszichológusa, Sebők Márta hosszú évek óta foglalkozik akár felnőtt, akár utánpótláskorú labdarúgókkal, de más sportolókkal is.
− Tudjuk, hogy a professzionális sportban nem elég önmagában a fizikai- és taktikai felkészültség, hiszen adott esetben apró dolgok dönthetnek. Hogy néz ki a sportpszichológus munkája a valóságban, miként tudsz segíteni sportolóinknak?
− Mielőtt bármi is történne, nagyon fontos, hogy a csapat vezetőedzőjével egyeztetni tudjak. Mit szeretne? Mire van szükség? Mik az elképzelések? Szerencsére Békéscsabán az első csapat vezetőedzőjével, Csató Sándorral még a felkészülés elején meg tudtuk ezt oldani, így abszolút ideális állapot alakulhatott ki, mert szabad kezet kaptam, ami nagyon optimálisnak mondható. Úgy osztottam be a srácokat és a csapatot, ahogy szükségesnek éreztem, tehát nem szóltak bele, hogy mikor és hogy oldom meg az egyéni-, illetve a csapatréningeket. Mindenkit meghívtam egyéni elbeszélgetésre, hogy megismerjem őket – közben pedig mentek a csoportos tréningek is. A csapattréningekre 3-4 fős csoportokat hívtam, például volt olyan, amikor a kulcsjátokosok jöttek vagy amikor posztok szerint rendeztem csoportba őket (például kapusok és védők, középpályások, támadók). De olyan alkalmak is voltak, amikor a teljes csapatot összehívtam. Az egyéni üléseken szerettem volna képet kapni a mentális és pszichés állapotukról. Milyen a kommunikációs készségük? Hogyan pozícionálják magukat a csapatban? Hogy érzik magukat, van-e bármilyen nehézségük?
A lényeg a teljesítmény optimalizálás a téthelyzetben, tehát a cél minden esetben az, hogy az ilyen szituációkban a lehető legjobb teljesítményt tudják nyújtani a sportolók. Ezért történik mindenféle feladat és azok megoldása is.
− A csapatfoglalkozásokon a fő cél mindenképpen az, hogy megtanuljanak kommunikálni egymással – bármilyen hihetetlen, de adott esetben még ez is nehézséget okozhat -, megtanulják elfogadni egymást, megtanuljanak csoportban dolgozni. Az elfogadás szintje aztán egyre mélyebb lett és tényleg sok minden olyan dolog elhangzott a csoportos üléseken, amelyeket nem is tudtak egymásról. Ezekben az oldottabb, játékosabb helyzetekben megtanulják az elfogadás folyamatát, így az együttes összhangja sokkal jobb lesz a pályán, tehát jobban tudnak funkcionálni csapatként. Ilyen szinten azért meg kell küzdeniük nehéz helyzetekkel és amennyiben ezt együtt tudják sikerrel megoldani, még inkább összekovácsolódnak. Fontos eredmény, hogy ebben a szezonban is sokszor még az utolsó pillanatokban is szereztek gólokat, mert össze tudtak fogni egymás hibáztatása nélkül. Sokkal jobb lett az összhang és igazából ez lenne a csoportos ülések célja. Szerencsére különösebb mélyebb probléma nem volt merült fel, így elsősorban a prevención volt a hangsúly, hogy ne is legyen! Megismertem őket egyénileg is, és mivel egész szezonban tudtunk együtt dolgozni, így folyamatosan követni tudtam a mentális állapotukat, egyénileg és csapatszinten is, ami nagyon jó, optimális, mert krízis esetén azonnal közbe lehet avatkozni, vagy meg lehet előzni a kríziseket. Az egyéni elbeszélgetéseken a személyes és a csapattal kapcsolatos témákon keresztül dolgoztunk azon, hogy a lehető legjobb teljesítményt tudják nyújtani az edzéseken és a mérkőzéseken. Maguktól is ezt várták, azon túl, hogy nyilván ez az edzői elvárás is. Szerettem volna, ha mindenkivel le tudok ülni a szezonban egyénileg legalább egyszer, tiszteletben tartva az önkéntességet is. Úgy gondolom sikerült összehangolnom céljaimat a srácok igényeivel, kéréseivel, kívánságaival. Végül, de nem utolsósorban a feladataim közé tartozik a sérüléssel küzdő sportoló mentális és pszichés támogatása. A sérülés mindig igen nehéz egy sportoló számára, hiszen nem tud játszani, nem tud edzeni. Ezért ilyen esetekben mindig arra helyezzük a hangsúlyt, hogy úgy tudjon rehabilitálni, hogy a legjobb mentális és érzelmi állapotba kerüljön, oldódjon a düh, a frusztráció benne, amit a tehetetlenség, a várakozás okozhat. Bizonyos mentális technikákkal (például relaxáció, imagináció, mentáltréning) nagyban tudjuk segíteni a gyógyulási folyamatot, ezzel meggyorsítva a teljes visszatérést.
− Természetesen az egész idényben folyamatosan egyeztettünk a vezetőedzővel, átbeszéltük tapasztalataimat és folyamatos tájékoztatást nyújtottam a játékosok állapotáról, hiszen egy labdarúgó csapatban a teljes felelősség őt terheli, amikor kijelöli a soron következő mérkőzés tizenegy kezdő játékosát. Ezáltal egyáltalán nem mindegy, hogy a pályára lépő sportolók milyen állapotban vannak, azaz meg tudják-e oldani a feladatot?!
− Az emberek jó része még mindig szkeptikus a mentális tréningekkel, felkészülésekkel kapcsolatban, de amikor jönnek a kézzel fogható visszaigazolások, akkor mindenki elgondolkozik az értelmén: például első csapatunk bajnok lett, az U17-es együttes kupadöntőt játszott és az U16-os fiatalok nem estek ki a bajnokságból, pedig ott voltak rendesen problémák. Ebben a szezonban azért jöttek az eredmények!
− Igen, ilyen szempontból mindenképpen sikeresnek mondható az idény. A legnagyobb gond a tizenhatév alattiak fiúknál volt, akik a kiesés szélére sodródtak és itt krízishelyzetben kérték a beavatkozást. Egy csapattréning alkalmával, sikerült a felszínre hozni egy markáns problémát, ami valószínűleg negatívan hatott a csapatdinamikára, ezáltal a csapat teljesítményére. Már azzal, hogy a felszínre került a probléma, jó irányba indította el a csapatteljesítménnyel kapcsolatos folyamatokat. Megbeszéltük az edzőkkel, hogy mi az, amiben segíteni tudnak a srácoknak, az optimális teljesítmény érdekében. Szerencsére jó vége lett a szezonnak és én büszke vagyok a fiúkra, és az edzőkre is, hogy ennyire jól tudták motiválni a csapatot ilyen nehéz helyzetben.
− Milyen általánosabbnak mondható problémákkal találkozol? Akik szeretnének profi sportolók lenni, mennyire veszik komolyan a sportpszichológus ajánlásait?
− Nem igazán lehet általános problémákról beszélni. A felnőttek általában már tisztában vannak a személyiségükkel és azzal is, hogy mire képesek. Ami náluk fontos volt ebben a szezonban szerintem, mivel nagy teher volt most az első csapaton és mindenki tudta mi az elvárás: hogy megnyerjék a bajnokságot, valamint visszajussanak a másodosztályba- így teljesítménykényszer helyzetbe kerültek. Többször beszéltünk arról, hogy ne úgy menjenek ki a pályára, hogy „akkor most győznünk kell”, hanem koncentráljanak a saját teljesítményükre: mit szeretnének csinálni a meccsen? A teljesítménycélok kitűzése leveszi a sportolók válláról az eredmény terhét, ezért ezekre helyezzük a fókuszt, így az elvárt eredmények is jönnek, mert megszűnik a görcsösség, a teljesítménykényszer.
− A fiataloknál viszont a legmarkánsabb probléma a teljesítményszorongás. Az eredmények iránti elvárás egy szorongásos állapotot idéz elő, mert sokszor az eredménycélokon van a hangsúly, erre fókuszálnak a gyerekek: minél több gólt szeretnének rúgni. Nem ritka, hogy a szülők elvárásait teszik magukévá a fiatalok, ami aztán olyan terhet rak a vállukra, amit már nem tudnak kezelni. Előfordul, hogy elemzik a mérkőzéseket otthon, elemzik a gyerek teljesítményét is – mit csinált rosszul. Ez sem szerencsés, mert a gyerekeknek nem még egy edzőre, hanem támogató szülőkre van szükségük ahhoz, hogy sokáig szeressenek edzésre járni, s szeressék ezt a szép sportágat.
− Összességében egyébként elmondható, hogy aki profi sportoló vagy éppen az szeretne lenni, mindenképpen komolyan veszi a velünk történő közös munkát. Persze előfordul minden korosztálynál, hogy nagyobb az ellenállása a pszichológus irányában (esetlegesen előző negatív tapasztalatok miatt), de nagyon pozitív tapasztalataim vannak: még a szkeptikusok is meghallgatnak, próbálják magukévá tenni a pozitív gondolatokat és amikor esetleg már jönnek az eredmények is, akkor egyre jobban bíznak a sportpszichológiában. A fiatalok pedig szinte már ebben nőnek fel: közelebb áll hozzájuk a sportpszichológia, a sportpszichológiai módszerek, a pozitív gondolkodásmód. Az akadémián folyamatosan találkozom a korosztályokkal, igyekszem nekik minél többet megtanítani az alapvető módszerekről és hogy hogyan tudják pozitívan befolyásolni teljesítményüket. A fiataloknál előfordulhatnak részképesség problémák is- egyébként jó tanuló gyerekeknél- fontos, hogy az edzők tudjanak a nehézségekről, hiszen így tudnak legjobban segíteni a gyereknek a fejlődésben.
A sportpszichológia tehát kulcsfontosságú szerepet játszik a sportolók teljesítményének növelésében, a stressz és szorongás kezelésében, a csapatszellem javításában, a sérülés utáni rehabilitációban és a sportolók általános jólétében. A modern sport világában a mentális felkészülés és a pszichológiai támogatás ugyanolyan fontos, mint a fizikai edzés és a technikai készségek fejlesztése.
M.B.
Gólszerzők: Buna Gábor – öngól (46. perc), Letenyei Zalán (51. perc), Árvai Dániel (84. perc).
Sárga lapok: Zvara Levente (38. perc), Póser Dániel (78. perc), Árvai Dániel (86. perc), Klausz Ádám (88. perc), Szegleti Gergely (94. perc).
Piros lap: Albert István (86. perc).
Közösségi média