2022. 07. 27. Archívum - 2022., Archív
Nagy Sándorral, egykori csapatkapitányunkkal a 2022/2023-as idényben már Szenti Zoltán oldalán, második csapatunk edzőjeként találkozhatunk.
– Az idén már új szerepkörben találkozhatnak veled szurkolóink, amely nem ismeretlen számodra, hiszen évek óta gyerekekkel is foglalkoztál. Mennyiben más az NB3 edzői szempontból?
– Januárban volt egy sérülésem, ami igazából nem is jött teljesen helyre, így a vezetőség felajánlotta, hogy vállaljam el a második csapatot edzőként, amelyet köszönettel el is fogadtam. Igen, gyerekekkel is foglalkoztam az utánpótlásnál, ami viszont teljesen más, mint a felnőtt futball. Gyakorlatilag azonban jelen pillanatban is szinte U19-es játékosokkal dolgozunk egyelőre, hiszen még nem alakult ki véglegesen a harmadosztályú keret. Nagy erőbedobással kezdtünk a munkába, a srácok tényleg mindent megtettek azért, hogy készen álljanak a bajnokságra. Bízom benne, hogy az elvégzett munka meghozza gyümölcsét és jól tudjuk kezdeni a szezont.
– A hétvégén megkezdődik a bajnoki szezon számotokra is. Hogy értékeled a felkészülést, sikerült minden tervezett munkát elvégezni?
– A tervezett munkát elvégeztük, viszont nem igazán tudtunk még teljes létszámban dolgozni, hiszen előbb említettem már, hogy keretünk korántsem végleges. Remélem, hogy a hétvégére minden összeáll és körvonalazódik, valamint kiderül mely játékosokra számíthatok még az első keretből, akik mindenképpen segíteni tudják a dolgunkat.
– A szabályok változásával ismét nehezebb lesz a harmadosztályú bajnokság is, ráadásul a Keleti csoportban velünk együtt öt úgynevezett tartalék csapat is szerepel. Mi a konkrét cél a Békéscsaba 1912 Előre II. számára és hogy érzed az esélyeinket?
– Helyezésben nincs konkrét, meghatározott cél. Minél több pontot kell gyűjtenünk ahhoz, hogy biztosítsuk a bennmaradást, hiszen a saját nevelésű, fiatal játékosaink szempontjából továbbra is igen fontos, hogy már egy felnőtt bajnokságban tudjanak tapasztalatot és mérkőzés perceket szerezni. Stabil játékkal mindenképpen szeretnénk kiharcolni a bennmaradást, aminek szerintem van is realitása. Ahogy azt mindenki tudja, a változások miatt mind a másod-, mind pedig a harmadosztályú bajnokságok nagyon nehezek lesznek. Soktényezős egyenlet az egész, hiszen több olyan tartalék csapat is szerepel a csoportban, ahol egyelőre nem lehet tudni, hogy kik és mennyien játszanak majd vissza, úgyhogy jelen pillanatban még csak körvonalakban láthatók az erőviszonyok. A Zuglót és a BVK Előrét esélyesnek tartom a feljutásra és örülök is neki, hogy a sorsolás úgy hozta, hogy rögtön az elején a BVSC-Zugló csapatát fogadhatjuk.
– Vasárnap a szezonpremieren a BVSC-Zugló együttesét fogadjuk a Békéscsaba Labdarúgó Akadémián. Hogy lehet ilyenkor készülni, hiszen szükség van néhány fordulóra, hogy az erőviszonyok kirajzolódjanak?
– Igen, ahogy az előbb is említettem, egyelőre nem lehet felmérni a konkrét erőviszonyokat. Lehet, hogy egy-egy csapatról úgy gondoljuk, hogy igen erős lehet, aztán a helyzet úgy hozza, hogy nem tudják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket?! El kell telnie 4-5 fordulónak ahhoz, hogy reálisabb képet kapjunk a mezőnyről. Ezért a szezon elején jobban szeretem azt, ha erősebb csapatokkal tudunk találkozni, mert ebben az időszakban azért még náluk sem minden teljesen tiszta, ők is keresik még magukat, nem tisztult le a játékrendszerük, több a hibázási lehetőség, hiszen tétmeccsen még ők sem tudják kipróbálni a játékosaikat.
– Az első bajnokinak van azért némi pikantériája is, hiszen testvéred éppen vendégeinknél játszik. Van ilyenkor rivalizálás a fivérek között, hogy tudjátok kezelni a helyzetet?
– Igen, amikor elvállaltam a második csapatot, akkor tesómmal azt beszéltük, hogy biztosan nem fogunk találkozni, mert úgy gondoltuk, hogy a Közép csoportba kerülnek. Aztán tessék, a mi csoportunkban szerepel a 2022/2023-as idényben a BSVC, ráadásul rögtön az első fordulóban összesorsoltak velük. Ez a sors: testvérem játékosként az ellenfél keretében, én pedig edzőként a hazai csapatban, úgyhogy szinte az egész család jön majd a mérkőzésre. Mindenképpen fontosnak érzem, hogy a családtagok kijönnek, valamint szurkolnak a meccsen és itt most nem is elsősorban magamra gondolok, hanem főképp a srácokra. Mindenkinek jól esik a szurkolás és igen sok energia, segítség érkezhet a lelátókról, ezért kérem a szurkolókat, hogy második csapatunkat is segítsék, járjanak a mérkőzésekre és biztassák fiatal játékosainkat, hiszen nélkülük üresnek érzem a meccseket!
M.B.
Közösségi média