A bejegyzés kalkulált olvasási ideje 1200 másodperc.
A Békéscsaba 1912 Előre SE, (régebbi nevein Előre MTE, Törekvés SE, Békéscsabai Előre Spartacus, Békéscsabai Előre FC, Előre FC Békéscsaba), egy békéscsabai sportegyesület és futballklub. Az egyesület a történelem folyamán mindmáig Békéscsaba vezető klubja volt, több szakosztályt is magába foglalt, igen nagy sikereket elérve. Délkelet-Magyarország legnagyobb futballfellegvára, az Utánpótlásnevelő FC-vel karöltve több, mint 400 igazolt sportolója van. 1974-ben került fel az első osztályba, majd 1-2 megszakítástól eltekintve 1998-ig az NB I stabil résztvevője volt. Legnagyobb sikere az 1988-as MNK megnyerése, illetve az 1993/94-es bajnoki szezonban elért 3. helyezés. Fennállása során már több válogatott játékost, híres edzőt adott a magyar labdarúgásnak, többek között Amsel Ignácot, Pásztor Józsefet, Kerekes Attilát. Itt edzősködött többek között Mészöly Kálmán, Csank János, valamint Supka Attila. Szervezeti felépítésében több változás is történt már, 1991 óta csak a labdarúgás tartozik a klubhoz, a többi szakosztály az önállósodás útjára lépett. A csapatnak a Kórház utcai stadion az otthona, ahol általában szépszámú és hangos közönség előtt játszik.
A kezdetek
Békéscsabán 1912. október 22-én alakult meg az Előre Munkás Testedző Egyesület. A sportklub megalakulását eredetileg már 1912 májusában bejelentették, az alapszabályt október 22-én fogadták el, majd hivatalosan 1913 tavaszán ismerték el az egyesület létrejöttét. A kezdeti nehézségek csak egy sportág, a labdarúgás megszervezését tették lehetővé. A klubszín az alakulást követően rövid ideig sárga-fehér volt, de az alapítók hamarosan áttértek az Előrét a későbbiekben évtizedeken át meghatározó lila-fehér színekre. Az egyesület első hivatalos mérkőzését a gyomai Kner SC otthonában vívta, és 1-0 arányban diadalmaskodott a vendéglátók ellen a csabai csapat.
A békéscsabai labdarúgás első válogatott játékosa Amsel Ignác kapus volt, aki 1922. december 18-án mutatkozott be a nemzeti csapatban a Magyarország – Lengyelország mérkőzésen.
A húszas-harmincas évek rossz gazdasági viszonyai, valamint a nagy gazdasági világválság a sport területén is éreztette hatását: 1933-ban az Előre MTE futballcsapata a felhalmozódott adósságai miatt feloszlott.
A világháború után
Ezt követően Törekvés SE néven vitte tovább a korábbi munkás sportegyesület a csabai sport hagyományait. 1946 augusztusától újra Előre MTE felirat került a lila-fehér zászlóra, majd 1950-től Építők név alatt, kék-fehér színekben szerepelt a klub. 1963-tól újra a patinás Előre név, és a hagyományos lila-fehér színek tartoztak az egyesülethez, és ebben az időszakban került a labdarúgó-szakosztály mostani otthonába, a Kórház utcába, és ekkor készült el a klubszékház is.
A szisztematikus munkának, az utánpótlás fejlesztésének köszönhetően a csabai foci első nagy sikere az 1968-as évhez kötődik, amikor is a Békéscsabai Előre SC csapata három pontos előnnyel megnyerte az NB II-es bajnokságot a Szolnoki MÁV előtt, és feljutott az akkor másodosztályt jelentő NB I/B-be. A bajnoki idényben hazai pályán csak egy pontot veszített a gárda, és mindösszesen 19 gólt kapott, ami abban az évben a nemzeti labdarúgó bajnokságokban a legkevesebb volt.
A következő meghatározó dátum 1970. december 28-a volt a békéscsabai labdarúgás történetében, ezen a napon több kis sportegyesület összeolvadását követően megalakult a Békéscsabai Előre Spartacus Sport Club. Az új egyesület 12 szakosztállyal kezdte meg működését. Mivel ekkoriban az országos ranglistán a magyar egyesületek közül csak a 239. helyen szerénykedett az Előre, ezért célul tűzték ki az országos egyesületi rangsorban való előrébb lépést, a biztos alapokon nyugvó utánpótlásbázis szélesítését. A hathatós állami és tanácsi segítségnek, valamint az edzők áldozatos munkájának köszönhetően mindez az elkövetkező években meg is valósult, így 1986-ra a Békéscsabai Előre Spartacus egyesülete megkapta az országos kiemelt státuszt, és a klubok között az előkelő, 12. helyezést foglalhatta el, az egyik legjobbat az akkori vidéki klubok közül.
Az első nagy sikerek a 70-es évek második felétől
Több évi másodosztályú szereplés után az 1974. június 16-án, Szentendrén 5000 vendégdrukker hangorkánja előtt lejátszott bajnoki találkozón aratott 2–0-s győzelmével a labdarúgó-csapat az NB I/B-s bajnokság második helyén végzett, és a Diósgyőrrel egyetemben felkerült a magyar labdarúgás első osztályába. A feljutást követően valóságos fociláz tört ki Békéscsabán, a szurkolók sorban álltak a bérletekért. Ezen a nyáron rohamtempóban átépítették a stadiont is, felhúzva a mai napig is álló nagylelátót. 1974. augusztus 31-én az MTK látogatott a Kórház utcába az első NB I-es bajnoki mérkőzésen, és a lila-fehérek nagyszerű játékkal 3:1-es győzelmet arattak 16 000 néző előtt a fővárosi gárda ellen.
A nem hivatalos nézőcsúcs 1975. május 10-én született, a korabeli újságok szerint 22 000 csabai néző látta, hogy 1–0-ra legyőzi kedvenc csapatuk a Fradit. Az első szezonban csak a létszámemelés tartotta bent a “lilákat”, utána azonban sikerült állandósítani az NB I-es tagságot. 1982-ben az a megtiszteltetés érte a klubot, hogy a spanyolországi VB-n Kerekes Attila helyett kapott a válogatott keretben. 1983-ban kiesett a csapat, de a következő szezonban Pataki Tamás vezetésével rögtön visszajutott az első osztályba, sőt a Rába ETO ellen hatalmas érdeklődés mellett MNK-elődöntőt vívott a csapat (a kint rekedők fákra felmászva követték a mérkőzést), melyet drámai csatában tizenegyesekkel bukott el. Újoncként a 6. helyen zárt a társulat, amely sokáig a legjobb szereplésnek számított.
1988-ban kis híján kiesett az Előre Spartacus, de ennél történt egy jóval lényegesebb dolog (a bentmaradást egy 2–0-s debreceni győzelemmel sikerült kiharcolni), hiszen a Csank János vezette gárda Szolnokon 4 000 csabai szurkoló előtt Csernus (60. p.), Gruborovics (69. p.) és Csató (80. p.) góljaival 3:2-re[13] legyőzte a Bp. Honvédot, elnyerve a Magyar Népköztársaság Kupát. A KEK-sorozatban túljutott a csapat a norvég Brynén (3-0, 1-2), a következő fordulóban viszont a kinti 2:0-s vereség után itthon csak 1:0-ra nyertek a “lilák” (Ottlakán büntetőt hibázott a 90-ik percben ) a Sakariaspor ellen, így a törökök mentek tovább.
Az MNK-győztes Békéscsabai Előre névsora: Miklya Zoltán, Bánfi János, Gruborovics Tibor, Horváth László, Ottlakán Mihály, Fabulya György, Szenti Zoltán, Csató Sándor, Mracskó Mihály, Kanál Zoltán, Árky Lajos, Belvon Attila, Csanálosi Miklós, Szekeres József, Csernus István, Zahorán Zoltán, Gulyás István, Baji Tamás, Pásztor József, Kasik Zsolt.
Edző: Csank János
A remek eredmény után mélyrepülésbe kezdett a gárda, amely odáig tartott, hogy ki is esett az első osztályból 1991-ben, ekkor került a csapat élére a későbbi sikerkovács, a volt csabai gólkirály, Pásztor József.
1990 utáni helyzet
A rendszerváltás nem kímélte a klubot sem, 1991-ben összeomlott az Előre Spartacus. Így még az év januárjában megalakult a Békéscsabai Előre FC. Az őszi jó szereplés után tavasszal mindössze egy győzelmet ért el a csapat, kiesett az NB II-be. Ekkor nevezték ki a gárda élére a későbbi sikerkovácsot, Pásztor Józsefet. A másodosztályt a kezdeti bizonytalanság után magabiztosan nyerte a gárda, az 1992/93-as szezonban pedig újoncként 5. hely a bajnokságban és kupaelődöntő a Haladás ellen (0-3, 3-1), majd az 1993-1994-es menetelés következett. Nagyon sok egykori szurkoló, néző a mai napig emlegeti ezt az évadot, mint a majdnem megvalósult csoda időszakát. A csapat szinte a teljes bajnoki évadban a tabella élén állva az utolsó három fordulóban bukta el az aranyérmet a Vác ellen. Egyes szurkolói és játékosok vélekedése szerint az MLSZ nem szerette volna bajnokként látni a csabai csapatot.[15] A bronzérmet „lendületből” egy nagyszerű Intertotó Kupa-sorozat követte: csak az Odensetől kapott ki a gárda, térdre kényszerült a Rapid Wien (3-0), a Sion (7-2) és a Dynamo Dresden (3-2) is. Az utolsó kettő ráadásul hazai pályán. Az UEFA-kupában nagy nehezen sikerült továbbjutni a Vardar Skopjével szemben (1-1, 1-0), majd jön az orosz rémálom (1-6 és 1-0 a Kamisin ellen). A bajnokságban is elindult a klub lefelé, az 1995-ös 5. hely után 1996-ban már osztályozó (0-0 és 5-0 a Kaposvár ellen). Ebben és a következő évben is egy csapatnyi játékos jött-ment. 1997-ben még sikerült a bentmaradás, 1998-ban viszont már nem.[12]
Az új idényt új névvel kezdte a gárda: Előre FC Békéscsaba. A célként kitűzött feljutás nem jött össze, azonban tavasszal a kiesés szele is megérintette a csapatot. 2000 őszén hasonló volt a helyzet, ekkor a kiskőrösi ki-ki meccsen (1-2) sikerült a bentmaradás. A 2001/02-es szezont nagy lendülettel kezdte a csapat, ami a bajnokság végéig is kitartott, így sikerült visszajutni az NB I-be.
A mozgalmas 2000-es évek
A 2002-ben a feljutott Előre háza táján látszólag rendben mentek a dolgok, viszonylagosan jónak mondható volt a játékoskeret is, és a szurkolók is szép számmal látogatták a meccseket. Mégis, az ősz rémálomszerűen indult, és csak a remek tavaszi menetelésnek (a tavaszi tabellán második lettek a csabaiak a ZTE mögött), valamint az időközben sikeres edzőváltásnak (Supka Attila váltotta Garamvölgyi Lajost) köszönhető, hogy bent maradt az egyesület. Szerencséje is volt a csapatnak, mert a Kispest és a Dunaferr jelentősen meggyengült év közben, így e két gárdát sikerült megelőzni a kiesésért folytatott nagy csatában. A következő évadot kicsit megerősödve kezdték a „lilák”, jobban is indult, mint az előző, de itt a végére fogyott el a lendület. Csak osztályozón sikerült megőrizni az első osztályú tagságot a fővárosi REAC ellen. Ezek után a 2004-ben induló bajnokságban fény derült a klub nem túl rózsás anyagi helyzetére. Előre Fc Kft. kizárólagos tulajdonosai: Békéscsaba Labdarúgásáért Alapítvány (Ursz József képviseletében), Borbély Ferenc, Hungária Nyomda Rt., Óré András, többszöri tárgyalás után eladta a klubot Darko Canadic bosnyák „vállalkozónak”. Az „alvilági” kapcsolatokkal is rendelkező üzletember minden valószínűség szerint a legnagyobb ígérethalmazt produkálva Magyarországon cserben hagyta a csapatot – ami teljesen széthullott; fuldokolva az adósságban és rengeteg jogtalanul levont ponttal sújtva várta az MLSZ – MLL jogilag kifogásolt, hibás döntésének helyesbítését. Nem fogadta el a tulajdonos az Előre Fc Kft. NB III-ba való besorolását, mivel az egyesület 44 millió forint adóhátralékot halmozott fel. Ezen a nyáron tehát vészhelyzet alakult ki a békéscsabai labdarúgásban, az NB I-ből kiesett gárda nem kapott rajtengedélyt az NB II bajnoki osztályban. Közben a város felbontotta a teljes objektum (pályák, öltözők, irodák) használatára megkötött szerződést az Előre Fc Kft-vel, így fennállt a veszély, hogy a város fociszerető lakossága labdarúgás nélkül marad. A kialakult helyzetben az NB III-as indulási joggal rendelkező Jamina SE és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata összefogásával megalakult a Békéscsaba 1912 Előre SE, amely a szerzett jogának megfelelően a harmadosztályú bajnokság Alföld Csoportjába nyert besorolást a 2005/2006 bajnoki idényre. Az új alapokra helyeződött békéscsabai labdarúgás zászlóshajója lett az új egyesület, amely szoros együttműködésre törekszik a megyeszékhely másik csapatával, a Megyei I. osztályú Erzsébethely SE-vel, és az Utánpótlásnevelő FC-vel. A Békéscsaba 1912 Előre SE a békéscsabai labdarúgás tradicionális lila-fehér színeit viseli.
Rögtön az első évben a csapat megnyerte az Alföld-csoportot, jogot szerezve a másodosztályú tagságra. Itt a Keleti-csoportba kapott besorolást, abba a csoportba, ami jelentősen megerősödött, elég csak a Nyíregyháza és Ferencváros csapataira gondolni. A tragikus őszi szereplést követően edzőt váltott a gárda, hazahívva a volt csabai Csató Sándort. A tavasz már jobban sikerült, de ez sem volt elegendő a másodosztályú tagság meghosszabbításához. Így, köszönhetően az MLSZ-nek is, ami mindent elkövetett, hogy ne maradhasson bent az egyesület, kiesett az NB II-ből. Így a 2007/2008-as szezont ismét a harmadik vonalban kezdte a gárda, döntően saját nevelésű fiatal játékosokkal, kiegészülve néhány igazolással. A cél még ebben az évadban visszakerülni a második vonalba, ami teljesült is a Szarvas-Kiss edzőpárossal. A 2008–2009-es idényben ősszel nagy lendülettel kezdett az Előre, a másodosztályban újoncként a 6. helyig jutottak ősszel, emlékezetes csatát vívva a Fradival, majd a tavaszi mélyrepülés miatt edzőt váltott a csapat, a korábbi sikeres csabai és újpesti játékost, Belvon Attilát nevezték ki a lila-fehér csapat vezetőjévé. A célként megfogalmazott bennmaradás már a záróforduló előtt eldőlt, a 12. helyen zártak az Előrés focisták. Így a 2009–2010-es bajnoki évadot is Belvon vezetésével kezdte a csapat az egyezkedéseknek megfelelően. Az eredmények azonban elmaradtak a várttól, a kiesés szele is megérintette a csapatot, ezért 2010 áprilisában ismét a korábbi tréner, Pásztor József vette át a csapatot. Vezetésével a gárda a 13., bennmaradást érő helyen végzett, 1 ponttal megelőzve a kieső Ceglédet.
Az új, sorrendben 5. Pásztor-időszak egyre jobb eredményeket hozott. A bennmaradás kiharcolása után a következő évben már a 6. helyen fordult az Előre, majd a 2011/12-es bajnokságban a bajnoki aranyéremért végig harcban állva a harmadik lettek, ami egyértelműen túlteljesítette a szezon kezdetén megfogalmazott elvárásokat, hiszen anyagilag csak a 6-8. helyen állt az Előre az az NBII. Keleti Csoportjában, illetve egyébként sem volt tervbe véve a feljutás.
A 2012-től induló új kor, az Előre Zrt. létrehozása
A 100. évfordulóhoz közelítve a tulajdonos Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata úgy látta, hogy a rendelkezésre álló anyagi és szervezeti struktúrából kihozta a maximumot. A továbbfejlődés érdekében ezért külső támogatót keresett, amely a békési székhelyű Békés-Drén Kft. lett. A Kft. és a város 70-30% tulajdonosi részaránnyal létrehozta 2012 júniusában a Békéscsaba 1912 Előre Futball Zrt-t. Ezzel párhuzamosan bejelentették, hogy a csapat élére a Békéscsabán már többször bizonyított régi-új edzőt, Dajka Lászlót nevezik ki, Pásztor József szakmai segítőként marad. Dajka sok új igazolást hozott, a csapat a 2012/13-as bajnoki évad őszi felében még a tabella élén állt az NBII. Keleti Csoportjában, szoros versenyben az üldözők előtt. A téli alapozás nem sikerült igazán jól, valamint egyre inkább látszódott, hogy jó néhány újonnan igazolt játékos nem hozza az elvárt szintet, főleg a légiósok esetén nyelvi problémák is akadtak. Ezt követően a tavasz közepén 4 mérkőzésen csak 1 pontot szereztek a lilák (mindkét közvetlen üldöző riválisuk ellen kikaptak), felerősödtek a kritikai hangok. Dajka László összeveszett a szurkolók egy részével, akik kritizálták az új igazolásokat és a sok légióst a pályán, feszültté vált a légkör a csapat körül. Ebben a helyzetben 2013. április 2-án Dajka közös megegyezéssel szerződést bontott a klubbal és Pásztor József vette át a csapat irányítását, akihez csatlakozott Felcsútról az egykori Vasas-játékos Komjáti András is. A csapat Pásztor véleménye szerint nem túl jól játszva ismételten a bronzérmes helyen végzett a 16 csapatos másodosztályban. A bronzérem sajnos feljutást nem eredményezett. A szezon felénél Komjáti váltotta Pásztor-t, úgy hogy utóbbi a klub kötelékében maradt, mint szakmai elnök. A 2013-2014-es szezonra összevont 16 csapatos másodosztályú bajnokságában pedig a hatodik helyen végzett a csapat. Komjáti András a bajnokság vége előtt bejelentette távozását, illetve nyilvánosságra került Zoran Spisljak érkezése a vezetőedzői posztra. A 2015–16-os idényben a Nemzeti Bajnokság első osztályában szerepelt, miután a 2014–2015-ös szezonban az NB II-ben ezüstérmet szerzett, ezzel feljutva a legmagasabb osztályba. Az idény végén azonban kiesett, így újra a másodosztály tagja lett. A következő idényben 2017. március 16-ig még Zoran Spisljak vezette a csapatot, de a Puskás Akadémia ellen elszenvedett 3-0 arányú vereség után lemondott. Ezt követően Boér Gábor, megbízott vezetőedzőként vezényelte le a bajnokságból még hátralévő 13 fordulót, melynek eredményeképpen az 5. helyen végzett az Előre. A 2017/2018-as idénytől már Boér Gábor irányította a Lilákat és a 38. fordulós, másodosztályú bajnokságban bronzérmet szerzett a csapattal. A 2018/2019-es szezonban jócskán átalakult a játékoskeret, de a szakmai stáb végül maradt Békéscsabán, és a jócskán megfiatalított játékos-állománnyal a hatodik hely megszerzése sikerült. Az idény végén Boér Gábor bejelentette, hogy az WKW ETO FC Győr együttesénél folytatja pályafutását. A 2019/2020-as idény elején Schindler Szabolcs érkezett az Előre kispadjára, aki 2020. szeptember 8-án a Vasas FC együtteséhez szerződött tovább, így ismét vezetőedző nélkül maradt a csapat. Az átmeneti időszak nem tartott sokáig, hiszen a klub 2020. szeptember 16-án bejelentette Preisinger Sándor érkezését. Sajnos az együttes mind a 2019/2020-as, majd pedig a következő idényben is jóval az elvárások alatt teljesített, így a klubvezetés 2021. szeptember 7-én megvált Preisinger Sándortól és a vele együtt érkező szakmai stábtól. Néhány nappal később 2021. szeptember 10-én a régi-új edző, Schindler Szabolcs visszatért a klubhoz, azóta vezetőedzőként irányítja a Lilákat.
Sportsikerek
A klub az 1960-as évek második felétől folyamatosan fejlődött, ez kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel kitartott egészen a rendszerváltásig, onnantól – mivel eltűnt a szilárd állami, önkormányzati háttér – már jóval mozgalmasabb évek következtek.
Kronológia
1968: Az Előre feljutott a második vonalba, megelőzve a Szolnoki Spartacust
1970: Összeolvadt számtalan kis egyesület, belőlük létrehozva a Békéscsabai Előre Spartacust
1974: A csapat kiharcolta az NB I-es indulási jogot
1988: A klub eddigi legnagyobb sikere, megnyerte a Magyar Népköztársaság Kupát, mai Magyar labdarúgókupa elődjét. Utána a KEK-sorozatban 2 kört élt meg a csabai gárda.
1993/94: A mai napig legjobb eredményt, a bajnokságban a 3. helyet érte el a csapat, ami feljogosította az Intertotó-kupában az indulásra, ami olyan jól sikerült, hogy továbbjutott az UEFA-kupa küzdelmeibe. Itt 2 kört tudott sikeresen teljesíteni.
2014/15: Zoran Splisljak vezetőedző irányításával tíz év másodosztályú szereplés után a csapat ismét kiharcolta az első osztályú szereplést. A bajnokságban 61 pontot szerezve a Vasas FC mögött, második helyen került az együttes újra az NB I-be.
Híres játékosok
Amsel Ignác †1974
Árgyelán János
Balog Zoltán
Kerekes Attila
Keresztúri András
Kurucz Ádám
Melis Béla
Mracskó Mihály
Láza János †2005
Híres szakvezetők
Mészöly Kálmán
Csank János
Pásztor József
Dajka László
Supka Attila
Közösségi média